Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-24 / 198. szám
4 VADÁSZAT 2012. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Rece|)tajánlat: zöldséges, majonezes fácánsaláta Módosítanák a vadászati törvényt konzultáció Újragondolják a magyar vadgazdálkodást, vadászati kultúrát Az érvényben lévő vadászati törvény (Vtv.) módosítását javasolja az Országos Magyar Vadász Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara. Ennek érdekében felhívást tettek közzé, konzultációt kezdeményeznek, hogy kerüljön felszínre és lásson napvilágot minden olyan építő gondolat és javaslat, mely elsősorban a vad érdekét szolgáló, időtálló vadászati törvény megalkotását ségíti elő. F. Kováts Éva A fenntartható vadászat érdekében együttműködünk a mező- és erdőgazdálkodókkal, a természetvédőkkel, széles körű szakmai párbeszédet kezdeményezünk a hivatásos vadászoktól kezdve, a vadászatra jogosultakon keresztül, egészen a tudományos műhelyekig, mindenki elmondhatja véleményét, kifejtheti javaslatait egy olyan törvény létrehozásához, melynek keretei között a magyar vadgazdálkodás és vadászati kultúra visszaszerezheti régi súlyát és dicsőségét, jelentette ki dr. Sem- jén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. A kérdésre, miért van szükség a vadászati törvény módosítására, dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára elmondta, az élet meghaladta a törvényt, több megoldás felett eljárt az idő, szükségtelen korlátozások vannak, ugyanakkor több kérdéskör nem megfelelően szabályozott. Az egyik ilyen a vadászterületek nagysága. A jelenlegi szabályozás értelmében a vadászterület minimális nagysága 3000 hektár. Többen javasolják, hogy ez a minimális méret apróvadas jellegű társaság esetén legyen 1500 hektárra csökkenthető, a nagyvadas jellegű területen gazdálkodó vadászatra jogosult esetén viszont maradna a minimum 3000 hektár, de inkább ennek növelése lenne indokolt. Ugyanilyen fontos kérdés a vadászterületek határainak kijelölése. Eddig a tervezett határvonalának megállapítása a földtulajdonosok feladata volt, ami évekig húzódó bírósági perek sorát eredményezte. Ennek kiküszöbölése Javasolják, hogy a vadászterület minimális nagysága apróvadas jellegű társaság esetén 3000 hektár helyett 1500 hektárra csökkenthető legyen érdekében felmerült, a vadászterület határát - a vad élőhelyének sajátosságaira tekintettel, amely szakmai kérdés - a megyei vadgazdálkodási tanácsok javaslatára, a vadászati hatóság állapítsa meg, a további kérdések eldöntése viszont tartozzon a földtulajdonosok kompetenciájába. Sokéves bírósági tapasztalat a 10 évenként megtartandó „ügydöntő” földtulajdonosi gyűlések összehívásának kezelhetetlen volta is. Az ellenérdekű felek sok esetben egymás A vasút esetében is több pontosí- tandó dolog lenne a Vtv.-ben. Nem lehet tudni például, hogy milyen vasúti jelzések elhelyezésével lehet megelőzni, hogy egy állat ne kerülhessen a sínekre, illetve hogyan kell közlekedni a vasútnak ahhoz, hogy az ilyen véletlen eseményeket megelőzhesse. Védelmi berendezés csak megfelelő kerítés lehet, melyre a vasútnak nyilván nincs anyagi forrása, a jogosult viszont szintén nem tudja ennek hirdetményét letépve próbálják megakadályozni a gyűlés szabályszerű megtartását. Kérdés, maradjon-e ez a jelenlegi rendszer, vagy a vadászati hatóság hívja össze hirdetménnyel és a vadászterület kijelölt határvonalának