Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-16 / 192. szám

GAZDASÁG 7 2012. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Matuzsálemi korú gépekkel gyógyítanak egészségügy Elavult röntgenek, lélegeztetők, inkubátorok - nem újult meg az eszközpark az utóbbi időben Orvostechnikai eszközök átlagéletkora ■■ darabszám ___ _____________ „....................... {■ * i O átlagéletkor i||| • * If I—[ legfiatalabb i ™ gyártású műszer SHhmí _____ I_____ _____ _________________ ~2 ÖÖ2~1 I 2011 I I 2002 ITITI 1 2002 I flMÖ ■IHM BltV BülB BUJB BLHB BC’.B 1707 930 Ä mm H H H H H edi kl 2002. 2012. 2002. 2012. 2002. 2012. júl. 15. júl. 15. júl. 15. júl. 15. júl. 15. júl. 15 Altatógépek Lélegeztetőgépek Inkubátorok 2002. júl. 15. 2012. júl. 15. Betegmegfigyelő monitorok 2002. 2012. júl. 15. júl. 15. Röntgenberendezések Negyven-hatvan éves gépe­ket is kénytelenek használni ma a magyar egészségügy­ben, ahol egyre elavultabbak a nagy értékű orvosi eszkö­zök. A gép-műszer kataszter adatai ugyan nem feltétlenül megbízhatóak, azért radioló­gus és aneszteziológus társa­ságok vezetői is megerősítet­ték: a hazai egészségügyben sajnos egyáltalán nem ritkák a matuzsálemi korú gépek. Haiman Éva Az elmúlt évek fejlesztései elle­nére sem csökkent, ellenkező­leg, emelkedett a Magyarorszá­gon használt orvosi gépek, mű­szerek átlagéletkora. Különösen aggasztó a helyzet a súlyos, élet- veszélyes állapotú betegeknél használt altató- és lélegeztető­gépek, betegfigyelő monitorok, inkubátorok tekintetében - de­rül ki az orvosi gép-műszer ka­taszterből, amely jelenleg mint­egy 143 ezer, 50 ezer forintnál drágább tételt tartalmaz. Míg tíz évvel ezelőtt átlagban 11 évesek voltak, ma már nagy­korúak a műtőkben használt altatógépek. A nyilvántartá­sok szerint ráadásul 1953-ban gyártott, vagyis csaknem 60 éves altatógéppel is kénytele­nek még dolgozni egyes helye­ken az aneszteziológusok. Nem sokkal jobb a helyzet a lélegeztetőgépekkel: ezek átlag­ban öt évet öregedtek az elmúlt tíz évben, ami azt jelenti, hogy a legújabb és a legrégibb gépe­ket is számba véve többnyire 15 éves respirátorokat használnak az egészségügyi intézmények. A betegmegfigyelő monito­rok átlagéletkora tíz év alatt csaknem megduplázódott: 2002-ben hét év volt, ma tizen­három. Ráadásul ezek között is vannak olyanok, amelyek annak ellenére mutatják még mindig az életjeleket, hogy már több mint negyven éve hasz­nálják őket. A koraszülöttek vagy beteg újszülöttek túlélését biztosító inkubátorok többsége is elké­pesztően elavult. Tíz év alatt nyolcról tizenöt évre emelke­dett az átlagéletkoruk, a legöre­gebb darabokat még 1964-ben gyártották. Bár többnyire nem a súlyos, életveszélyes állapotú betegek­nél használják, mégis az ellátás alapeszközeinek számítanak a röntgengépek, amelyek az altatógépekkel azonos ütem­ben öregedtek el az elmúlt tíz évben. Jelenleg az átlagéletkor már itt is 18 év, szemben a tíz évvel ezelőtti 11 évvel. A legré­gebbi, még használatban lévő röntgengépek 1959-ben készül­tek. Az aneszteziológiai, intenzív terápiás gépeket optimális eset­ben legfeljebb tíz évig lenne szabad használni - legalábbis ez a szakmai ajánlás. Bogár La­jos országos szakfelügyelő fő­orvos azonban azt mondja, en­nek az elvárásnak az intézmé­nyek sajnos nem tudnak eleget tenni, a legutóbbi „fiatalítás” is már hat éve volt. 2006-ban, a Rácz Jenő vezette szaktárca több mint 8 milliárd forintot fordított altató- és lélegeztető­gépek, betegőrző monitorok és Adatok önbevallással bár több jogszabály is előírja az egészségügyi szolgáltatók számára a kötelező gép-műszer jelentést, az intézmények ennek csak részben és ad hoc módon tesznek eleget - közölték érdek­lődésünkre a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szer­vezetfejlesztési Intézetnél (GYEMSZI). Ezért hamarosan jogszabály-módosítást kezdemé­nyeznek, hogy az adatszolgálta­tás rendszeres legyen, vagy szankcionálhatók legyenek a szolgáltatók. Jelenleg 226 inté­zet szolgáltat adatot, többségük állami intézmény, de kisebb számban magánszolgáltatók is jelen vannak. defibrillátorok beszerzésére. Ebből a géppark nagyjából egy- harmadát tudták lecserélni, és bizony ezek az „új” berendezé­sek is elmúltak ma már 6 éve­sek. Ennek ellenére Bogár La­jos hangsúlyozza: a betegeket semmilyen hátrány nem érheti amiatt, hogy régi gépekkel al­tatják vagy őrzik őket. „A mű­hibaperek miatt az intézmé­nyeknek jól felfogott érdekük, hogy csak olyan eszközökkel dolgozzanak, amelyek haszná­latát a szakszervizek engedé­lyezik.” A Magyar Radiológusok Tár­saságának főtitkára is a beteg­biztonságot hangsúlyozta: „az, hogy egy röntgengép akár 18 éve működik, nem jelenti azt, hogy akár a betegek, akár az egészségügyi személyzet szá­mára veszélyes lenne vele dol­gozni - hangsúlyozta