Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-08-19 / 31. szám

8 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 19., VASÁRNAP Gazdasági csalódás volt az olimpia London A turizmus visszaesett, míg a kiskereskedelem csak a második hétre pörgött fel Londoni életkép a vasárnapi záróünnepély idején. A kiskereskedők hiába várták a tűzijátékot Minden idők legnézettebb nyári játéka lehetett a londoni televízió Bár a végleges szá­mok még nincsenek meg, az előzetes adatok alapján úgy fest, hogy a mostani volt min­den idők legnézettebb olim­piája. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már a játékok vége előtt néhány nappal úgy kalkulált, hogy az összesített globális nézőszám elérheti a 4,8 milliárdot, könnyen el- •képzelhető azonban, hogy végül ezt a számot is sikerült felülmúlni. A legfrissebb becslések szerint ugyanis a záróünnepségbe - a nyitó­ceremóniához hasonlóan - 1 milliárdan néztek bele. Min­denesetre a NOB becslése azt jelenti, hogy az összesített televíziós nézőszám majd 7 százalékkal lehetett magasabb, mint négy évvel ezelőtt, míg az 1996-os atlantai olimpiához ké­pest 50 százalékos növekedést könyvelhetett el a bizottság. A várakozásoknak megfele­lően jelentősen nőtt a játékokat hazánkban közvetítő közmédia csatornáinak nézettsége is az olimpia idején - jelezték lapunknak az MTVA-nál. Az olimpiának köszönhetően piacvezető pozícióba erősö­dő Ml megduplázta a 2012. március-májusi átlagos napi nézettségét az olimpiai hét­köznapokon: a csatornát dél­utánonként 200-300 ezer, az esti órákban 300-400 ezerrel többen nézték, mint tavasszal. Az egy nézőre jutó napi átla­gos tévénézési idő is közel 70 százalékkal emelkedett elérve a 108 percet. Az MTVA tájékoz­tatása szerint a legnépszerűbb esemény a Gyúrta Dániel győ­zelmével végződő 200 méteres férfi mellúszás eredményhir­detése lett, de több mint egy- millióan nézték Pars Krisztián győzelmét, és Cseh László utol­só londoni úszását is. ■ VG Nézőszám (globális, milliárd fő, a teljes olimpia idején) * Becslés. VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Nem adott komolyabb lökést a recesszióban lévő brit gaz­daságnak a londoni olimpia. A vártnál kevesebb turista érkezett az országba, illetve a kiskereskedelmi szektor is csak vegyes eredményeket tud felmutatni. Tar Gábor Míg az építőipar komoly meg­rendeléseket kapott az olim­pia megrendezése előtt, addig a játékok 17 napja nem hozott jelentősebb hasznot a brit gaz­daság számára - így összegez­hetők az első szakértői vélemé­nyek a vasárnap zárult londoni olimpia hatásairól. A játékok 10 milliárd font- nyi nettó közvetlen költségé­ből valamennyit visszahoztak a jegyárbevételek - melynek összegét előzetesen mintegy félmilliárd fontra becsülték -, azonban ezt az összeget várha­tóan felülmúlja az a veszteség, melyet azon turisták elmaradá­sa okozott, akik éppen az olim­pia miatt nem jöttek Londonba az idén nyáron, elkerülendő a zsúfoltságot - derül ki a Cent­re for Economics and Business Research (CEBR) londoni pénz­ügyi elemző cég értékeléséből. ■ A17 napon át tartó rendezvénysorozat egymilliárd fontos mínuszt hozott a GDP-nek A turisztikai cégek érdek- védelmi szervezetének (UKin- bound) felmérése szerint előző év azonos időszakához képest kisebb forgalmat bonyolítottak le az olimpia alatt a brit szállo­dák, utazási irodák. A londoni hotelekben 80 százalék körül volt az átlagos foglaltság, ami nem múlja felül az év ezen idő­szakában szokásos szintet. A CEBR elemzői szerint ha a turizmuséhoz hozzáadjuk a termelésben mért vesztesé­get - melyet az eredményezett, hogy sokan a játékok idejére időzítették szabadságukat - vagy azért, hogy követni tud­ják az olimpiát, vagy azért, hogy az olimpia okozta felfor­dulás elől elutazzanak akkor a brit GDP-ben összességében egymilliárd fontos veszteség keletkezett, ami kiegészülve a 10 milliárd fontos közvetlen rendezési költségekkel 11 mil­liárd fontos kiadási tételt jelent az ország gazdasága számára. Az olimpia első napjait jel­lemző gyászos kiskereskedel­mi adatok azonban a játékok második hetére jelentősen mó­dosultak. Az első napokban ugyanis túl hatásosnak bizo­nyultak a londoni közlekedési társaság dugókra vonatkozó előzetes figyelmeztetései, így a szellemvárossá váló belváros üzleteiben jelentősen vissza­esett a forgalom. A beharango­zott, végül elmaradt dugóktól Brit kiskereskedelmi forgalom (változás az előző év azonos időszakához képest, százalék VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS tartva azok a Közel-Keletről érkező bevásárlóturisták is el­maradtak, akik a nyári időszak alatt a legjelentősebb vásár­lóknak számítanak a londoni üzletekben. A kiskereskedők és a vendéglátóhelyek arra is panaszkodtak, hogy az olimpi­ára érkező sportturisták keve­sebbet költöttek, mint a meg­szokott nyári turisták. