Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-28 / 201. szám
2012. AUGUSZTUS 28., KEDD GAZDASAG 5 Kérdőjelek az E.On kivásárlása körül stratégia Gáz-nagykereskedelemmel és gáztárolással erősödhet az állami energiaportfólió AzE.On Földgáz Trade oroszországi importja (A Panrusgázon keresztül, milliárd köbméter) 2003 FORRÁS: FGSZ ZR1 Küszöbön az év legnagyobb hazai energiaipari tranzakciója, hamarosan újra magyar ellenőrzés alatt lesz a gáztárolás és a gáz-nagy- kereskedelem, és talán még néhány más olyan tevékenység is, amelyet ma az E.On Magyarország ellenőriz. Senki nem nyilatkozik, de a miniszterelnöktől tudjuk: „pillanatokon belül” sor kerül az ügyletre. B. Horváth Lilla „Sajnos a magunk részéről nem kommentáljuk az ügyet” - válaszolt a Világgazdaságnak Alexander Ihl, a németországi E.On csoport politikai és vállalati külkapcsolati kommunikációs vezetője. Nem válaszolt más sem, így a fogódzó továbbra is annyi az E.On magyar- országi érdekeltségeinek megvásárlása kapcsán, hogy arra „pillanatokon belül” sor kerül. Az eredeti ajánlati ár magyar részről tavaly 800 millió euró volt a Világgazdaság korábbi információja szerint, de mivel a német cég 1,2 milliárdot kért, és nem tudtak megállapodni, az ügyletből nem lett semmi. Az árat erősen befolyásolja, hogy mennyi földgázzal rendelkezik. Úgy tudjuk, tavaly éppen az átveendő gáz árának nagysága akadályozta a megállapodást. Orbán Viktor miniszterelnök szombati bejelentése alapján mostanra megtalálhatták a közös nevezőt. A végső összeget jó eséllyel a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek (MVM) kell Mi van az alkuban? NEM TELJESEN egyértelmű, mi az alku tárgya. Lehet, hogy csak a két említett hazai E.On cégről van szó, csakhogy az E.On Magyarországhoz tartozik még az áram- és gázszolgáltató, tehát kiskereskedő cégeket összefogó E.On Energia- szolgáltató, továbbá annak a vezetéki társaságai. Ezekhez majd előteremtenie, a tavalyi hírek szerint ugyanis a gázpiacon erősíteni kívánó villamosipari csoport lenne a vevő. Az MVM-ben tulajdonosa, a magyar állam ló milliárd forintot, azaz 57 millió eurót hagyott meg a tavalyi nyereségéből ez a német cég az energiaszolgáltatók privatizációja idején jutott hozzá. Átvételük annyiban beleillene a képbe, hogy velük lenne teljes a csomag, a miniszterelnök pedig nemrég a hazai lakossági energiaszolgáltatás nonprofit jövőjéről beszélt. Ilyen tevékenység aligha várható el nyereségérdekeit tárévi fejlesztéseire. A magyar- országi E.On bekebelezésének forrása persze nyilván nem ez, hanem majd tőkeemelés, valamilyen hitelkonstrukció, esetleg eszközcsere lehet. Már az előző Fidesz-kormány is meg akarta venni a Móltól saságoktól. (Igaz, a reménybeli tulajdonos MVM-től sem.) ha viszont az energiaszolgáltató is benne van a csomagban, felmerül a kérdés, mi az állam terve a többi hazai áram- és gázszolgáltatóval, főleg hogy vízszolgáltatás „visszavétele” terén már vannak eredményei. (az árszabályozás miatt) veszteséges gázüzletágát, de az nem adta. Ehelyett a tevékenységet három - szállító, nagykereskedő és tároló - leányvállalatba szervezte, majd az utóbbi kettőt 2006-ban eladta a német E.On Ruhrgasnak. Az azonban, amit a korábbi Fidesz-kormány meg akart venni, illetve a Mól másnak eladott, sokban különbözik attól, amit „pillanatokon belül” visszavásárolunk. A tároló üzletágból lett E.On Földgáz Storage azóta kibővítette zsa- nai létesítményét, a Maros-1 tárolót viszont üzleti megfontolásból épp nem használja. A nagykereskedő üzletág már rögtön a Móltól elkerülve jelentősen meggyengült. Az E.On Földgáz Trade néven továbbvitt tevékenységtől ugyanis azonnal és csapatostól szerződtek át a legnagyobb és legjobb ügyfelek, így az OTP és a Csányi Sándor kezében lévő vállalkozások a piacon akkor megjelent EMFESZ Kft.