Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-02 / 180. szám
6 GAZDASÁG 2012. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK „Nem a sok akta a hatékonyság” interjú Farkas Imre: be kell látni, tömegtermelésben Magyarország nem versenyképes Farkas Imre szerint a magyar agrárexportőrök számára egyes országokban előnyt jelenthet, hogy az ország ellensége a génmódosításnak Haladékot kapott a Bakonyi Erőműtől a Mai Zrt. alku „Tíznapos moratóriumban állapodtunk meg a Mai Zrt.-vel, jelenleg is intenzív tárgyalásokat folytatunk a csaknem másfél milliárd forintos tartozás kiegyenlítéséről” - mondta Németh Frigyes, a Bakonyi Erőmű Zrt. vezérigazgatója az alumíniumipari céggel folytatott szerdai tárgyalásokat követően. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. az elmúlt időszakban tetemes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatóval szemben, ám a Bakonyi Erőmű Zrt. az egyeztetés után egyelőre biztosítja a timföld gyártásához nyújtott gőzszolgáltatást. Ennek köszönhetően a következő tárgyalások lezárásáig működhet a gyár. A Bakonyi Erőmű Zrt. vezér- igazgatója, Németh Frigyes korábban elmondta: „Olvasatunk szerint a tartozás egy része az állami irányítás alatt keletkezett, és nőtt meg drasztikusan, akkor a cégből a Maitól kapott információink szerint 10 milliárd forintot kivettek.” A Mai a 2010. októberi vörösiszap-ka- tasztrófa után került ideiglenesen állami kézbe. ■ A leállás nyomán közvetve Ajka város és a lakosság energiaellátása is veszélybe kerülhet. A szolgáltató egy hete közölte, hogy nem képes tovább finanszírozni a Mai Zrt. kintlévőségét, amely már az őszi tüzelőanyag-vásárlást, a szállítók kifizetését, közvetve Ajka város és a lakosság energiaellátását is veszélyezteti. Az akkori tájékoztatás szerint a tartozás miatt július 31-én az erőmű átállt volna egy olyan szolgáltatási szintre, amely mellett a timföldgyár már nem tud termelni. Mivel a szolgáltatást július 20-án már korlátozták, az erőmű jelenleg 40-50 százalékos teljesítménnyel működik. Bakonyi Zoltán, a Mai Zrt. vezérigazgatója akkor azt közölte: biztos abban, hogy a Bakonyi Erőmű Zrt. lehetőségeihez mérten támogatja a timföldgyárnak a munkahelyek megőrzésére kidolgozott reorganizációs programját, és folytatják az adósság törlesztéséről szóló tárgyalásokat. ■ VG Az elmúlt hetekben igazolt át a Vidékfejlesztési Minisztériumból a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba Farkas Imre, aki új munkahelyén is a közigazgatási államtitkár posztját tölti be. Lapunknak az elmúlt két év munkájáról és az új feladatairól nyilatkozott. Braunmüller Lajos- A Vidékfejlesztési Minisztérium elmúlt két évének talán legfontosabb jogszabálya a nemrégiben az Országgyűlésnek benyújtott új földtörvény volt, amely a közelmúltban számos kritikát kapott. Hogy látja a jogszabályt, melyek a legfőbb változások?- Látni kell, hogy Magyar- ország a termőföldeket illetően kényszerpályán halad: 2014-től az EU más tagállamaiban élő külföldiek is ugyanolyan feltételekkel vásárolhatnak termőföldet, mint az itt élők. Az új földtörvénynek ezt mindenképpen kezelnie kellett valamilyen formában. A jogszabály ugyanakkor nem csak a tulajdon megszerzésével, hanem a birtokmérettel, az üzemmérettel és egyebekkel is foglalkozik, és átfogó megoldást nyújt a földkérdésre. A legfontosabb változás, hogy a földtörvény a tulajdon megszerzését magához a műveléshez köti, ezzel a termőföldet nem áruként, hanem a mezőgazdasági termelés gazdasági alapjakéntitezdi. Ez egy nagyon fontos szemléletbeli változás. Ezenfelül a jogszabály döntően a kisebb és közepes családi gazdaságokra koncentrál.- Állattartással viszont döntően a gazdasági társaságok foglalkoznak. Nem jelenti mindez az állat- tenyésztés háttérbe szorítását?- Az állatállomány sajnálatos módon az elmúlt tíz évben folyamatosan, nagymértékben csökkent, nemrégiben csökkent hárommillió alá a sertéslétszám, ez szinte katasztrofális szám. A gazdálkodási formákból önmagában nem következik tehát az állatállomány alakulása. Ráadásul, ha tömeg- termelésben gondolkodunk, az ehhez szükséges nagyobb telepek létét a jelenlegi kormányzat is támogatja. A változás inkább annyi, hogy szeretnénk ebbe a kisebb és közepes gazdaságokat is bevonni. Fontos lenne, hogy a jól jövedelmező növénytermesztés mellett állatokat is tartsanak. A bérbe vett állami földeken jelenleg is feltétel az állattartás, azt gondolom tehát, hogy ez nem kisebb és nagyobb gazdaságok kérdése. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a tömegtermelésben Magyarország nem olyan verseny- képes, mint más országok, pélNévjegy: 1968-BAN SZÜLETETT Gyomátl. 1991-ben szerzett okleveles geodéta mérnök diplomát a Le- ningrádi Katonai Térképészeti Iskolán. 1991-TŐL 1997-ig a Magyar Honvédség Térképészeti Intézetében dolgozott. 1997-ben a Geodéziai és Térképészeti Rt. termelési menedzsere, majd minőségbiztosítási főmérnöke, 1998 novemberétől termelési vezérigazgató-helyettes. dául Németország vagy Dánia. Ezért arra kell törekednünk, hogy inkább a minőségben legyünk nagyhatalmak. A mostanában újra megnyíló keleti piacokon is inkább ezzel érhetünk el sikereket. Ebben előnyt jelent Magyarország határozott GMO-ellenessége is, különösen Oroszország esetében.