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy David Cameron brit kor­mányfőnek is meg kellett szó­lalnia, sürgetve a londoniakat, hogy térjenek vissza a belváros­ba. A miniszterelnök felhívása az majd csak a harmadik és negyedéves GDP-adatok meg­jelenése után derül ki ponto­san, hogy az olimpia megrende­zése mennyivel járult hozzá a brit GDP alakulásához. Má­jusban a helyi jegybank azzal számolt, hogy az ország GDP-je 0,2 százalékponttal lesz na­gyobb 2012 harmadik negyed­után már növekvő forgalmi ada­tokról számoltak be az üzletek, amihez hozzájárult, hogy a brit sportolók a vártnál jobban sze­repeltek, és sorra szállították az aranyérmeket. Azok után például, hogy a Brownlee fivé­rek az arany- és a bronzérmet is megszerezték triatlonban, a vásárlók elözönlötték a sportru­házati üzleteket, vették a kerék­párokat, a futáshoz és úszáshoz szükséges felszereléseket. De 35 százalékkal nőtt éves szin­ten a tisztítószerek forgalma is, miután sokan közös olimpiané­ző partikat szerveztek, és meg­évében, mint lett volna a játé­kok megrendezése nélkül. ezzel együtt is a jegybank múlt héten kiadott prognózisa szerint idén stagnálni fog Nagy-Britannia gazdasága, mi­után az idei két első negyedév­ben 0,3, illetve 0,7 százalékkal csökkent az ország GDP-je. A londoni CEBR (Centre for Eco­ugrott a tévék, a kerti bűtorok eladása is. A London belvárosában 600 üzletet képviselő The New West End Co. szóvivője a Guar- diannek azt mondta, megis­métlődött a korábbi olimpiákra jellemző trend, hogy a játékok második hetére nő meg a forga­lom az üzletekben. Augusztus 4-én országos szinten 5,4, míg Londonban 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos idősza­kához képest az eladások érté­ke, míg az első napokban Lon­donban nem volt ritka az 5-10 százalékos visszaesés sem. nomics and Business Research) elemzése szerint a város éves növekedési ütemét az olimpia hosszú távon érvényesülő hatá­sai évente 0,6 százalékponttal növelhetik egyebek mellett olyan tényezők miatt, mint pél­dául a kelet-londoni olimpiai helyszín városrehabilitációs ha­tásai. Hosszú távon profitálhat London gazdasága Adósságokat és áttételes hasznot is hoz általában a rendezés mérleg A tapasztalatszerzés a nagyprojektekben, és a városok üzleti felértékelődése is dollárra váltható hozamot jelenthet Mindén bizonnyal pezsgőt bontott Montreál polgármeste­re 2005-ben: a kanadai város ekkorra fizette vissza a csak­nem három évtizeddel azelőtt, az 1976-os olimpiára felvett köl­csön utolsó dollárját. De rosszul járt Barcelona is, hiszen míg a televíziós jogokat, jegyeket és szponzorációt értékesítő és ke­zelő hivatalos helyi rendezőbi­zottság papíron nullszaldósra hozta ki a rendezési költség- vetést, a város 6,1 milliárd dol­láros adósságba verte magát. Sydney-ben pedig, ahol a ren­dezők szintén nullás egyenle­get jelentettek, a hosszú távú mínuszt 2,2 milliárd dollárra becsülte a helyi számvevőszék- számolt be a tapasztalatok­ról a New York Times a pekingi olimpia után. Olimpiát rendezni az „elsőd­leges egyenleg” alapján tehát nem jó üzlet, ráadásul a tapasz­talatok szerint a játékok után a stadionok is kihasználatlanul hevernek, Sydney-nek például évi 30 millió dollár, Athénnak pedig több mint százmillió dol­láros költséget okozva. Az is világosan látható, hogy az ere­detileg tervezett költségeket minden város túllépi átlagosan 179 százalékkal. Ebben Athén minden bizonnyal rekorder tíz­szeresre hízott büdzsével. Az összesített költség-haszon elemzés ennél persze jóval bo­Olimpia megrendezésének költsége (milliárd dollár) 1996 Atlanta 2000 Sydney 2004 Athén 2008 Peking Olimpiai infrastrukturális beruházások és forrás szerinti megoszlásuk (milliárd dollár) Barcelona 1992 Sydney 2000 Peking 2008 VG-GRAFIKA FORRÁSiVG-GYÜJTÉS, UNIVERSITÄT AUTSNOMA DE BARCELONA nyolultabb, így csak becsülni lehet, hogy mindent egybevetve negatív vagy pozitív-e a mér­leg. Az egyik barcelonai állami egyetem olimpiai tanulmányok központja a pekingi olimpiáról készített elemzést, mely számba vesz minden fejlesztést a metró­vonalak építésétől a környezet- védelmi beruházásokig, kalku­lál az olimpiai készülődés okoz­ta növekedési- és árindex-torzu­lásokkal, turizmussal. Ennek konklúziója, hogy Peking 12,1 százalékos gazdasági növeke­dése 1,7 százalékponttal ma­gasabb volt az építkezések ide­jén mint a megelőző 20 évben, másfészeresére nőtt a külföldi befektetések összege, emellett fejlődött a városvezetés pro­fizmusa és hatékonysága is. A kutatók egy másik elemzése a sydney-i játékokról megálla­pította, hogy a városnak a ren­dezés 3 milliárd dollárt hozott új üzleti befektetések, olimpia utáni szolgáltatási szerződések formájában, emellett 2001-ben 6 milliárd dollár plusz turisz­tikai bevétele volt a régiónak, és ugyanennyire becsülhető a bevétel, mely abból jött, hogy felértékelődött a környék jelen­tősége a nemzetközi üzleti élet­ben. Ráadásul Sydney sokkal magabiztosabb és profibb mó­don tudta az olimpia után lebo­nyolítani a nagyberuházások tendereztetését. ■ VG < 4

Next

/
Thumbnails
Contents