Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-18 / 194. szám

2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT MEGYEI TŰKOR 3 iMUi TiAüfaBfr MIHALYFALVI LÁSZLÓ Kivágja a rezet íme egy-két tréfás szólás, szólásmondás, ami elvisel­hetőbbé teszi a kánikulát. Nézzük, mi az eredete, mit jelentenek az alábbi szólá­saink! A Cím jelentése: megmutatja, mit tud, kitesz magáért. Eredetileg pénzben folyó szerencsejátékban az vág­ta ki a rezet, aki hetykén, könnyelműen kivágta azt a rézpénzt, amely a játék tétje volt. Ma inkább tréfás érte­lemben használjuk: Te aztán valahogy kivágtad a rezet! (Szépen leszerepeltél.) ha akarom, vemhes, ha aka­rom, nem vemhes. Bizonyta­lan állásfoglalást, körtönfa- lazást és kétszínűséget fejez ki. Eredete egy vásárra ve­zethető vissza, ahol a cigány szamarat árult. Megkérdezte a vevő: Vemhes-e a szamár? Mire a cigány: Nem. - Akkor nem kell. Erre a cigány: Ebbi- zon vemhes! - Hogy lehet ez? - kérdi a vevő; mire a cigány: Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes. Jókai szerint - a régiségben - igazi politikai mottó lett e szólás. nem fenékig tejföl. A szóban forgó helyzetnek, állapot­nak vagy éppen személynek is megvannak a hátrányai, kedvezőtlen oldalai, hibái. Eredete visszavezethető ar­ra, hogy a tejfölös edényben soha nincs fenékig tejföl, ha­nem az alján - hosszabb-rö- videbb idő után - megjelenik a híg, savanykás savó. Tehát előfordulhat, hogy valamiben vagy valakiben nemcsak jó van, hanem olyasmi is, ami nem a kedvünkre való. megette a vakcsibét (vak- tyúkot). A babonás szólás eredete visszavezethető arra a szokásra, hogy amikor a házasodni készülő legény háztűznézőbe ment a ki­szemelt lányékhoz; akkor annak az anyja vakcsibéből készült ételt etetett meg vele, hogy a legény ne lássa meg a lánya hibáit, hanem vegye el feleségül. Vigyázat, legé­nyek! A lélek nem adja meg magát sclerosis multiplex Tünetei változatosak, lefolyása betegenként különböző Zsuzsa - maradjunk csak a keresztnévnél. Nem azért, mert szégyellj a betegségét, hanem mert aki a tágabb ismeretségi körében eddig nem tudott róla, az ne most szembesüljön azzal, hogy a sclerosis multiplex (SM) év­tizedek óta kíséri az életét. Hanoi Erzsébet Sokan örömmel lemondanának a padló felmosásáról, és bíznák a házi munkát másra, de Zsu­zsa ragaszkodik hozzá. Neki ez egy bizonyságtétel arra, hogy még képes megfelelni az előtte álló feladatoknak. A negyve­nes éveiben járó Tolna megyei családanya 24 éve él együtt az ezerarcú kórnak nevezett scle­rosis multiplexszel. Az immun- rendszer saját sejtjeit megtáma­dó, az idegrendszert gyengítő betegség első tünetei 1988-ban jelentkeztek nála: érthetetlen forgó szédülések kínozták, oly­kor éjszakai pánikot okozva. Ám az orvosok - még ha gyaní­tották is - ekkor még nem mer­ték kimondani a diagnózist. Az SM ugyanis nemcsak a beteget állítja nehéz helyzet elé, hanem az orvosokat is. Tünetei igen változatosak, lefolyása szinte minden esetben más. Zsuzsánál 1991-ben egyértel- műsítették a kórt, miután lebé­nult a bal lába és kórházba ke­rült. Három hét után úgy távo­zott onnan, mintha semmi sem történt volna, dé a célirányosan elvégzett vizsgálatok alátá­masztották az SM-et. Az első reakció a riadalom volt, hiszen sem ő, sem a családja nem sokat tudott akkor róla. A kórházból azzal engedték ki, hogy a be­tegség gyógyíthatatlan, de