Morvay Zita. Mint mondta, az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi a gé­pek állapotát, méri a gépek ál­tal kibocsátott sugárterhelést. A szakember megerősítette, hogy a hagyományos röntgen­gépek cseréje halad talán a leglassabban a radiológia te­rületén, de ennek leginkább az az oka, hogy az intézményi fejlesztések az olyan modern képalkotó eszközök beszer­zését preferálták, mint a CT és az MR. Nem véletlen, hogy az utóbbiak esetében a szak­ma nem is javasolja, hogy az egészségbiztosító tízévesnél öregebb berendezésekkel vég­zett vizsgálatokat finanszíroz­zon. Ennek ellenére persze, a kórházak anyagi helyzete miatt, ma éppúgy van már en­nél az életkornál idősebb CT és MR, ahogyan az ultrahang-be­rendezések között is előfordul­nak 12 évnél is régebben hasz­nálatban lévők, holott ezeknél is ez lenne a szakmai maxi­mum életkor. Morvay Zita azt mondta, a röntgenberendezé­sek megújítását felgyorsíthat­ja, hogy ezeknél is megjelent az utóbbi években a digitális technológia. Lassan hat az iparra a Mercedes-pirula idén júniusban az előzetes adatoknak megfelelően 0,6 százalékkal nőtt a hazai ipa­ri termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A bő­vülésben - hasonlóan a koráb­bi hónapokéhoz - elsősorban a járműgyártás és az élelmiszer- ipar eladásainak növekedése játszott szerepet - derül ki a Központi Statisztikai Elivatal (KSH) részletes adataiból. A munkanaphatástól megtisz­tított mutató megegyezik a kiigazítatlan indexszel. Éves összevetésben a szerény növe­kedés a februári 0,8 százalék után a legjobb kiigazítatlan adat ebben az évben. A terme­lés ugyanakkor az év első hat hónapjában 0,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. További problémát jelent, hogy előző hónaphoz képest a szezonálisan és mun­kanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent. Bár az élelmiszeripar mel­lett a járműgyártás bővülése húzta felfelé az adatokat, egye­lőre a Mercedes-gyár termelése Az ipari termelés alakulása (előző év azonos időszaka = 100) 101 __ 20 12. jan.-jún. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH még nem áll azon a fokon, hogy az érdemben tudjon látszani a termelési mutatókon. Tóth Gergely, a Buda-Cash Bróker­ház makroelemzője szerint bár a hatás a vártnál mérsékeltebb, reményt ad arra, hogy az ipar elkerüli a recessziót, és a követ­kező hónapokban tovább nőhet a járműipari termelés volume­ne, így ez a bruttó hazai termék alakulására is kedvezően hat majd. ■ Egyelőre csak remény­kednek az elemzők, hogy az ipar elkerüli a recessziót. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője szerint biztató, hogy az exportértékesítés éves növekedési üteme 6,2 százalék­ra gyorsult a májusi 1,6 száza­lékról. A kecskeméti Mercedes- gyárban júliusban indult a má­sodik műszakos termelés, ami újabb lökést ad majd az ipari termelésnek - véli, hozzátéve: a kőolaj-feldolgozás kibocsátásá­ban a 37 százalékos visszaesés vélhetően egyszeri hatás, mely a kőolaj-finomítók nyári kar­bantartásával függ össze. A Nemzetgazdasági Minisz­térium a következő időszakra nézve kedvezőnek nevezi, hogy az összes rendelésállomány 21,3 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A tárca rámutat: a feldolgozó- ipari ágazatok összes új rende­lésállománya elsősorban az új exportrendelések 2,6 százalé­kos bővülésének köszönhetően 1,6 százalékkal nőtt. ■ VG HIRDETÉS ' www.rtlklub.hu/dallas BOBBY EWING AZ ÉVEK MÚLNAK A VISZÁLY ÖRÖK Lakhatási támogatás a munkalehetőség miatt költözőknek újabb, a foglalkoztatást növel­ni szándékozó tervet közölt a kormányzat a már ismert munkahelyvédelmi akcióterv után. Ennek lényege, hogy aki legalább három hónapja keres állást, és a lakóhelyétől több mint száz kilométerre talál munkát, másfél éven át legfeljebb „minimálbérnyi”- jelenleg havi 93 ezer forin­tos - lakhatási támogatást kap lakásbérlésre és közüzemi díjakra. Az össztámogatás legfeljebb 60 százaléka mehet bérle­ti díjra, 40 százaléka pedig a közüzemi díjakra. A folyósí­tás másfél éves időtartamából az első fél évben a bérleti díj és a közüzemi díjak, a máso­dik hat hónapban kizárólag a bérleti díj, a harmadik fél évben pedig kizárólag a köz­üzemi díj támogatható. Ahhoz, hogy a támogatást megkapja valaki, sok felté­telnek meg kell felelnie, és a pénzt sem költheti akármi­re. A pénz akkor jár, ha az új munkahelyen a nettó fizetése nem több, mint a minimálbér kétszerese (jélenleg 186 ezer forint), a munkavégzés helyén nincs saját lakása az illetőnek, és utolsó munkahelye nem abban a városban volt, ahová éppen költözik. További felté­tel, hogy a támogatott életkora a nyugdíjkorhatár alatt legyen, az új, szerződéssel igazolt munkája minimum heti 20 órás legyen, és rendszeres jö­vedelmet kapjon érte. ■ VG L

Next

/
Thumbnails
Contents