Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-18 / 194. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Katasztrofális a kukoricatermés gabona A búza exportját gond nélkül kiszolgálja a logisztikai infrastruktúra Sem a Duna alacsony vízállása, sem a vasúti kocsik száma nem akadályozza a gabonaexportot, mely a búza esetében 1-1,5 millió tonna körül alakul majd. A kukoricatermés viszont katasztrofális lesz, a gazdák sok helyütt már most silónak vágják ki az elszáradt szárakat. Braunmüller Lajos * 50 „A négymillió tonnát elérő idei búzatermés jónak mondható, és ennek nagy része, csaknem 95 százaléka kiváló minőségű. Kedvező hír a termelők számára az is, hogy a jelenlegi árszint jóval az általunk elvárt 50 ezer forintos tonnánkénti ár felett van, jelenleg 65-70 ezer forintért cserél gazdát a búza Magyarországon” - nyilatkozta tegnap lapunknak Vancsu- ra József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: akiknek azonban az aszály elvitte a termését, azokon nem segít a kedvező ár sem. Vancsura elmondta: általában a szövetség arra ösztönzi a termelőket, hogy a termést három részre osszák fel. Az egyik harmad leszerződése után a második harmadot adják el aratás után a likviditás biztosítására, egyharmadát pedig érdemes visszatartani későbbi spekulációra - arra az esetre, ha az árak emelkednének. „Az idén ez másképp alakul, sok termelő kénytelen eladni termését, hogy biztosítsa a fizetőképességét, ráadásul jelentős hitelállomány jár le augusztus végén, amely szintén az eladásra ösztönzi a gazdákat. Ha valaki mégis tud tartalékolni, az a kukoricatermesztésben elszenvedett veszteségeit szeretné a kivárással enyhíteni. Ez egyfajta menekülési útvonal lehet azoknak, akik meg tudják tenni, hogy tartalékolnak.” Vancsura hozzátette: az ilyen későbbi értékesítésre szánt gabona mennyisége országosan nem számottevő a korábbi évekéhez képest. Az exportálás állítólagos nehézségeiről szólva az elnök kifejtette: „jut kivitelre is a hazai Magyarország gabonaexportja (gabonafélék összesen, ezer tonna) ■1 összes termelés Hl export 10 037 2000 2001 15 047 11706 2002 2003 8770 2004 li 2005 14467 2006 2007 9653 2008 13590 2009 2010 12262 16841 FORRÁS: KSH gabonából, de sokkal többet lehetne exportálni, mint amekkora árukészlet erre a célra ténylegesen rendelkezésre áll. A szűk keresztmetszetet nem a szállítási infrastruktúra jelenti.” A korábbi években előforduló „vagonhiányról” szólva kijelentette: ha jó árat ajánlottak például az olasz vevők, akkor előbb-utóbb előkerültek az olasz vagy osztrák vagonok. Vancsura ugyanakkor figyelmeztetett: „a kukorica esetében azonban az igazi káosz még ezután jön”. A kukoricakészletek A készletek kukoricából világszinten is alacsonyak. világszinten is rendkívül alacsonyak, a termés idén a világ számos régiójában rossz, és idehaza is kedvezőtlenül alakul. „Az etanolgyártók is azt fogják tapasztalni, hogy hiába szerződtek le a kukoricára, nincs termés.” A szárazság olyannyira megviselte a kukoricát idén, hogy már most elkezdődött a kényszerbetakarítás. Az aszály miatt ugyanis a kukorica jelentős része nem produkált csöveket, így termés sem várható. Ezért a gazdák az ország több területén silónak, vagyis takarmánynak vágják ki a kukoricaszárakat, mely természetesen csak jóval olcsóbban értékesíthető, mint a beérett kukorica. Búzából legfeljebb másfél millió tonna értékesíthető külföldre, ezt a mennyiséget közúton gond nélkül ki lehet vinni az országból. Kamionok segítségével havonta hozzávetőleg 250 ezer tonna gabonát lehet exportra szállítani, vagyis éves szinten az sem jelentene gondot, ha sem a Dunán, sem vasúton nem lehetne szállítani - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrár közgazdász hozzátette: a problémát inkább Az államtitkár nem aggódik az export miatt négymillió tonna kiváló minőségű étkezési búza a magtárakban van, Magyarország kenyérgabona-szükséglete ezzel biztosított, sőt még exportra is jut - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Debrecenben, a XXI. Farmer Expo megnyitóján. A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György pár nappal ezelőtt a kivitel lehetőségeit értékelve kijelentette: az éves belföldi fel- használást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna búza juthat exportra. az államtitkár akkor elmondta: a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben: ösz- szesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát. Czerván hozzátette: nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is csapadékhiány rontotta a hozamot. az jelenti, hogy nincs elegendő árualap, különösen a kukorica esetében. Raskó becslései szerint legalább 2,5-3 millió tonnával kevesebb kukorica terem idén, mint egy évvel ezelőtt, vagyis legfeljebb 6 millió tonna lesz a termés. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szárazság miatt - úgy tűnik - a meglévő kukorica is apró szemű, rosszabb minőségű lesz. „Az országos átlagtermés várhatóan legfeljebb hektáronként öt tonna körül alakul majd, ami kifejezetten rossz eredmény” - tette hozzá Raskó. Az agrár közgazdász szerint az elkövetkező napokra prognosztizált száraz és forró időjárás „felteszi a pontot az i-re”, ezért az idei év kirívóan rosszul alakul a kukoricatermesztés szempontjából. Raskó komoly tévedésnek minősítette azt is, amit a napokban Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője nyilatkozott arról, hogy a jó árak mellett a gyengébb kibocsátású agráraim is képes lesz felhúzni a GDP-t mondván, mind az ország GDP-je, mind az agrár- GDP komoly csökkenést mutat majd a 2012-es évben. JÓ TANÁCS Jár-e akkor zacskó, ha vásárolunk? SZATYOR AZ ÁRUHOZ Olvasónk egy papír-írószer üzletben vásárolt mintegy 10 ezer forintért. Amikor szatyrot is kért, a pénztáros 70 forintért kínált egy rossz minőségűt. A hölgy fel van háborodva: ha ennyit költött, miért kérnek külön pénzt a nejlontasakért. levélírónk méltatlankodá- sa érthető. Annál is inkább, mert valóban akadnak üzletek - mint ahogy ő is tapasztalta -, ahol már kisebb összegért való vásárlás után ingyenszatyrot adnak, vagy legalább jó minőségűt. az eset hátterében azonban gyakran az húzódik meg, hogy az adott kereskedelmi vállalkozás be tudja-e építeni a termékek árába a hozzájuk adott szatyorét is, avagy sem. A műanyag szatyrokra egyébként környezetvédelmi termékdíjat is kell fizetni. Mert a vásárló többnyire akkor kap „ingyen” zacskót, ha annak ellenértékét a megvásárolt áru kifizetésekor már leszurkolta. a sorok írója a napokban egy könyvesboltban volt tanúja annak, hogy egy vevő felháborodott, amiért nem kap a megvásárolt könyvekhez ingyenzacskót. A könyvesbolt kis üzlet volt, mely maga is az általa nagykereskedésben megvett könyvek mellé külön megvásárolja a szatyrot. Sajnos Magyar- országon a cégek többsége mostanság nem áll olyan jól, hogy megkockáztassa a ráfizetést, amiért esetleg ingyen adja a szatyrot. Ezt ráadásul a fogyasztóvédelmi törvény sem írja elő. mindamellett valóban vásárlóbarát magatartás, ha a kereskedő díjtalanul szatyrot is ad. Ha nem építette be annak árát a termékébe, akkor ez lehet részéről befektetés is: visszatérő vásárlókat nyerhet általa. De többnyire az a helyzet - amint említettük -, hogy beépíti az árba a zacskóét is. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Ösztöndíjak hátrányos helyzetű roma tanulóknak Harmincötmilliót kaphatnak az aranyérmesek olimpia A páros számokban szereplők közel annyit kapnak most, mint az egyéni érmesek több mint 2,3 milliárd forintra pályázhatnak a hátrányos helyzetű roma tanulók a 2012/ 2013. tanévben az ebben a hónapban megjelenő Útrava- ló-MACIKA Ösztöndíjprogram alprogramjaiban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A program célja a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése mentori és ösztöndíjtámogatás biztosításával. A hátrányos helyzetűek esély- egyenlősége, iskolai végzettségi szintjük emelése a kormány szerint a tanulóknak és a társadalomnak is megtérül. ■ Az előző olimpiához képest közel kétszer annyit, 35 millió forintot kaphatnak a Londonban aranyérmet nyert magyar sportolók - közölte tegnap a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára. Molnár Zoltán elmondta, hogy javaslatuk szerint a második helyen végzettek 25, a bronzérmesek 20 millió forinttal lehetnek gazdagabbak, a negyedik helyezettek 15, az ötödikek 10, a hatodikak nyolc-, a hetedikek négy-, a nyolcadikak pedig kettőmilliót | kaphatnak. 2 A páros számokban sikere- | sen szerepelt versenyzők fejen- J ként az elért eredményért járó 1 összeg 90 százalékát, a négyfős Kökény, Dombi, Pars, Gyúrta és Berki is hamarosan jutalmat kap csapatok a pénzdíj 80, a 13-15 fős gárdák a 70 százalékát kapnák meg. Kozák Danuta két aranya - kajak egyes és négyes - így 63 millió forintot érhet. A sportolókat felkészítő szakemberek a juttatás 60 százalékában részesülnek, ez egy keretösszeg, a sportági szövetség tehet javaslatot a személyekre. Az előterjesztést a kormánynak kell jóváhagynia. Az augusztus 20-ai állami ünnepnapon köszöntik a Londonban legsikeresebb sportolóinkat, szeptember közepén állami fogadás lesz a Parlamentben. Négy évvel ezelőtt, a pekingi játékok alkalmával az aranyérem 20, az ezüst 18, a bronz pedig 16 millió forintot ért. A MOB London előtt nem hozta nyilvánosságra a pénzdíjat, mert a szervezet megítélése szerint ez gátolta volna az eredményességet. A MOB igyekezett arányosítani, nagyobb értéket tulajdonítani az aranynak. Arra is figyelt, hogy akik csapatban nyernek az olimpián, azoknak a díjazása csak minimálisan térjen el az egyéni sportágakban győztes versenyzők jutalmazásától. A magyar sportolók Londonban nyolc arany-, négy ezüst-, és öt bronzérmet nyertek, ezzel Magyarország az ösz- szesített éremtáblázat 9. helyén végzett. ■ A f I f