nem halálos. Elkezdték Zsuzsa szá­mára az SM féken tartásához szükséges izomlazító gyógy­szer beállítását, és kérték: óvja magát a fizikai megterheléstől. A betegség tünetei ugyan el­csitultak, ám Zsuzsa lelki álla­potát próbára tette a kórkép. A sclerosis multiplex fiatalkorban léphet fel, gyors lefolyású, toló­kocsiba kényszeríti az embert - rémisztgette olvasóit akkoriban az egyik magazin. Menthetetlenül jött a de­presszió. De Zsuzsa azt vallja, Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 SM-beteg. Az idei világnapon lufik magasba engedése mellett fotókiállítással hívták fel a figyelmet a kórra ha végképp belesüppedt volna, mostanra már ágyhoz kötött, önellátásra képtelen ember lenne. Akkor még alig egyéves fia miatt, a családja kedvéért azonban nem hagyhatta el ma­gát. Ráadásul egészen 2007-ig dolgozott is. Gyerekekkel fog­lalkozott, akik közül még a leg- vásottabb is mindig tekintettel volt arra, ha éppen nem érezte jól magát. Újabb zuhanás akkor követke­zett, amikor fel kellett hagy­nia a munkával. Úgy gondolta, a társadalomnak már nincs szüksége rá, de sikerült ismét megtalálnia a helyét. A beteg­ség beszűkítette a mozgásterét, de nem vonta meg tőle teljesen. Zsuzsa apránként képes az ott­honi feladatok ellátására, és a házon kívüli ügyek elintézé­sére. Mostanra felnőtt fia és a mellette nemcsak lelki, hanem ■ Vannak mélypontok. Amikor a hit ellenére is romlik a beteg állapota, azt kérdi: miért pont én? fizikai támaszt is nyújtó férje pedig állandó segítséget jelent - ha kell. Zsuzsa nem tagadja, mély­pontok többször adódnak még most is. Időnként felmerül ben­ne a „miért pont én?” gondola­ta, vagy irigykedve nézi, ahogy 60, 70, 80 évesek gond nélkül bicikliznek, cipekednek. Majd kissé szégyenkezve rájön, a közvetlen környezetében is van sokkal rosszabb az ő bajánál. Mindig jön egy jel, ami kirán­gatja a melankóliából. Feldobja egy hangverseny, egy színda­rab, erőt ad egy jó könyv. És a családhoz hasonlóan biztos tá­maszt jelent a hit. Zsuzsa úgy érzi,' Istennek szüksége van még rá, ezért óvja ennyire. Le­gyengült izmai miatt többször elesett, de soha, egyetlen csont­ja sem törött. Ám az akaraterő és a hit el­lenére Zsuzsa állapota sokat romlott. Járása egyre bajosab­bá vált, állandó a fájdalom, minden mozdulat nehezére Az északi országokban gyakoribb a sclerosis multiplex, mint a déliekben a sclerosis multiplex az egyik leggyakoribb ideggyógyászati betegség a fiatal felnőttek köré­ben. Az agy és gerincvelő au­toimmun eredetű idült gyulla­dásos betegsége, pontos oka ismeretlen. Leggyakrabban 25- 35 éves korban jelentkezik, nőknél másfélszer gyakoribb mint férfiaknál. A déli országokban viszont ritkábban fordul elő mint az északiakban. Magyarorszá­gon 100 ezer emberből 13-72 lesz SM-beteg - írja az sminfo. hu. Hátterében egy kóros im­munválasz áll, mely az ideg­sejtek nyúlványát borító velős­hüvely károsodásához vezet. Apró gócok alakulnak ki és ezek helyétől függően jelent­keznek idegrendszeri tünetek. az egyik leggyakoribb tünet a látásromlás, felléphet valami­lyen érzészavar: zsibbadás, bi­zsergés vagy érzéskiesés a test egy részén, jelentkezhet koordi­nációs zavar, a betegség előre­haladtával csökken az izom­erő. esik. Hosszú idő után tavaly nyáron kényszerült ismét kór­házi ellátásra és ezzel együtt járókeret használatára. Ebben az igazi büntetés az volt