Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-18 / 194. szám
2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT MEGYEI TŰKOR 3 iMUi TiAüfaBfr MIHALYFALVI LÁSZLÓ Kivágja a rezet íme egy-két tréfás szólás, szólásmondás, ami elviselhetőbbé teszi a kánikulát. Nézzük, mi az eredete, mit jelentenek az alábbi szólásaink! A Cím jelentése: megmutatja, mit tud, kitesz magáért. Eredetileg pénzben folyó szerencsejátékban az vágta ki a rezet, aki hetykén, könnyelműen kivágta azt a rézpénzt, amely a játék tétje volt. Ma inkább tréfás értelemben használjuk: Te aztán valahogy kivágtad a rezet! (Szépen leszerepeltél.) ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes. Bizonytalan állásfoglalást, körtönfa- lazást és kétszínűséget fejez ki. Eredete egy vásárra vezethető vissza, ahol a cigány szamarat árult. Megkérdezte a vevő: Vemhes-e a szamár? Mire a cigány: Nem. - Akkor nem kell. Erre a cigány: Ebbi- zon vemhes! - Hogy lehet ez? - kérdi a vevő; mire a cigány: Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes. Jókai szerint - a régiségben - igazi politikai mottó lett e szólás. nem fenékig tejföl. A szóban forgó helyzetnek, állapotnak vagy éppen személynek is megvannak a hátrányai, kedvezőtlen oldalai, hibái. Eredete visszavezethető arra, hogy a tejfölös edényben soha nincs fenékig tejföl, hanem az alján - hosszabb-rö- videbb idő után - megjelenik a híg, savanykás savó. Tehát előfordulhat, hogy valamiben vagy valakiben nemcsak jó van, hanem olyasmi is, ami nem a kedvünkre való. megette a vakcsibét (vak- tyúkot). A babonás szólás eredete visszavezethető arra a szokásra, hogy amikor a házasodni készülő legény háztűznézőbe ment a kiszemelt lányékhoz; akkor annak az anyja vakcsibéből készült ételt etetett meg vele, hogy a legény ne lássa meg a lánya hibáit, hanem vegye el feleségül. Vigyázat, legények! A lélek nem adja meg magát sclerosis multiplex Tünetei változatosak, lefolyása betegenként különböző Zsuzsa - maradjunk csak a keresztnévnél. Nem azért, mert szégyellj a betegségét, hanem mert aki a tágabb ismeretségi körében eddig nem tudott róla, az ne most szembesüljön azzal, hogy a sclerosis multiplex (SM) évtizedek óta kíséri az életét. Hanoi Erzsébet Sokan örömmel lemondanának a padló felmosásáról, és bíznák a házi munkát másra, de Zsuzsa ragaszkodik hozzá. Neki ez egy bizonyságtétel arra, hogy még képes megfelelni az előtte álló feladatoknak. A negyvenes éveiben járó Tolna megyei családanya 24 éve él együtt az ezerarcú kórnak nevezett sclerosis multiplexszel. Az immun- rendszer saját sejtjeit megtámadó, az idegrendszert gyengítő betegség első tünetei 1988-ban jelentkeztek nála: érthetetlen forgó szédülések kínozták, olykor éjszakai pánikot okozva. Ám az orvosok - még ha gyanították is - ekkor még nem merték kimondani a diagnózist. Az SM ugyanis nemcsak a beteget állítja nehéz helyzet elé, hanem az orvosokat is. Tünetei igen változatosak, lefolyása szinte minden esetben más. Zsuzsánál 1991-ben egyértel- műsítették a kórt, miután lebénult a bal lába és kórházba került. Három hét után úgy távozott onnan, mintha semmi sem történt volna, dé a célirányosan elvégzett vizsgálatok alátámasztották az SM-et. Az első reakció a riadalom volt, hiszen sem ő, sem a családja nem sokat tudott akkor róla. A kórházból azzal engedték ki, hogy a betegség