megjelölésével a föld- tulajdonosok gyűlését, melyen - a közös képviselő megválasztásáig - megnyitja és vezeti az ülést, azt követően a közös képviselő veszi át ezt a szerepet. Feltétlenül újragondolandó - a civileket is érintő kérdéskör - a költségét fedezni. Ha az autópálya üzemeltetője dfát szed azért, hogy a közút a balesetmentes közlekedésre alkalmas legyen, ezért kerítést épít, úgy a vasút üzemeltetője pedig gondoskodjon a megfelelő védelmi berendezésekről a saját költségén, miután szolgáltatásáért szintén díjat szed. Amennyiben erre nincs lehetősége, úgy kössön biztosítást, de a vétlen vadásztársaságoktól ne követelhessen emiatt kártérítést vad által és a vadban okozott károk kérdése, emelte ki Király István. A hatályos jogszabály szerint a vadkár megfizetésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek a területéről a vad kiváltott. Van olyan javaslat, amelynek értelmében a vadászatra jogosult akkor felelne a vadászterületén bekövetkezett kárért, ha annak bekövetkeztében felróhatóság vagy rendellenesség terheli. Egyéb esetben viszont növelni kell a földhasználók védelmi kötelezettségét, illetve a jelenlegi 5 százalék helyett legalább 20 százalékra kellene emelni azt a kármennyiséget, amelyet a földhasználónak kell viselnie. Ennek indoka, hogy a földhasználó és a vadászatra jogosult a természetben élő vadak kártételének megelőzése és csökkentése érdekében együtt kell működnie. Ezt azzal is elő kell segíteni, hogy a földhasználó is még inkább érdekelt legyen a kár megelőzésében, mert a jelenlegi 5 százalékos mérték erre nem alkalmas. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy az autópályákon bekövetkező vad és gépjármű összeütközések felelősségét sok bíróság automatikusan a vadásztársaságra terheli. Holott az autópálya létesítője és fenntartója köteles olyan kerítést létesíteni, amely távol tartja az úttól a vadon élő és az elkóborolt háziállatokat. Megmagyarázhatatlan az az új gyakorlat is, miszerint az autópályákon vadveszélyre figyelmeztető táblákat lehet egyre gyakrabban találni, mert ilyen tábla esetében kérdés, milyen magatartást kell az autósnak tanúsítania, milyen sebességgel haladhat stb. Több javaslat érkezett azzal kapcsolatban is, hogy a vadászati hatóságok hatás- és feladatkörét bővíteni kellene, kiemelt feladatként pedig előírni a vadászatra jogosultaknál a jogszabályszerű működés rendszeres ellenőrzését. ■ Megakadályozzák a gyűlés szabályszerű megtartását. HOZZÁVALÓK (4 SZEMÉLYRE): 50 dkg fácánhús, 15 dkg zeller, 10 dkg petrezselyemgyökér, 20 dkg burgonya, 1 db vöröshagyma, 5 dkg sárgarépa, 2 db tojássárgája, 2 db főtt tojás, 2 db citrom, 1 dl étolaj (olívaolaj), 3 dkg mustár, 1 dl fehérbor, 1 dl majonéz, só, bors, cukor ízlés szerint. elkészítés: a fácánt a zöldségekkel, sóval, borssal és annyi vízzel, hogy ellepje, feltesszük főni. A burgonyát sós vízben megfőzzük. A megfőtt fácánt kicsontozzuk és a főtt zöldségekkel együtt apró kockára vágjuk. A vöröshagymát is felaprítjuk. A két tojássárgáját kikeverjük cukorral, a citrom levével, a mustárral, sózzuk, borsozzuk, kis adagokban hozzáadjuk az étolajat, majd a bort. A mártással ösz- szekeverjük a kockára vágott, összekevert húst, zöldséget, burgonyát, hagymát, egymásra halmozzuk, leöntjük a majonézzel. Pirítóssal tálaljuk. ■ Forrás: Gemenc Zrt. receptgyűjteménye Szeptember a szarvasbőgés hónapja Amikor a gímszarvasok párzási időszaka