Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-24 / 198. szám

m mSmmmSsm jir ■H mm yKa KOZELET Letartóztatta a bíróság nem jogerősen a 35 éves szlovák Éva Varhalikova Rezesovát, aki az M3-as autópályán négy ember életét követelő balesetet okozott, itta­san elaludhatott a volánnál; drogos is volt. (A negyedik sérült tegnap hunyt el.) A bíróság elutasította a milliárdos celeb óvadékra és házi őrizetre vonatkozó védői indítványát. A diktatúrák árnyéka ma is kísért európai emléknap Áder János: az áldozatnak mindegy, milyen rezsim végzett vele Navracsics Tibor és Schmidt Mária főigazgató mécsest helyez el az áldozatok emlékére. Horogkereszt és vörös csillag között nem tesznek különbséget. Szamos-Kraszna árapasztó víztározó elkezdődött a Szamos- Kraszna közi árvízszintcsök- kentő 51 négyzetkilométeres víztározó kivitelezése; a kormány és az EU társ­finanszírozásában megva­lósuló 17,4 milliárd forintos beruházás alapkövét tegnap tették le Tunyogmatolcsnál. Hat árapasztó tározó épül: a cigándi és a tiszaroffi el­készült, ezt követi a hanyi-ti- szasülyi, a nagykunsági és a beregi tározó. Kárpátalja nem voksolhat magyarul A hatályba lépett új nyelv- törvény ellenére csak uk­rán nyelvű szavazólapokat nyomtatnak az októberi par­lamenti választásokra, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy a választási dokumen­tumok kisebbségi, így ma­gyar nyelven is készüljenek - közölték Kijevben. Kárpát­alján az 1990-es években a választásokon a magyar­lakta településeken magyar nyelvű szavazólapokon is voksolhattak. A lézerprojekt leállítása óriási hiba lenne óriási hibát, sőt bűnt követ­ne el a kormány a szegedi lézerprojekt leállításával, ami az egész országnak hatalmas kárt okozna - kö­zölte Botka László (MSZP) polgármester az MTI-vel. Laphírek szerint az uniós nagyberuházás előkészítésé­nél banális hibák történtek. A kutatóközpont sokmilli­árdnyi működő tőkét vonza- na Szegedre, s több száz új munkahelyet teremtene. Botka: kinek az érdekét nézik? Varsó után Budapesten tartottak nemzetközi meg­emlékezést a diktatúrák áldozatainak emléknapján (a Molotov-Ribbentrop- paktum aláírási évforduló­ján). A parlamentben felszó­lalt a köztársasági elnök is. AS-összeállítás Áder János szerint a diktatú­rákkal szembenéző demokra­taként nem elég azt mondani, hogy az áldozatok oldalán ál­lunk, ki kell mondani azt is: el­kötelezettek vagyunk a szabad­ság, a partneri együttműködés és az önrendelkezés mellett. A totalitárius diktatúrák áldo­zatainak európai emléknapja alkalmából a Parlamentben tartott, Szembesítés a múlttal című nemzetközi konferencián az államfő kiemelte: az említett három érték nem véletlenül tartozik azok közé, amelyeket a diktatúrák elsőként igyekez­nek felszámolni, ezért vigyázni kell, hogy azok minden generá­ciónak követhető és követendő, azaz „életteli és megújítha­tó” értékei maradjanak. Áder hangsúlyozta azt is, nincs ér­telme baloldali vagy jobboldali diktatúrákról beszélni, az ál­dozatoknak ugyanis mindegy, hogy a szocializmus, a kommu­nizmus vagy a fasizmus nevé­ben követtek-e el velük szem­ben embertelen tetteket. Bibó István szerint demok­ratának lenni annyi, mint nem félni - idézte Áder, hozzátéve: demokratának lenni azt is je­lenti: érteni, átérezni, mit jelent az, hogy minden ember szabad­nak születik. A nácizmus és a kommunizmus sokmilliónyi ártatlan áldozatának pedig úgy adhatunk valódi tiszteletet, ha