a szá­mára, hogy nem vezethetett autót, ami egyrészt szenvedély, másrészt a felmosáshoz hason­ló bizonyságtétel. Ugyanakkor motivációt jelentett az is, hogy az évek óta alkalmazott injek­ció megvonásával fenyegetett, amennyiben nem hagyja el a járókeretet. Elhagyta. Maradt a bot, de eleinte azt sem volt könnyű elfogadnia. Mérlegelni kellett: az emberek azt talál­gassák, hogy miért imbolyog, vagy vállalja a botot, amely biz­tonságot ad neki? Azt azonban nem lehet tud­ni, hogy mit tartogat a kiszá- mítatlan kór. Zsuzsa esetében legalább van annyira „figyel­mes”, hogy pici, de már jól is­mert jelekkel utal a közelgő változásra. Az esetkövetésben az orvosi és a pszichológiai kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozzák az SM-betegek számára, de Zsuzsa az utóbbit hiányolja az ellátórendszerből. Legalábbis vidéken még nem találkozott vele. Kivirágzott a kistelepülés fejlesztés Példaértékű összefogás gyümölcse a sétány PROMÓCIÓ izmény - Szívből örülök annak, hogy elkészültünk a sétánnyal, de annak még inkább, hogy egy összefogásnak köszönhetően valósult meg mindez - utalt az önkormányzat előtti parkra Ke­lemen Ferenc. Izmény polgár- mestere kifejtette, egy faluszé­pítő pályázaton közel 1,7 millió forintot nyertek. Azonban ez a pénz csak az anyagköltségekre volt elegendő, a sétányt - min­den elemével - társadalmi munkában építették. Közel 30 ember csatlakozott a felhívás­hoz: Dávid József és csapata, Só­lya Tamás, de még a bonyhádi önkéntes tűzoltók - Palkó Csa­ba vezetésével - is a kezdemé­nyezés mellé álltak. ■ V. B. Már birtokba vették a helyiek a hivatal előtti sétányt Színes program fiataloknak könyvtár Uniós pályázaton nyertek pénzt szakkörre, táborra Az Illyés Gyula Megyei Könyv­tár 49822928 forintot nyert a TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0210 nevű pályázaton Könyv - társadalom című projektjére. Mint azt Liebhauser János, a könyvtár igazgatóhelyettese el­mondta, a projekt a 2011/2012- es tanévhez kapcsolódott, nyá­ri táborokkal folytatódott, és a hónap végén rendezendő gyer­mek- és ifjúsági írók konferen­ciáján tartott záróünnepséggel ér véget. A nyertes pályázat lényege az volt, hogy az oktatási intéz­mények számára olyan progra­mokat biztosítson a könyvtár, amely illik a saját profiljába, és kiegészíti a partnerintézmé­nyekét. Összesen hat partner- intézményt vontak be a projekt­be: Szekszárdról a Dienes és a Garay Általános Iskolát, vala­mint a Kolping- és az I. Bélakö- zépiskolát, Őcsényből pedig az általános iskolát és az óvodát. A partnerek révén többféle kor­csoport tagjainak tarthattak rendezvényeket, szervezhettek programokat. Szerveztek heti tanulószobát, heti és havi szak­kört, egy téma köré szervezve egy héten át tartó foglalkozá­sokat, kiállításokat, vetélke­dőket. Nyáron öt tábor zajlott, Balatonszepezden nemzetiségi, művészeti és természetismere­ti, Bátán pedig két alkalommal honismereti tábor. SZÉCHÉNYI TERV A projekt keretében összesen 1848 órán át tartottak a prog­ramok, események, rendezvé­nyek, a bevont gyermekek és fiatalok száma 460 volt, de a kísérőket, és a projektbe konk­rétan be nem vont későbbi csat­lakozókat is bekalkulálva en­nek a számnak a kétszeresével lehet számolni. ■ V. M. A prajakiak Ml Európai Unió támogatásává*. ai Európai S te t*r»finanufrmés*val valósulnak ma«. I I 4

Next

/
Thumbnails
Contents