Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-13 / 189. szám

I 2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ GYERMEKVILÁG 5 Az iskolákban először csak a katonák tanultak Iskolák már az antik görög és bizánci kultúrában is létez­tek, a katonatisztekkel szem­ben például elvárás volt az alapfokú osztályok elvégzése. Noha Magyarország önálló iskolarendszert nem fejlesztett, a nyugati nemzetektől átvett gyakorlatokat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomíta­ni és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az úgynevezett fáraik voltak. A zárdái, káptalani és székes- egyházi intézmények a mai középiskolák feladatát látták el. Tantárgyaik, a hét szépmű­vészet két tanfolyamra voltak osztva. Az első volt a trivium, a második pedig a quadrivium. Előbbi a latin nyelvből, az ékes- szólástanból (rhetorica) és a gondolkodástanból (dialectica) állt. A quadriviumhoz tartozott a számtan (arithmetica), a zene (musica), a mértan (geometria) és a csillagászat (astronomia). Ezekben az iskolákban csak papok, kivált szerzetesek, kez­detben a Benedek-rendűek, dömések, továbbá ferencesek, magyar pálosok, majd a pre­montrei, cisztercita-rendűek tanítottak. Fő céljuk volt pa­pokat és hívőket nevelni az egyháznak. Külföldi mintára nálunk is létrejött egy-egy vá­rosi iskola is, mely elsősorban a városi polgárság érdekeit szolgálta. A közművelődésnek Egy régi tanterem a reformáció nálunk is nagy lökést adott. Az iskolák száma gyorsan szaporodott. A közokta­tást Mária Terézia királynő tet­te állami üggyé, aki 1777-ben kiadta a Ratio Educationis című rendeletet. Ez az új nevelési és tanulmányi rendszer az egész oktatásügyet az elemi iskolák­tól egész az egyetemig állami­lag rendezte. Forrás: Wikipédia Törő György népi iparművész mutatja be a fafaragás alapjait az érdeklődő fiataloknak a szekszárdi kézművesjátszóházban Életre nevelnek az értékek örökségünk Kincset érő hagyományokra támaszkodhat az oktatás Népzene, néptánc, népművé­szet. Már egészen kicsi gyer­mekekkel érdemes megis­mertetni mindezt, mert a ko­rán szerzett tudás később sokszorosan kifizetődik. Venter Marianna Az egyik nemzetközi fesztiválon egy nyugat-európai folklórszak- értő nem titkolt irigységgel és mély csodálattal szólt a magyar- országi folklórkincs sokszínűsé­géről, a népi hagyományokról, de legfőképpen az nyűgözte le, hogy mindez nálunk szerves része a mindennapoknak. Mint mondta, annak, hogy ez így ala­kult, csak részben oka, hogy nálunk a paraszti élet és ezzel együtt annak hagyományai tovább maradtak fenn, mint a gyorsan iparosodó Nyugaton. A főbb oka az, hogy ezeket a ha­gyományokat tántoríthatatlanul megőriztük és adtuk tovább nemzedékről nemzedékre. Történelmünk hozadéka, hogy minden tájegységünknek más zenéje, népviselete és szokásvilá­ga van, beleértve az itt élő nemze­tiségeket és azokat a magyarokat is, akik a háborúk vérzivatarai után érkeztek az anyaországba a határon túlról. Mindez párat­lan folklórkincset eredményez, amely megfizethetetlen többletet jelent minden korosztálynak, de legfőképpen a gyerekeknek. A népi hagyományok, közöt­tük is a népi kézművesség va­lóságos kincsestára a vizuális nevelésnek. A vizuális nevelés célja a tér, forma, szín, anya­gok, technikák, tevékenységek megismertetése. A népi kézmű­vesség által felhasznált anya­gok többsége a természetben megtalálható, növényi vagy ál­lati eredetű természetes anyag, így az agyagozáson, gyöngyfű­zésen, ragasztott képek készíté­az óvodák, általános iskolák pedagógiai programjában szinte kivétel nélkül szerepel a vizuális nevelés, emellett hangsúlyt helyeznek a népha­gyományok megismerésére. A művészeti foglalkozásokon a gyerekek már óvodáskorban megismerkedhetnek a termé­szetes alapanyagokkal, a kéz­sén keresztül a kicsik a termé­szethez is közelebb kerülnek. A másik nagyon fontos terü­let a zenei nevelés. Kodály sze­rint a kisgyermek zenei nevelé­se már kilenc hónappal a szüle­tése előtt elkezdődik. A kodályi gondolatra alapozva kezdte el annak idején Gróh Ilona szek­szárdi zenepedagógus a Rin- gató-foglalkozásokat, amelyek során gyermekdalokat, mon- dókákat tanultak és ismételtek együtt, így a jövendő és a gya­korló kisgyermekes édesanyák hamar megtanulták azokat. Hallgatni már a néhány hóna­pos magzat is tud, és kimutat­ható, hogy azok a gyermekek, akiknek énekelnek, illetve művesség alapjaival. A megyé­ben kiváló népi iparművészek, a népművészet mesterei dol­goznak és alkotnak, a baba­készítőtől a mézeskalácsoson, gyöngyfűzőn át a fafaragóig. Az itt élő gyermekek és fiata­lok a legtisztább forrásból, a legavatottabbaktól leshetik el a kézművesség alapjait. Nem kell messzire menni az értékek