-hez. Piaci körökben fel is merült, hogy a Móltól kapott segítségnek is szerepe lehetett az EMFESZ diadalmenetében. E vélelmezett összedolgozásról tájékoztatta néhány éve az amerikai nagy- követséget informátora is, a tavaly nyáron kiszivárgott WikiLeaks iratok szerint. A vádat a Mól elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt cáfolta. Az E.On Földgáz Trade által elveszített, valamikori molos ügyfelek nagy része azóta (az EMFESZ ellehetetlenülésével összefüggésben) a Mól Energiakereskedőhöz került. Mivel utóbbi cég a 30 százalékban állami elle- nőrzésű Mól tulajdona, ha így vesszük, az érintett ügyfélkört már „visszaszereztük”. Az E.On Földgáz Trade any- nyiban a régi, hogy nagy értéke a hosszú távú gázimportszerződése. Ez 2015-ben jár le. Bár ehelyett az állam által kijelölt majdani importőr (MVM) újat is köthetne 2015-től, talán gördülékenyebb a gázimport fenntartása a vevő jogfolytonosságának fenntartása mellett. Az is az E.On Földgáz Trade mielőbbi megvétele mellett szólhat az állam szempontjából, hogy ne 2015-ben, hanem már előbb vehesse át az MVM a neki szánt tevékenységet. Van még egy lényeges különbség az előző Fidesz-kormány által megvenni kívánt gázüzletág és aközött, amit most megvehet: a gázszállítás. E tevékenységet a Mól az FGSZ Földgázszállító Zrt.-be. szervezte, de e tevékenységről - mint stratégiai üzletről - a mostani állami vezetés úgy nyilatkozik, hogy állami ellenőrzés alatt a helye. Nem lehet tudni, hogy ezen elvárást kielégíti-e az, hogy időközben 30 százalékra nőtt a Mólban lévő állami hányad. Alakulóban az új agrárkamara érdekképviselet Információkat és szolgáltatásokat vár a gabonaszövetség a szervezettől Nagyüzem egy kukoricafeldolgozó cégnél. Lemorzsolódás helyett kötelező integráció a kamarában. Szeptember végéig lehet regisztrálni - Hatékonyabb érdekérvényesítés lesz Augusztus elsején hatályba lépett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidék- fejlesztési Kamaráról szóló törvény. A jogszabály alapján a hazai agrártermelői és élelmiszer-ipari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője - a gazdasági társaságoktól az őstermelőkig - kötelezően tagjává válik a jövő év elején megtartandó országos kamarai választások révén létrejövő, új agrár köztestületnek, ezzel teljesen átalakul a jelenlegi kamarai rendszer. Az eddigi, hozzávetőleg 10 ezres össztagságú megyei és országos kamarákat így várhatóan egy 400 ezres taglétszámú új szervezet fogja felváltani. A régi kamarai szervezetek a jogszabály szerint általános jogutódlással beolvadnak az új agrárkamarába. Az új kamara megszervezéséért felelős átmeneti elnökség már dolgozik, legfontosabb fel- 2 adata az új kamarai választások I lebonyolítása lesz. A kormányzat az új rendszertől az élelmiszer-gazdaságon belüli érdekellentétek hatékonyabb feloldását, a jobb érdek- képviseletet várja. A célok között szerepel egy szolgáltató jellegű kamara létrehozatala is. „Bízunk abban, hogy a törvény célja megvalósul. Ha ugyanis az új