Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-13 / 189. szám
I 2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ GYERMEKVILÁG 5 Az iskolákban először csak a katonák tanultak Iskolák már az antik görög és bizánci kultúrában is léteztek, a katonatisztekkel szemben például elvárás volt az alapfokú osztályok elvégzése. Noha Magyarország önálló iskolarendszert nem fejlesztett, a nyugati nemzetektől átvett gyakorlatokat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész Árpád-korszakban virágzottak, az úgynevezett fáraik voltak. A zárdái, káptalani és székes- egyházi intézmények a mai középiskolák feladatát látták el. Tantárgyaik, a hét szépművészet két tanfolyamra voltak osztva. Az első volt a trivium, a második pedig a quadrivium. Előbbi a latin nyelvből, az ékes- szólástanból (rhetorica) és a gondolkodástanból (dialectica) állt. A quadriviumhoz tartozott a számtan (arithmetica), a zene (musica), a mértan (geometria) és a csillagászat (astronomia). Ezekben az iskolákban csak papok, kivált szerzetesek, kezdetben a Benedek-rendűek, dömések, továbbá ferencesek, magyar pálosok, majd a premontrei, cisztercita-rendűek tanítottak. Fő céljuk volt papokat és hívőket nevelni az egyháznak. Külföldi mintára nálunk is létrejött egy-egy városi iskola is, mely elsősorban a városi polgárság érdekeit szolgálta. A közművelődésnek Egy régi tanterem a reformáció nálunk is nagy lökést adott. Az iskolák száma gyorsan szaporodott. A közoktatást Mária Terézia királynő tette állami üggyé, aki 1777-ben kiadta a Ratio Educationis című rendeletet. Ez az új nevelési és tanulmányi rendszer az egész oktatásügyet az elemi iskoláktól egész az egyetemig államilag rendezte. Forrás: Wikipédia Törő György népi iparművész mutatja be a fafaragás alapjait az érdeklődő fiataloknak a szekszárdi kézművesjátszóházban Életre nevelnek az értékek örökségünk Kincset érő hagyományokra támaszkodhat az oktatás Népzene, néptánc, népművészet. Már egészen kicsi gyermekekkel érdemes megismertetni mindezt, mert a korán szerzett tudás később sokszorosan kifizetődik. Venter Marianna Az egyik nemzetközi fesztiválon egy nyugat-európai folklórszak- értő nem titkolt irigységgel és mély csodálattal szólt a magyar- országi folklórkincs sokszínűségéről, a népi hagyományokról, de legfőképpen az nyűgözte le, hogy mindez nálunk szerves része a mindennapoknak. Mint mondta, annak, hogy ez így alakult, csak részben oka, hogy nálunk a paraszti élet és ezzel együtt annak hagyományai tovább maradtak fenn, mint a gyorsan iparosodó Nyugaton. A főbb oka az, hogy ezeket a hagyományokat tántoríthatatlanul megőriztük és adtuk tovább nemzedékről nemzedékre. Történelmünk hozadéka, hogy minden tájegységünknek más zenéje, népviselete és szokásvilága van, beleértve az itt élő nemzetiségeket és azokat a magyarokat is, akik a háborúk vérzivatarai után érkeztek az anyaországba a határon túlról. Mindez páratlan folklórkincset eredményez, amely megfizethetetlen többletet jelent minden korosztálynak, de legfőképpen a gyerekeknek. A népi hagyományok, közöttük is a népi kézművesség valóságos kincsestára a vizuális nevelésnek. A vizuális nevelés célja a tér, forma, szín, anyagok, technikák, tevékenységek megismertetése. A népi kézművesség által felhasznált anyagok többsége a természetben megtalálható, növényi vagy állati eredetű természetes anyag, így az agyagozáson, gyöngyfűzésen, ragasztott képek készítéaz óvodák, általános iskolák pedagógiai programjában szinte kivétel nélkül szerepel a vizuális nevelés, emellett hangsúlyt helyeznek a néphagyományok megismerésére. A művészeti foglalkozásokon a gyerekek már óvodáskorban megismerkedhetnek a természetes alapanyagokkal, a kézsén keresztül a kicsik a természethez is közelebb kerülnek. A másik nagyon fontos terület a zenei nevelés. Kodály szerint a kisgyermek zenei nevelése már kilenc hónappal a születése előtt elkezdődik. A kodályi gondolatra alapozva kezdte el annak idején Gróh Ilona szekszárdi zenepedagógus a Rin- gató-foglalkozásokat, amelyek során gyermekdalokat, mon- dókákat tanultak és ismételtek együtt, így a jövendő és a gyakorló kisgyermekes édesanyák hamar megtanulták azokat. Hallgatni már a néhány hónapos magzat is tud, és kimutatható, hogy azok a gyermekek, akiknek énekelnek, illetve művesség alapjaival. A megyében kiváló népi iparművészek, a népművészet mesterei dolgoznak és alkotnak, a babakészítőtől a mézeskalácsoson, gyöngyfűzőn át a fafaragóig. Az itt élő gyermekek és fiatalok a legtisztább forrásból, a legavatottabbaktól leshetik el a kézművesség alapjait. Nem kell messzire menni az értékek után MESE