Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-21 / 195. szám

6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 21., KEDD Aratás nagyobb kihágások nélkül a vizsgált 310 aratás egyharmadánál találtak hiányosságot a katasztrófa- védelem, a rendőrség és a munkaügyi hivatal szak­emberei, de azok nem voltak kirívóak - közölte az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság. A szakemberek az általános tűzvédelmi előírások mellett kiemelt figyelmet fordítottak a gé­pek állapotára, arra, van-e dohányzásra kijelölt hely, és biztonságos helyre kerül-e a learatott kalászos termény. Tűzvédelmi bírságot 19 eset­ben szabtak ki. Működik már az átmeneti kamara megkezdte munkáját a Ma­gyar Agrár-, Élelmiszer-gaz­dasági és Vidékfejlesztési Kamara megszervezéséért felelős átmeneti elnökség, melynek fő feladata, hogy előkészítse és lebonyolítsa az új kamarai választásokat. A kamara mandátuma 2013. március 31-éig szól. Faze­kas Sándor vidékfejlesztési miniszter augusztus 6-ai hatállyal nevezte ki az át­meneti elnökség 20 tagját, és Győrffy Balázs (Fidesz) Veszprém megyei ország- gyűlési képviselő, a Magosz alelnöke személyében az át­meneti elnököt. Kéményseprési díj: tiltakozik az LMP Vágó Gábor LMP-s képviselő az LMP arra kéri a kor­mányt, hogy ne léptesse hatályba azt a rendelkezést, amelynek alapján jövő ja­nuártól az eddigi, átlagosan 3-4 ezer forint helyett 14 ezret kellene fizetni a kémé­nyek ellenőrzéséért. Vágó Gábor, a parlament szám­vevőszéki és költségvetési bizottságának LMP-s tagja szerint a szolgáltatással egyébként is sok baj van, hi­szen az ellenőrzés sok eset­ben formális. Szavazhatnak a trafiktörvényről augusztus 17-éig nem emelt kifogást a trafiktörvénnyel szemben sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok - értesült a Népszabadság. A brüsszeli testület már júniusban jelezte, hogy nincs problémája a dohány- termékek forgalmazásá­nak állami kézbe adásáról rendelkező, februárban elküldött törvényjavaslattal, a pénteki határidőig pedig a tagországok sem bíráltak uniós jogot érintő pontokat a tervezetben. A kormány ko­rábban ehhez kötötte a záró- szavazást. Revizorok óvják a büdzsét felügyelet A főosztályvezetőkével azonos bérezés illeti meg őket 1 A Semmelweis Egyetemen január óta dolgozik költségvetési felügyelő. Szakértők szerint kétséges, hogy megoldaná a finanszírozási gondokat. Havi félmillió forintért csak­nem húsz felügyelő 34 ál­lami intézmény büdzséjét vigyázza. Csodára ők sem lesznek képesek - nyilat­kozták a lapunknak egykori revizorok. Haiman Éva Sem az egészségügyben, sem a klinikákat működtető egyete­meken nem várható csoda a bü­dzsék őreiként a kórházakhoz rendelt költségvetési felügye­lőktől - mondták lapunknak hasonló munkakörben dolgozó szakemberek. Kató Gábor - aki több kórházban is dolgozott biz­tosként abban az időben, ami­kor a kórházi adósságok terje­dése miatt a 2000-es évek ele­jén egymás után kaptak ellen­őröket állami és önkormány­zati intézmények - az mondta, az egészségügyi intézmények rendkívül szűkre szabott bü­dzséje a felügyelőnek sem ad túl sok mozgásteret. A jelenle­gi helyzet annyiban más, hogy míg egy évtizede a legtöbb fel­ügyelőnek már csak a tűzoltás maradt, hiszen csak egy bizo­nyos mértékű eladósodás ese­tén írta elő a törvény a biztosok kinevezését, most prevenciós