gyógyíthatatlan, de nem halálos. Elkezdték Zsuzsa számára az SM féken tartásához szükséges izomlazító gyógyszer beállítását, és kérték: óvja magát a fizikai megterheléstől. A betegség tünetei ugyan elcsitultak, ám Zsuzsa lelki állapotát próbára tette a kórkép. A sclerosis multiplex fiatalkorban léphet fel, gyors lefolyású, tolókocsiba kényszeríti az embert - rémisztgette olvasóit akkoriban az egyik magazin. Menthetetlenül jött a depresszió. De Zsuzsa azt vallja, Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 SM-beteg. Az idei világnapon lufik magasba engedése mellett fotókiállítással hívták fel a figyelmet a kórra ha végképp belesüppedt volna, mostanra már ágyhoz kötött, önellátásra képtelen ember lenne. Akkor még alig egyéves fia miatt, a családja kedvéért azonban nem hagyhatta el magát. Ráadásul egészen 2007-ig dolgozott is. Gyerekekkel foglalkozott, akik közül még a leg- vásottabb is mindig tekintettel volt arra, ha éppen nem érezte jól magát. Újabb zuhanás akkor következett, amikor fel kellett hagynia a munkával. Úgy gondolta, a társadalomnak már nincs szüksége rá, de sikerült ismét megtalálnia a helyét. A betegség beszűkítette a mozgásterét, de nem vonta meg tőle teljesen. Zsuzsa apránként képes az otthoni feladatok ellátására, és a házon kívüli ügyek elintézésére. Mostanra felnőtt fia és a mellette nemcsak lelki, hanem ■ Vannak mélypontok. Amikor a hit ellenére is romlik a beteg állapota, azt kérdi: miért pont én? fizikai támaszt is nyújtó férje pedig állandó segítséget jelent - ha kell. Zsuzsa nem tagadja, mélypontok többször adódnak még most is. Időnként felmerül benne a „miért pont én?” gondolata, vagy irigykedve nézi, ahogy 60, 70, 80 évesek gond nélkül bicikliznek, cipekednek. Majd kissé szégyenkezve rájön, a közvetlen környezetében is van sokkal rosszabb az ő bajánál. Mindig jön egy jel, ami kirángatja a melankóliából. Feldobja egy hangverseny, egy színdarab, erőt ad egy jó könyv. És a családhoz hasonlóan biztos támaszt jelent a hit. Zsuzsa úgy érzi,' Istennek szüksége van még rá, ezért óvja ennyire. Legyengült izmai miatt többször elesett, de soha, egyetlen csontja sem törött. Ám az akaraterő és a hit ellenére Zsuzsa állapota sokat romlott. Járása egyre bajosabbá vált, állandó a fájdalom, minden mozdulat nehezére Az északi országokban gyakoribb a sclerosis multiplex, mint a déliekben a sclerosis multiplex az egyik leggyakoribb ideggyógyászati betegség a fiatal felnőttek körében. Az agy és gerincvelő autoimmun eredetű idült gyulladásos betegsége, pontos oka ismeretlen. Leggyakrabban 25- 35 éves korban jelentkezik, nőknél másfélszer gyakoribb mint férfiaknál. A déli országokban viszont ritkábban fordul elő mint az északiakban. Magyarországon 100 ezer emberből 13-72 lesz SM-beteg - írja az sminfo. hu. Hátterében egy kóros immunválasz áll, mely az idegsejtek nyúlványát borító velőshüvely károsodásához vezet. Apró gócok alakulnak ki és ezek helyétől függően jelentkeznek idegrendszeri tünetek. az egyik leggyakoribb tünet a látásromlás, felléphet valamilyen érzészavar: zsibbadás, bizsergés vagy érzéskiesés a test egy részén, jelentkezhet koordinációs zavar, a betegség előrehaladtával csökken az izomerő. esik. Hosszú idő után tavaly nyáron kényszerült ismét kórházi ellátásra és ezzel együtt járókeret használatára. Ebben az igazi büntetés az volt a