Miért vörös a róka? folydogált valahol egyszer egy kis patak, amelyben vidáman úszkáltak a rákok. A közelben, a patak mellett sűrű bozótos nőtt. Benne rókák tanyáztak. A meleg nyári napon nagyon megszomjazott az egyik, és lement a folyócskához vizet inni. Látja ám, hogy a vízben egy rák úszik, de nem úgy, mint más állat, előre, hanem hátrafelé. Megszólalta róka:- no, az Istennek sincs ám több ilyen tehetetlen állatja, mint te, aki sohasem előre, hanem hátrafelé megy! A rák kiúszott a víz szélére, és így válaszolt:- mégis jobb futó vagyok, mint te, bármennyire dicsekszel is. Nézd, amott van egy öreg tölgy, amelyikünk előbb odaér, az lesz a nyertes. Még azt is megengedem, hogy három lépéssel előbbre állj. Mikor azt mondom: egy, kettő, három, akkor indulj, de ahogy bírsz, úgy fuss. A róka nagyot nevetett a rák beszédén.- áll az alku, majd meglátjuk, ki lesz a győztes. A rák közben észrevétlen az ollójával a róka farkába kapaszkodott. Aztán jelt adott az indulásra:- egy, kettő, három... Indulj! A róka megiramodott. Mikor már jól elszaladt a cél felé, ezt gondolta: „No, ez aztán jól rászedett, talán még a vízből se tudott kimászni, engem meg így megfuttat. Megteszem azért az utat, elérem a célt, már mindegy.” odaért a tölgyhöz, visszafordult, a rák hirtelen leereszkedett a róka farkáról, és így elébe állva azt mondta:- most értél csak ide, én már régen itt vagyok. Hol késtél? Látod, látod, elbizakodott voltál, és végül nekem kellett rád várnom. A róka úgy elszégyellte magát, hogy egyszeriben megvörösö- dött. Azóta is vörös a róka. Forrás: egyszervolt.hu KÖNYV - FILM - SZÓRAKOZÁS Anasztázia Volt egyszer egy Anasztázia nevű ifjú hercegnő, aki a pompás paloták és fényes estélyek varázslatos világában élt. A cári palota fölött azonban sötét felhők gyülekeztek. A száműzetéséből Szentpétervárra visszatért Rasz- putyin bosszút forralt. A forradalom pusztító tüzének áldozatul estek a Romanov család tagjai is. Csak Anasztázia és nagyanyja menekültek meg, őket ugyanis egy Dimitrij nevű bátor konyhás fiú az utolsó pillanatban kiszöktette a palotából. Az élet azonban elsodorta őket egymástól, és szintén Dimitrijnek köszönhető, hogy újra egymásra találtak. Anasztázia, színes, magyarul beszélő, amerikai rajzfilm, 90 perc, 1997. Forrás: port.hu Mese-rejtvény Ha megfejted az alábbi rejtvé- augusztus 17. Előző heti nyer- taszék). Gratulálunk nekik! nyűnket, egy autós mese sze- teseink: Martos Virág (Tenge- Nyereményüket postai úton replőjének a nevét kapod meg. lie) és Boros Zsuzsanna (Bá- kapják meg. A meefeitést küldd be a Tolnai Népújság címére, és ha szerencsével jársz, egy könyvet nyer- 1 hetsz! 1. LASSÚ, MINTA... 2 2. SULI MÁS NÉVEN 3. FAGYASZTOTT ÉTEL 4. LÁNYOK KEDVENC BABÁJA 3 5. HELYESLŐ SZÓ Címünk: Tolnai Népújság 4 szerkesztősége, 7100 Szék- szárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Mese-rejt- 5 vény. Beérkezési határidő: Könyvajánló Nyúl Péter további kalandjai Kevés búsuló nyulat láttam életemben. Ilyenkor nemcsak az orruk lóg, de még a fülük is. Nyúl Péternek igencsak borongós kedve van. Világot szeretne látni. Átfurakodik hát Gergelyfi bácsi kertkapuja alatt, hogy egy kis salátát lopjon. Ezután pedig már ha akarná, se tudná megállítani a kalandosabbnál kalandosabb eseményeket. Belemászik ugyanis egy szendvicsekkel teli kosárba, és mielőtt felocsúdhatna, már Skóciában találja magát. Emma Thompson szeretetteljes meséjében Beatrix Potter kisnyula szokás szerint újabb kalamajkába bonyolódik. Emma Thompson: Nyúl Péter további kalandjai, General Press Kiadó, 64 oldal, 2012. Forrás: libri.hu maguk is énekelnek, kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak. Mondókákból, gyermekdalokból és gyermekeknek szóló dalokból pedig igen széles, szinte kimeríthetetlen a választék. A néptánc alapjainak megtanulását is bátran meg lehet kezdeni már néhány éves kortól. A gyerekek szeretnek mozogni, különösen, ha zenére tehetik. A népdaloknál jobb iskola pedig nincs a zenei alapok megszerzéséhez. Az érzékek, készségek, képességek fejlesztése mellett van még egy felbecsülhetetlen értékű hozadéka a népi hagyományoknak. Erős, szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy a jelen multikulturális világában is pontosan tudják a felnövekvő nemzedék tagjai, kik ők, honnan jönnek, kik voltak az őseik, és azok hogyan éltek. Enélkül a szilárd alap nélkül nagyon nehéz elhelyeznie magát az embernek ebben a gyorsan változó, mindig más és más értékeket előtérbe helyező világban, ahol elsősorban a kereskedelem céljait szem előtt tartva igyekeznek egységes, és éppen ezért egysíkú kultúrát kialakítani.