jelleggel is kirendelhetnek fel­ügyelőket. A mostani szabályo­zás annyiban kedvezőtlenebb, hogy míg az egykori biztosok érdemi jogkörrel rendelkeztek, vagyis akár meg is akadályoz­hattak egy szerintük kedvezőt­len ügyletet, kötelezettségvál­lalást, kifizetést, ma legfeljebb csak véleményezhetnek, és probléma esetén a felügyelt in­tézmény felé kifogással, illetve az Államkincstár és a Nemzet- gazdasági Minisztérium felé jelzéssel élhetnek. Egy másik, a neve elhallga­tását kérő egykori biztos sem gondolja, hogy a felügyelők meg 2010 szeptemberében ne­veztek ki először revizorokat három intézményhez, köztük a Budapesti Műszaki Egye­temre. 2011 áprilisában pél­dául a Pécsi Tudományegye­tem, a Corvinus és a Nyu­gat-magyarországi Egyetem kapott revizort. November­ben rendeltek ki felügyelőt a Szegedi Tudományegyetem­re és több múzeumhoz. január óta működik fel­ügyelettel a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, több tudják oldani akár az egészség- ügyi intézmények vagy az or­vosképzést folytató egyetemek problémáit, ez utóbbiak egyen­legét ugyanis döntően az alul­finanszírozott klinikák rontják le. Csak a Pécsi Tudományegye­tem Klinikai Központja éven­te több mint 2 milliárd forint veszteséget termel. A korábbi tapasztalatok elle­nére a kormány bízik a költség- vetési felügyelet intézményé­ben, melyet az államháztartási kontroll a rendszer új eleme­ként hozott létre 2010-ben. Ezt mutatja, hogy egyre több intéz­mény kap revizort: már 34-re kórház és rehabilitációs inté­zet is. ősztől dolgozik revizor az ELTE-n és a Miskolci Egyete­men, a Budapesti Gazdasá­gi, a Dunaújvárosi, az Eöt­vös József, a Nyíregyházi Fő­iskolán és az Eszterházy Ká­roly Főiskolán, a Gyermek- védelmi Szolgáltató Központ­ban, az Esztergomi Gyermek- otthon, Általános iskola és Szakiskolában, a Károlyi Ist­ván Gyermekközpontban, az Országos Levéltárban. bővült az ellenőrzés alá vont egyetemek, kórházak, múzeu­mok száma. A felügyelők megbízatása ha­tározott időre szól, ami az eddi­gi gyakorlat szerint általában egy év, de szintén rendszeres, hogy azokat általában újabb egy évvel meghosszabbítják. Fizetésük a minisztériumi fő­osztályvezetőkével, -helyette­sekével azonos - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisz­tériumtól. Ez számításaink szerint azt jelenti, hogy - az illető korától, végzettségétől, munkatapasztalatától függően - alapilletményük 200-300 ezer forint között mozog. Eh­hez 30 százalékos vezetőiillet- mény-pótlék jön, valamint ki­sebb pótlékok (például a beszélt nyelvekért járók) társulhatnak, így egy revizor havonta nagyjá­ból félmillió forintot kereshet. Mivel egy felügyelőt egy­szerre több intézmény fel­ügyeletével is megbízhatnak, a 24, még augusztus előtt „felügyelősített” intézménynél 16-an dolgoznak, és a bővített körrel is várhatóan csak 2-3 fő­vel bővül a létszám - mondták az NGM-nél. A MÁK-nál egyéb­ként jelenleg 30 fős létszámke­ret van a felügyeleti tevékeny­ség ellátására és szervezésére. JÓ TANÁCS Háromszáz- ezer forint a selejtért DRÁGA PÉNZ A VACAKÉRT Olvasónk több mint 300 ezer forintért ágyat vásárolt, ám az selejtes volt. A cég kicserélte, de a cseredarab ugyanúgy hibásnak bizonyult. Ennek hibáját már nem akarják elis­merni. A fogyasztóvédelmi ható­ságnak abban igaza van, hogy személyes kártérítési igényével az úr csak a