elkezdődik, az alkonyati és esti órákban az erdőkben messzire hangzik a szarvasbőgés. A bőgés oka, hogy a háremüket őrző bikák riválisaikat erejük fitogtatá- sával riasztják el. Az Ivarérett gímbikák néhány tehenet terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki a háremet. Fizikai erejüket bizonygatva törekednek arra, hogy az általuk őrzött hárem kizárólagos urai maradjanak. Amíg minden nőivarú egyedet meg nem termékenyít, a bika a hárem körül marad. Ha másik, háremet alakítani még nem tudó bika közelít, ezt észlelve a hárembika először hanggal figyelmezteti a távolmaradásra, ha ez eredménytelen, akkor megverekszenek. Amelyik bika a „harcban” elfárad, az megfutamodik. Ebben az időszakban más hangot hallat az imponálni akaró, mást a kereső, mást a háremvédő, fajtársait riasztó bika. ■ PROMÓCIÓ ^ j j j Futó róka lövésé nehezítette a versenyzők pontgyűjtesét hivatásos vadászok Karapancsa volt a helyszíne a szakmai vetélkedőnek, itt mérték össze tudásukat a legjobbak Impozáns környezet, professzionális szolgáltatás, felkészült versenyzők, szigorú pontozóbírók. így foglalható össze az augusztus 9-10. között megrendezett hivatásos vadászok országos szakmai versenye, melyen a megyei válogatókból továbbjutottak vagy delegáltak mérték össze lőtudásukat, elméleti és gyakorlati szakmai felkészültségüket. Az Országos Magyar Vadászkamara kétévente rendezi meg a hivatásos vadászok országos szakmai vetélkedőjét, melynek idén a Gemenc Zrt. adott otthont az egykor Frigyes királyi herceg birtokában lévő Kara- pancsai Majorság területén. A szokásos korong- és céllövészeti számok mellett a különlegesnek számító „futó róka” lövése (leginkább találata) nehezítette meg a még gyakorlott futóvadlövők pontgyűjtését is. ■ A lövészverseny első hat helyezettje között alig harminc pontnyi különbség volt Késő délután a Kiskastélyban kialakított vadászati történelmi múzeumot tekintették meg a versenyzők. Másnap folytatódott a küzdelem, melyben elméleti feladatok: vadászati teszt, kultúra (közte Karapancsa története), vadászkürt és gyakorlati feladatok: ragadozómadár-, koponya-, hulladék-, nyom- és lőszerfelismerés tették próbára a versenyzőket. Majd a különböző távolságban elhelyezett tíz darab trófea minősítése (távolság, korosztály, súly, elejthetőség) szerint jelentett nagy kihívást. A versenyzők felkészültségét jól mutatja, hogy a 480 összpon- tozású megmérettetésen az első hat helyezett között alig 30 pontnyi különbség volt. A dobogó valamennyi fokát alföldi hivatásos vadászok foglalták el: 1. Kasper Máté Csongrád megye, 2. Kiss Milán lász-Nagykun-Szolnok, 3. Gál Péter Békés megye. Minden | versenyző oklevelet, a legjob- I bak értékes tárgyjutalmakat és A megyét Szebényi Attila, a Bátaszéki Vadászegylet vadásza képviselte porcelánvázát kaptak. Az 1. helyezett elismerését fokozta a Gemenc Zrt. különdíja, egy szarvasbika elejtésének lehetősége. A szervezők köszönetét mondtak a verseny lebonyolításában segítséget nyújtó bíróknak, valamint a Gemenc Zrt. dolgozóinak. Az utóbbi években megszokottá vált, hogy a verseny gyakorlati napján a vadászkamara hivatásos vadász alelnökei a helyszínen tanácskoznak. A napirend most az újra életre keltett szolgálati szabályzat aktualizálása volt annak reményében, hogy a közelgő jogszabályváltozással egy időben elfogadásra kerülhessen. ■ FKÉ A i I f A vasútüzemeltető gondoskodjon a vadvédelemről