agrárkamara az egész élelmiszer-ágazat szakmai véleményére hallgat, akkor a változás jó lehet” - nyilatkozta Vancsu- ra József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az új agrárkamarának több százezer tagja lehet alanyi jogon, és ez a súlyának növekedését jelenti -jelentette ki Győrffy Balázs, az agrárkamara megbízott elnöke a napokban. Az új keretek szerint minden kamarai tag azonos jogokkal rendelkezik majd, és kvázi szövetkezeti felépítésű lesz az újjáalakuló agrárkamara - tette hozzá Győrffy Balázs, aki szerint a régiforma nem szolgálta az össz- ágazati érdekeket. A változások közül kiemelte, hogy közös kamarába kerülnek a termelők és az élelmiszeripar képviselői, ami véleménye szerint segíti majd a párbeszédet és az együttműködést. az ÚJ agrárkamara megbízott elnöke arra is emlékeztetett, hogy a regisztráció minden érintett számára kötelező, a határidő pedig szeptember végén, azaz néhány héten belül jár le. Győrffy Balázs álláspontja szerint a tagsági viszony növeli majd az érdekérvényesítés lehetőségét. hozzátette: a jelenlegi, ideiglenes megyei vezetők jól ismerik a mezőgazdaságot és a megyei viszonyokat, így jó esély nyílik arra, hogy a tisztségviselők választásának előkészítésénél a szakmai szempontok döntsenek, és ne a politika. Ha így lesz, akkor az az agrárium és a teljes vertikum javát szolgálja majd. Kifejtette: ha a politikai szempontok kerülnek előtérbe, akkor az eredeti célok végrehajtása sem valósulhat meg teljesen. A díjfizetéssel kapcsolatban hozzátette: a kötött regisztrációs díjon felül fizetendő árbevétel-arányos tagdíj biztosan nem fog tetszeni azoknak, akik sokat fizetnek, és ezért ugyanúgy egy szavazatot kapnak, mint a keveset fizetők. „Ki fog derülni, van-e értelme a fizetésnek, ami az egyik legfontosabb kérdés. A tagok mindenesetre többet szeretnének visszakapni, mint amennyit befizettek” - mondta. Az új szervezet szolgáltatásai közül a legfontosabbként egy olyan egységes információs rendszer létrehozatalát nevezte meg, amely elősegíti a termelést. „Ezenfelül közvetítő szerepet kell ellátnia, amely lehetővé teszi egy valódi, szakmai alapú agrárstratégia létrehozását. Fontos lenne az is, hogy a szervezet hosszabb távon elősegítse a versenyképesség javulását. Ha nem ezek a célok valósulnak meg, a tagok ugyan kényszerből kifizethetik a tagdíjat, de a szervezet létének nem lesz értelme” - vélte az elnök. ■ B. L. HÍRSÁV IPOSZ-Munkaügyi Hivatal-együttműködés az ipartestületekbe tömörült mikro-, családi, kis- és középvállalkozások működésének javítása, a foglalkoztatás bővítése érdekében együttműködési megállapodást kötött az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Ötezer diák tanul idén az új szakképzésben idén legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés, amelynek bevezetése ugyanakkor csak 2013-tól lesz kötelező az intézmények számára. A szakközépiskolai oktatásban is csak a jövőre induló tanévben lesznek érzékelhető változások- mondta Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Könyvelők ezreit törölhetik a listáról közel io ezer olyan könyvelőt keres meg levélben a Nemzetgazdasági Minisztérium, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy részt vettek-e a kötelező továbbképzésen. Akik ezt nem tudják bizonyítani, azokat a tárca törli a nyilvántartásból- mondta Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár a szak-ma.hu honlapnak. J A