számára, hogy nem vezethetett autót, ami egyrészt szenvedély, másrészt a felmosáshoz hasonló bizonyságtétel. Ugyanakkor motivációt jelentett az is, hogy az évek óta alkalmazott injekció megvonásával fenyegetett, amennyiben nem hagyja el a járókeretet. Elhagyta. Maradt a bot, de eleinte azt sem volt könnyű elfogadnia. Mérlegelni kellett: az emberek azt találgassák, hogy miért imbolyog, vagy vállalja a botot, amely biztonságot ad neki? Azt azonban nem lehet tudni, hogy mit tartogat a kiszá- mítatlan kór. Zsuzsa esetében legalább van annyira „figyelmes”, hogy pici, de már jól ismert jelekkel utal a közelgő változásra. Az esetkövetésben az orvosi és a pszichológiai kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozzák az SM-betegek számára, de Zsuzsa az utóbbit hiányolja az ellátórendszerből. Legalábbis vidéken még nem találkozott vele. Kivirágzott a kistelepülés fejlesztés Példaértékű összefogás gyümölcse a sétány PROMÓCIÓ izmény - Szívből örülök annak, hogy elkészültünk a sétánnyal, de annak még inkább, hogy egy összefogásnak köszönhetően valósult meg mindez - utalt az önkormányzat előtti parkra Kelemen Ferenc. Izmény polgár- mestere kifejtette, egy faluszépítő pályázaton közel 1,7 millió forintot nyertek. Azonban ez a pénz csak az anyagköltségekre volt elegendő, a sétányt - minden elemével - társadalmi munkában építették. Közel 30 ember csatlakozott a felhíváshoz: Dávid József és csapata, Sólya Tamás, de még a bonyhádi önkéntes tűzoltók - Palkó Csaba vezetésével - is a kezdeményezés mellé álltak. ■ V. B. Már birtokba vették a helyiek a hivatal előtti sétányt Színes program fiataloknak könyvtár Uniós pályázaton nyertek pénzt szakkörre, táborra Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár 49822928 forintot nyert a TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0210 nevű pályázaton Könyv - társadalom című projektjére. Mint azt Liebhauser János, a könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, a projekt a 2011/2012- es tanévhez kapcsolódott, nyári táborokkal folytatódott, és a hónap végén rendezendő gyermek- és ifjúsági írók konferenciáján tartott záróünnepséggel ér véget. A nyertes pályázat lényege az volt, hogy az oktatási intézmények számára olyan programokat biztosítson a könyvtár, amely illik a saját profiljába, és kiegészíti a partnerintézményekét. Összesen hat partner- intézményt vontak be a projektbe: Szekszárdról a Dienes és a Garay Általános Iskolát, valamint a Kolping- és az I. Bélakö- zépiskolát, Őcsényből pedig az általános iskolát és az óvodát. A partnerek révén többféle korcsoport tagjainak tarthattak rendezvényeket, szervezhettek programokat. Szerveztek heti tanulószobát, heti és havi szakkört, egy téma köré szervezve egy héten át tartó foglalkozásokat, kiállításokat, vetélkedőket. Nyáron öt tábor zajlott, Balatonszepezden nemzetiségi, művészeti és természetismereti, Bátán pedig két alkalommal honismereti tábor. SZÉCHÉNYI TERV A projekt keretében összesen 1848 órán át tartottak a programok, események, rendezvények, a bevont gyermekek és fiatalok száma 460 volt, de a kísérőket, és a projektbe konkrétan be nem vont későbbi csatlakozókat is bekalkulálva ennek a számnak a kétszeresével lehet számolni. ■ V. M. A prajakiak Ml Európai Unió támogatásává*. ai Európai S te t*r»finanufrmés*val valósulnak ma«. I I 4