bí­rósághoz fordulhat jogerős ítéletért. Itt ugyanis pol­gárjogi adásvétel történt, amelybe az állami hatóság nem szólhat bele. A bíró­ság előtt azonban van egy másik lehetőség. Ez pedig az úr lakóhelye szerint illetékes békéltetőtestület. Őket érdemes az összes do­kumentummal felkeresni. Nekik pont az a feladatuk, hogy a hasonló eseteket díjtalanul kivizsgálják, és segítsenek a vitás feleknek megegyezni. Ajánlásuk nem bír kötelező érvénnyel a cégre nézve, de manap­ság azt a vállalkozások el szokták fogadni. Annál is inkább, mert egy ilyen békéltetői javaslat a bíró­ságon a felperes pozícióját erősítheti. Azt mutatja, hogy ő próbált peren kívül megegyezni, tehát nem akarta terhelni az üggyel a bíróságot. egy ilyen összegnél, ameny- nyibe az ágy került, már érdemes akár a bíróságig is elmenni. Mert ha az úr megnyeri a pert, akkor a vesztes félnek utólag ki kell fizetnie a perköltséget is. olvasónk azt is megteheti, hogy ügyvédhez fordul, szintén a peren kívüli megegyezés szándékával. A jogi szakember hivatalos felszólítást küld a cégnek, ami általában hatni szo­kott. Senkinek sem érdeke pereskedni, és a vállalko­zásnak is éreznie kell, hogy vaj van a fején, tehát a bí­róság előtt nem fog a lábán megállni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Szaporodnak a felügyelők Az erős forint csökkentette az államadósságot államháztartás A jelenlegi számok azt mutatják, hogy a kormányzat elérheti a jövő évi hiánycélt Részben a forint erősödésének köszönhetően a GDP 77,6 szá­zalékára csökkent az állam- adósság mértéke a második ne­gyedév végére az előző negyed­év végi 79 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy sorozatban harmadik ne­gyedéve csökken az adósság szintje a GDP arányában. Ennél alacsonyabb szinten utoljára 2009 második negyedének vé­gén állt az adósságráta, akkor 77,4 százalékon. A jelenlegi számok azt mu­tatják, hogy a kormányzat el­érheti a jövő évi költségvetés­ben megjelölt a célt, miszerint Államadósság (a GDP százalékában) II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év n.év 2010 2011 2012 VG-GRAF1KA FORRÁS: MNB 2012 végére 78 százalékra esik az adósságráta, jövő év végére pedig 76,8 százalékra. A célok elérésében azonban a forint ár­folyamának az év további részé­ben történő alakulása is nagy szerepet játszhat majd. Összességében az államadós­ság június végén 22173 milli­árd forintot tett ki. Az adósság- állományt a hazai fizetőeszköz második negyedévben tapasz­talható erősödése 253 milliárd- dal csökkentette, a nettó adós­ságfelvétel pedig 27 milliárd forinttal növelte. Az államháztartás nettó hi­ánya a második negyedévvel záruló elmúlt egy évben a GDP 3,5 százalékát (1007 milliárd forint) tette ki, szemben az előző negyedévi 4,8 százalék­kal. Április és június között az államháztartás nettó hiánya a negyedéves GDP 1,2 százalé­ka, 84 milliárd forint volt. A második negyedévben a központi kormányzat ala­csonynak számító, 16 milliárd forintos nettó finanszírozási igé­nyében az is szerepet játszott, hogy a vizsgált időszakban az újabb magán-nyugdíjpénztári átlépők 56,2 milüárd forintot vit­tek át az állami nyugdíjpillérbe. A gazdaság szektorait teljes körűen bemutató, 2012 máso­dik negyedévére vonatkozó pénzügyi számlákat október 1-jén közli a jegybank. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents