Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-21 / 195. szám
HÍRSÁV ÜZENETEK Ma eldőlhet Basescu elnök sorsa tiszteletben tartjuk az alkotmánybíróság döntését a Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazásról, ha kétharmados többséggel döntenek - közölte Victor Ponta román miniszterelnök. Ma fognak határozni a referendumról. Ha érvényesnek ítélik, Basescu államelnöknek tekinthető. Rendőrök védelmezték a jogot és a romákat CEGLÉDEN jelentős rendőri erő védte a romákat és házukat az ünnep alatt. Több százan gyűltek össze a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, szimpatizánsai (állítják: sétájukon nekik rontott egy roma csoport). A romák házait 70-80 rendőr védte. Állítólag több a lopás, de rémhírek is mozgósították a gárdistákat. Földi László polgármester közölte, körülbelül húsz cigány család tagjai között „akadnak problémásak”, ám mindent elkövetnek, hogy a jogi normákat betartassák velük. „Nem akkora a gond Cegléden, mint amekkorára felfújták” - fogalmazott Földi. Csatáryt már Pécsen is elítélték 1945-ben KASSAI DOKUMENTUMBÓL kiderül: 1945-ben Magyarországon is elítélték Csatáry Lászlót, írja a hvg.hu Balassa Zoltán kassai történészre hivatkozva. Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják, bizonyítékként szolgálhat. Csatáryt 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év börtönre ítélték, de megszökött. Balassa: adatokkal kell igazolni HARRACH PÉTER KDNP-FRAKciővezető: - István rendet teremtett, amely nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt. István európai és magyar volt, aki vigyázott az ország függetlenségére, magyarságára. Egységet is teremtett, amely nem a politikai erők mutyizásából, nem az elvtelen kompromisszumokból állt, hanem értékrendből. Az Intelmekben István azt üzeni: uralkodj, ne gőggel, ne gyűlölettel és haraggal, hanem szelíden ps békésen, mejt i ami felemel, az az alázat, ami lesújt, az a gőg és a gyűlölködés. István olyan eszmét fogalmazott meg, amely minden kor minden közéleti személyiségére vonatkozik. BOTKA LÁSZLÓ SZEGEDI POLGÁRMESTER (MSZP): - Szent István időben felismerte: külön út nem létezik, vagy legalábbis nem vezet sehova. A magyarok léte Európának és Szent István európai állam- alapításának köszönhető. Mi Szent István büszke és európai magyarjai vagyunk, akiknek nincs, és soha nem is lesz szükségük ellenségre a hazaszeretethez. Szent István nem szaggatta enyémre és tiédre sem az országot, sem az igazságot. Tőle megtanulható: az egynyelvű, egyszokású ország gyenge és esendő, és semmi sem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség. Európa számunkra nemcsak a tágabb közösség, hanem jelkép is, a közös fundamentum jelképe, és történelmi bűnt követ el, aki ezt megbontja vagy megbolygatja. SEMJÉN ZSOLT MINISZTERELNÖK-HELYETTES: - A Külhoni Magyarságért Díjban részesülők az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál. Munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik. Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból. (Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg az elismerést a Parlamentben.) Jókai Anna írót rangos életművéért tüntették ki KOSA LAJOS FIDESZ-ALELNÖK:- Unortodox módszerek jellemezték a Szent István-i államalapítást. Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira. Amikor Magyar- ország ma az államszervezet átalakításával, a társadalom megújításával foglalkozik szokatlan eszközökkel, akkor ezt a tradíciót folytatja. Magyarország jövője nem képzelhető el más szövetségi rendszerben. Amit az elmúlt két évben nemzetegyesítés terén megtettünk, nehezen lett volna elképzelhető az Európai Unió nélkül. Törekvéseinket igazán az Európai Unióban tudjuk érvényesíteni. Áder János, Orbán Viktor és Kövér László állami kitüntetéseket adott át a T. Házban. Kövér László házelnök úgy fogalmazott: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt, így a saját civilizációnk, gyökereink, múltunk előtt hajtunk fejet. Az európai szellem nem az erőt, a másokat legyűrő és elnyomó akaratot, hanem a tehetséget, a tudást és a teljesítményt, az egész közösséget felemelő készséget hivatott példaként állítani. Ha egy nemzet polgáraiban él egy magasabb eszmény, akkor bármit hoz is rá a sors, soha nem fog mélyebbre süllyedni polgárai ideáljánál. A MAGYAR ÉRDEMREND NAGYKERESZTJÉT életművéért Jókai Anna Kossuth-díjas író vette át. a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hadlaczky Gyula Széchenyi-dí- jas genetikus, Kocsis Fülöp megyés püspök, Kondor Katalin újságíró, Kovács István író, költő, Lator László, Kossuth-díjas költő, Náray-Szabó Gábor akadémikus, Papp Gyula Széchenyi-díjas farmakológus, Schlett István poütológus, Serfőző Sünön költő, Szoboszlai Sándor Jászai Maridíjas színművész, Csaba László, az MTA levelező tagja, Hermann Róbert történész és Spányi Antal megyés püspök kapta. A MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉP- KERESZTJÉT Kovács József altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója vette át. államunkat. Tehát amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot. A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült „építőköveket” faragni. Az 1848/49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világosi fegyverletétel után „minden hazafi tudta, előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen”. Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig „soha nem látott felvirágzást hoztak” - fejtette ki megjegyezve: 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk. Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor „azt láttuk, hogy akik felszabadítókként érkeztek, megszállóinkká lettek”. Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is „felemeltük lelkünket” és „világraszóló erővel" újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat. „Ám a történetnek itt koránt sincs vége” - mondta a köztársasági elnök aláhúzva: „államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak”. Rajtunk múlik, a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz. Az államfő ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: „A haza minden előtt”. A MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉP- KERESZTJE a csillaggal kitüntetést Falus András Széchenyi-díjas immunológus, Fónagy János volt miniszter, Gera Zoltán érdemes és kiváló művész, Horváth Tihamér, a Kehida-Termál Kft. és a Horváth-Ép Kft. ügyvezető tulajdonosa, Michelberger Pál Széchenyi-díjas gépészmérnök, Sípos Ete Álmos nyugalmazott református lelkipásztor és Tőkés István református lelkész kapta. A MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉP- KERESZTJE a csillaggal kitüntetést Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke vette át. a magyar ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJÉT Adamik Tamás, az MTA doktora, Balassa Sándor Kossuth- díjas zeneszerző, Béres József, Jókai Annát ünnepük a parlamenti kitüntetési ünnepségen Áder János szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint államunk valódi alkotóira, újraalapítóira. Augusztus 20-án, verőfényes időben tíz- és tízezrek ünnepelték a politikai és a családi, kulturális programokon az államalapítást, az új kenyér ünnepét. AS-összeállítás Áder János a tisztavatón: Rajtunk múlik, államunk milyen otthonunk lesz. Nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtanunk az ő teljesítményük előtt, hanem „ismét bölcs kiegyezésre” kell jutnunk, hogy „újra felemeljük a lelkünk” - fogalmazott Áder János államfő hétfőn, az augusztus 20-ai tisztavatás hagyományos helyszínén, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott, és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képe- g sek „felemelni a lelkűk”. „Mi, I magyarok pedig a vérünkben 3 hordozzuk a tudást, hogy ha a J lélek emelkedik, csakugyan ve- s le emelkedik minden” - húzta alá Áder János, aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket „oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt”. Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta: a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nem csak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy „volt, és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, melyre minden magyar a hazájaként gondol, melynek neve: Magyarország”. Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk. A magyar történelem azt példázza, hogy „mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk” - hangsúlyozta Áder János hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, melyek „kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához”. Szent Istvánt is ez tette nagy- gyá, vagyis hogy élni tudott a mások előtt is adott állam- alapítás lehetőségével. Áder kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, melyek egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. „Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is”. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok az államalkotó nemzetek közé tartoznak. De az államalapítás nem ért véget Szent István tettével. Mint mondta: a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk Bölcs kiegyezésre kell jutni augusztus 20. Áder: csak akkor nyerhet a nemzet, ha felemeli a lelkét 2012.AUGUSZTUS KOZELET Tovább kell építeni a Magyarország és a Szentföld közötti ezeréves kapcsolatokat, amit Szent István alapozott meg - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután Budapesten tárgyalt III. Teophilosszal. A jeruzsálemi ortodox patriarcha hangsúlyozta: Jeruzsálem „mindannyiunk földje", a konfliktusok feloldásában a keresztényeknek segíteniük kell a politikusokat. y A 4 I