ezt nem vonjuk kétségbe. Szólt arról, hogy a XX. szá­zadi diktatúrák sötét árnyéka sokáig kísért majd, de az Euró­pai Unió egy olyan szövetség, amelyben azok az országok gyülekeznek, amelyek de­mokratikus elkötelezettsége, modern jogállami berendezke­dése, kontinensünk békés jövő­jét építő együttműködése senki által sem kérdőjelezhető meg. Beszéde végén azt javasolta, az 1956-os forradalom eltip- rása után 18 éves koráig fog­va tartott, majd felakasztott Mansfeld Péter arca legyen a kommunista és a náci el­nyomó rendszerek semmibe vették az emberi élet és méltó­ság értékét, a szabadságot és az alapvető emberi jogokat, amelyek nélkül ma elképzelhe­tetlen a közös Európa - han­goztatta Rétvári Bence állam­titkára Terror Háza Múzeum­nál tartott rendezvényen. Em­lékeztetett: 1939-ben ezen a napon írta alá a náci Német­ország és a kommunista Szov­jetunió a Molotov-Ribbentrop- paktumot. Először 2008-ban, a prágai Európa lelkiismerete és a kommunizmus nemzetkö­zi konferencián javasolták, hogy ezt a napot nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldo­előttünk, amikor a diktatúrák sokmilliónyi áldozatára emlé­kezünk. „Mert minden egyes áldozatnak neve, arca és olyan, emberi sorsa volt, ami végül a diktatúrák embertelenségében ért véget” - fogalmazott. Nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi zatainak emléknapjává, amit tavaly - magyar-lengyel-litván kezdeményezésre - el is fogad­tak. Gyertyát is gyújtottak az áldozatok emlékére, és Sima- sius litván igazságügy-minisz­ter megnyitotta a Karas Po Karo - Háború után háború című kiállítást, amely az 1944-53 közötti litván szovjet­ellenes fegyveres ellenállás eseményeit dolgozza fel. LETT, LENGYEL, cseh, szlovák, horvát és magyar politikusok is aláírták a közös nyilatkoza­tot, amelynek célja, hogy „min­denki tanuljon a közelmúlt hi­báiból, és az emberellenes rendszerek felett érvényesül­hessen a történelmi igazság”. szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszáll- nak a szabad társadalommal - hangsúlyozta Navracsics Ti­bor miniszterelnök-helyettes. A közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos A fiatalabbaknak is tudniuk kell viviANE REDING, az Európai Bizottság luxemburgi alelnöke videoüzenetében azt hangsú­lyozta: ezen a napon - az 1939- es Molotov-Ribbentrop-paktum (a sztálini Szovjetunió és a náci Németország közötti megnem­támadási szerződés) aláírásá­nak évfordulóján - emlékezni kell azokra, akik valamely, az emberi méltóságot tagadó totali­tárius rezsim áldozataivá vál­tak. Mint mondta, az emléke­zés, az emlékek megosztása azért is fontos, hogy a fiatal nemzedékek tisztában legyenek azzal: a demokrácia és az alap­vető emberi jogok kiharcolása milyen fájdalmas volt. kérdés, hanem mindennapos tapasztalat, mindkettő ereden­dően totalitárius, ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használták országok­kal, népekkel és osztályokkal szemben. „A szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy el- lenzünk mindenféle totalita­rizmust. Ha nem tartunk ki e meggyőződés mellett, demok­ráciánk meggyengül” - emelte ki, érvelve a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar szabá­lyozás mellett. Ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is egyformán az összes totalitá­rius ideológiát, az megkérdő­jelezheti saját demokratikus álláspontját - jegyezte meg. Navracsics Tibor végül kifej­tette: a kormány álláspontja vi­lágos, nem tesz különbséget az 1956-os forradalmárok százait bebörtönző egykori belügymi­niszter, a bebörtönzötteket ha­lálba küldő ügyész és a zsidó­kat kínzó náci gettóparancsnok között, mert a rendszerek cím­kéjétől függetlenül ugyanazt a gonosz szellemet képviselik. Gyertyagyújtás és kiállítás a Terror Házánál MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. augusztus 23-án: ) €/Ft 277,01-0,45 Ft $/Ft 220,23-2,37 Ft CHF/Ft 230,63-0,34 Ft >J €/$ 1,2577 0,012 ÜSD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.23.) Dátum Új élsz. ár (R) Malmi búza 2012. szép. 66 600 Malmi búza index 2012. szép. 66 600 Takarmánybúza 2012. szép. 66000 Takarmánykukorica 2012. nov. 70000 Tak.kukorica index 2012. nov. 70000 Takarmányárpa 2012. szép. 61500 Olajnapraforgó 2012. okt. 136 300 Olajnapraforgó Ind. 2012. okt. 136 300 Repce 2012. szép. 136000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Pokomi: szelektív maradt a magyar iskolarendszer Hátrány A Nemzeti alaptantervet képtelenség megtanulni, állítja az oktatási bizottság fideszes elnöke Pokorni Zoltán szerint szelek­tív a magyar iskolarendszer, aminek három oka van: az is­kolafenntartás szétaprózott­sága, a kevés közfinanszíro­zott tanóraidő és a túlzottan tananyagcentrikus pedagógiai gyakorlat. Az oktatási bizott­ság fideszes elnöke erről egy tanévnyitó konferencián be­szélt. A politikus azt mondta: a Nemzeti alaptanterv „olyan mértékben terjeszkedik túl, hogy azt képtelen megtanulni bármelyik gyermek”, s illúzió, hogy ez a nemzet kulturális egységét szolgálja. Megjegyez­te, „továbbmegyünk egy rossz úton, egy tananyagcentrikus úton, melynek következménye, hogy nem tudunk odafigyelni a hátrányos helyzetű gyerme­kekre”. Holott minden diák kü­lön figyelmet érdemelne, ide­értve a legtehetségesebbeket is. Kitért arra: az iskolafenntartás kérdését annak szétaprózott­sága miatt át kellett gondolni, mert Európában a magyar isko­la a legképtelenebb arra, hogy a szülők társadalmi állapotát ellensúlyozza. így a szegény diákoknak a legkisebb az esé­lyük a felemelkedésre. Magyarország adja a konti­nensen a legkevesebb időt köz­pénzből tanórákra, emiatt a jó­módúak kénytelenek pluszpén­zért megvásárolni a tanórán fe­lüli képzéseket. Pokorni szerint Pokorni: illúzió a kulturális egység a kormányzat szándéka az volt, hogy az iskolák irányítási és működtetési feladatait az állam vegye át. De a vagyongazdál­kodási bevételt és az iparűzé­si adót „nem tudta magához húzni” az önkormányzatoktól, ezért hagytak finanszírozási Életpályamodell pokorni zoltán azt mondta, a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi bevezetésé­hez szükséges pénz kifizetésére megvan a kormányzati szán­dék, a 2013-ra szóló költségve­tési tervezetben ennek fedezetét elkülönítették. feladatokat helyben is. Az ál­lam megkapja az iskolák szak­mai-személyi irányítási jogait, az önkormányzat pedig a mű­ködtetés terhét. Pokorni közölte: a jogszabá­lyi változások közül egyedül a mindennapos testnevelés az, melyet már most bevezet­nek egyes évfolyamokon. Ez jelentős gondot nem okoz eb­ben a tanévben, ugyanakkor a 2013/14-es, illetve a 2014/15- ös tanévben „lesznek gondok”, mert akkor az iskoláknak spor­tolásra alkalmas helyiségeket kell építeniük, kialakítaniuk vagy bérelniük, hogy a többi évfolyamon is megvalósuljon a mindennapos testnevelés. ■ tf t í A A

Next

/
Thumbnails
Contents