«- Mi a helyzet az új agrárkamarai törvénnyel, amely a másik prioritás volt a tárca működésében.- Az új rendszer legfontosabb előnye, hogy az élelmiszer-gaz2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen szerzett okleveles geodézia, térinformatika, kataszteri szakmérnök diplomát. 2002-ben a Magyar Nemzeti Földalap Kht. megbízottföldva- gyon-gazdálkodási igazgatója. 2008-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktori iskoláját kezdte meg. németül és oroszul felsőfokú szinten, angolul társalgási szinten beszél. daság teljes vertikumát felöleli, tehát a vetőmagtól az élelmiszerig a termékpálya minden szereplője tagja lesz az új kamarának. így nem szűk csoportok érdekei érvényesülnek, hanem az agrárkamara keretei között, egy egységes fórumon lehet rendezni az esetleges ellentéteket. Az is fontos, hogy az új agrárkamara számos feladatot átvállal az államtól, gazdasági szolgáltató tevékenységet végez, tanácsadással foglalkozik. Ráadásul a szervezeti felépítése is egységes lesz, átlátható gazdálkodással és irányítással országosan lehet majd célokat megvalósítani.- Mi lesz a feladata most a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban?- A szervezet irányítása és fejlesztése, amely meglehetősen komoly kihívás, hiszen ez az egyik legnagyobb minisztérium. Ide tartozik a teljes állami vagyon, az uniós források ügye, valamint az energetika, a közlekedés, az informatika, amelyek önállóan is több ezer milliárd forintos területek. Az egyes területekért felelős államtitkárok kvázi kisminiszterként dolgoznak, az én feladatom pedig a szakapparátus biztosítása, amely támogatja a munkájukat.- Milyen szervezeti modellt tart sikeresnek?- Én rablóból lett pandúr vagyok, az üzleti világból érkeztem a Vidékfejlesztési Minisztériumba, amely a korábbi földművelési és a környezetvédelmi tárcából olvadt össze egy teljesen új struktúrává. Az elmúlt két évben a tárca működése folyamatosan hatékonyabb lett 30-40 százalékos létszám- csökkenés mellett. Egy szervezetben meg kell találni azokat a pontokat, ahol az apparátus saját magát dolgoztatja, mert nem biztos, hogy a sok akta jelenti a hatékonyságot.- Hogy látja, jár majd az itteni tevékenysége létszámleépítéssel? Létszámcsökkentésben nem gondolkodom, de finom- hangolásra szükség van. Az egyik prioritás az uniós források lehívásának felgyorsítása, amelyhez biztosítani kell a hátteret. Ez némi átszervezést igényel majd. Betarthatatlan elvárások a kórházakkal szemben EGÉSZSÉGÜGY Sem elég szakember, sem elegendő műszer nincs, az ÁNTSZ ellenőriz, de nem tud büntetni Csak második hónapja él, máris módosítják az egészségügyi intézmények működésének, az ellátások nyújtásának részletes személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeit tartalmazó rendeletet. Az előírások közül sokak szerint számos betarthatatlan a szakemberhiány és a források szűkössége miatt. Szócska Miklós egészség- ügyi államtitkár egy rendezvényen közölte: számos visz- szajelzést kaptak, hogy egyes feltételek túl szigorúak, de olyan javaslat is volt, hogy a betegbiztonság érdekében szigorítsák tovább az ellátás minimumfeltételeit. Ezek alapján készült el a módosítás, ami már egyeztetésen van. Hozzátette: több kifogás érkezett azzal az előírással kapcsolatban is, hogy hány egészségügyi dolgozó szükséges a különböző ellátások biztosításához. Ezeket is áttekintik, de leszögezte: azt nem tudják megengedni, hogy egy éjszakai ügyeletben 40-60 betegre csak egy ápoló jusson. A szakmai minimumokat a szakállamtitkárság legfőbb tanácsadó testületéi, a szakmai kollégium tagozatai határozták meg, de egyesek inkább a vágyaikat, sem mint a realitást fogalmazták meg - véli Rácz lenő. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ennek ellenére az intézményeknek a valós Ha nem teljesítik a feltételeket, nem működhet tovább az osztály helyzetet kell az ÁNTSZ elé tárniuk azokban a „bevallásokban", amelyeket elvileg már a múlt hónapban el kellett küldeniük. Csak így lehet ugyanis azért harcolni, hogy több pénz jusson, mert önerőből a legtöbb intézmény nem tud megfelelni a követelményeknek. A tisztiorvosi szolgálat - mint lapunknak elmondták - november 1-jéig ellenőrzi, hogy a' megküldött adatok megfelelnek-e a valóságnak. Ha egy egészségügyi intézmény vagy annak egy osztálya nem tud annyi orvost, nővért alkalmazni, nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek az adott szintű ellátáshoz kellenek, nem működhet, hiába van szerződése az egészségbiztosítóval. Az ÁNTSZ tavaly több mint 360 gyógyító egységet ellenőrzött, és szinte minden esetben talált eltérést a jogszabályi előírástól. Bírságot sehol sem szabtak ki, és osztályt, intézményt sem zártak be, erre korábban sem volt példa. Mindenki számára egyértelmű ugyanis, hogy az intézmények nem tudják pótolni a hiányzó szakembereket, lecserélni az elavult eszközöket vagy megoldani azokat a problémákat, amelyek az évtizedekkel ezelőtti, ma már korszerűtlen építészeti megoldásokból fakadnak. ■ H. É. « I I 4 t 1