után MESE Miért vörös a róka? folydogált valahol egyszer egy kis patak, amelyben vidá­man úszkáltak a rákok. A kö­zelben, a patak mellett sűrű bozótos nőtt. Benne rókák ta­nyáztak. A meleg nyári na­pon nagyon megszomjazott az egyik, és lement a folyócs­kához vizet inni. Látja ám, hogy a vízben egy rák úszik, de nem úgy, mint más állat, előre, hanem hátrafelé. Meg­szólalta róka:- no, az Istennek sincs ám több ilyen tehetetlen állatja, mint te, aki sohasem előre, hanem hátrafelé megy! A rák kiúszott a víz szélére, és így válaszolt:- mégis jobb futó vagyok, mint te, bármennyire dicsek­szel is. Nézd, amott van egy öreg tölgy, amelyikünk előbb odaér, az lesz a nyertes. Még azt is megengedem, hogy há­rom lépéssel előbbre állj. Mi­kor azt mondom: egy, kettő, három, akkor indulj, de ahogy bírsz, úgy fuss. A róka nagyot nevetett a rák beszédén.- áll az alku, majd meglát­juk, ki lesz a győztes. A rák közben észrevétlen az ollójával a róka farkába ka­paszkodott. Aztán jelt adott az indulásra:- egy, kettő, három... Indulj! A róka megiramodott. Mikor már jól elszaladt a cél felé, ezt gondolta: „No, ez aztán jól rászedett, talán még a vízből se tudott kimászni, engem meg így megfuttat. Megteszem azért az utat, el­érem a célt, már mindegy.” odaért a tölgyhöz, visszafor­dult, a rák hirtelen leereszke­dett a róka farkáról, és így elébe állva azt mondta:- most értél csak ide, én már régen itt vagyok. Hol késtél? Látod, látod, elbizakodott vol­tál, és végül nekem kellett rád várnom. A róka úgy elszégyellte magát, hogy egyszeriben megvörösö- dött. Azóta is vörös a róka. Forrás: egyszervolt.hu KÖNYV - FILM - SZÓRAKOZÁS Anasztázia Volt egyszer egy Anasztázia ne­vű ifjú hercegnő, aki a pompás paloták és fényes estélyek va­rázslatos világában élt. A cári pa­lota fölött azonban sötét felhők gyülekeztek. A száműzetéséből Szentpétervárra visszatért Rasz- putyin bosszút forralt. A forrada­lom pusztító tüzének áldozatul estek a Romanov család tagjai is. Csak Anasztázia és nagyanyja menekültek meg, őket ugyanis egy Dimitrij nevű bátor konyhás fiú az utolsó pillanatban kiszök­tette a palotából. Az élet azon­ban elsodorta őket egymástól, és szintén Dimitrijnek köszönhető, hogy újra egymásra találtak. Anasztázia, színes, magya­rul beszélő, amerikai rajzfilm, 90 perc, 1997. Forrás: port.hu Mese-rejtvény Ha megfejted az alábbi rejtvé- augusztus 17. Előző heti nyer- taszék). Gratulálunk nekik! nyűnket, egy autós mese sze- teseink: Martos Virág (Tenge- Nyereményüket postai úton replőjének a nevét kapod meg. lie) és Boros Zsuzsanna (Bá- kapják meg. A meefeitést küldd be a Tolnai Népújság címére, és ha szeren­csével jársz, egy könyvet nyer- 1 hetsz! 1. LASSÚ, MINTA... 2 2. SULI MÁS NÉVEN 3. FAGYASZTOTT ÉTEL 4. LÁNYOK KEDVENC BABÁJA 3 5. HELYESLŐ SZÓ Címünk: Tolnai Népújság 4 szerkesztősége, 7100 Szék- szárd, Liszt Ferenc tér 3. A bo­rítékra írjátok rá: Mese-rejt- 5 vény. Beérkezési határidő: Könyvajánló Nyúl Péter további kalandjai Kevés búsuló nyulat láttam éle­temben. Ilyenkor nemcsak az or­ruk lóg, de még a fülük is. Nyúl Péternek igencsak borongós ked­ve van. Világot szeretne látni. Átfurakodik hát Gergelyfi bácsi kertkapuja alatt, hogy egy kis sa­látát lopjon. Ezután pedig már ha akarná, se tudná megállítani a ka­landosabbnál kalandosabb esemé­nyeket. Belemászik ugyanis egy szendvicsekkel teli kosárba, és mielőtt felocsúdhatna, már Skóci­ában találja magát. Emma Thomp­son szeretetteljes meséjében Beat­rix Potter kisnyula szokás szerint újabb kalamajkába bonyolódik. Emma Thompson: Nyúl Péter to­vábbi kalandjai, General Press Ki­adó, 64 oldal, 2012. Forrás: libri.hu maguk is énekelnek, kiegyen­súlyozottabbak, nyugodtabbak. Mondókákból, gyermekdalok­ból és gyermekeknek szóló da­lokból pedig igen széles, szinte kimeríthetetlen a választék. A néptánc alapjainak megta­nulását is bátran meg lehet kez­deni már néhány éves kortól. A gyerekek szeretnek mozogni, különösen, ha zenére tehetik. A népdaloknál jobb iskola pe­dig nincs a zenei alapok meg­szerzéséhez. Az érzékek, készségek, ké­pességek fejlesztése mellett van még egy felbecsülhetetlen érté­kű hozadéka a népi hagyomá­nyoknak. Erős, szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy a je­len multikulturális világában is pontosan tudják a felnövekvő nemzedék tagjai, kik ők, hon­nan jönnek, kik voltak az őseik, és azok hogyan éltek. Enélkül a szilárd alap nélkül nagyon nehéz elhelyeznie magát az em­bernek ebben a gyorsan válto­zó, mindig más és más értéke­ket előtérbe helyező világban, ahol elsősorban a kereskedelem céljait szem előtt tartva igyekez­nek egységes, és éppen ezért egysíkú kultúrát kialakítani.

Next

/
Thumbnails
Contents