Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-11 / 188. szám

Regisztráljon próbaolvasásra a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon 2012. augusztus 11-13-ig, vagy hívja a 06-40/510-510-es telefonszámot 2012. augusztus 13-án, 8 és 17 óra között! 1INDMEGETTE • TUDOMÁNY Hogyan hűti magát futás közben a rénszarvas? Vajon legyőzhető baktériumok segítségével a rák? orvostudomány A bejuttatott mikrobák segítik a tumorok elle­ni küzdelmet. 1867-ben Wilhelm Busch német orvos annak a sej­tésének adott hangot, hogy bak­teriális fertőzések hatására visz- szafejlődnek a daganatok. Csak bizonyítéka nem volt. Egy sú­lyosan rákbeteg asszonyt befek­tetett egy Orbánéban szenvedő férfi ágyába. A nőt megfertőzték a streptococcusok, és a tumor ki­sebb lett. Sajnos a hölgy néhány nappal később vérfertőzés követ­keztében elhunyt. Rejtély maradt az is, a bak­tériumok vajon miért járulnak hozzá a daganat zsugorodásá­hoz. 150 évvel később a helyzet alapvetően megváltozott. Idő­közben már tudjuk, hogy a mik­robák sejtmérgeket bocsátanak ki, amelyek megtámadják a tu­mort, és az is ismeretes, hogyan lehet baktériumokat juttatni egy daganat belsejébe. Mégpedig ap­ró zsírgolyócskák, úgynevezett liposzómák alkotta „komp” se­gítségével, amelyet megtöltenek baktériumspórákkal. A spórák a baktériumok túlélő formái, agykutatás Miért gondolkodnak egyesek gyorsabban másoknál? zoológia Ha a rénszarvasok fut­nak, testüknek túl kellene mele­gednie. Ez mégsem történik meg. Egy maratoni futó nem ven­ne fel gyapjúpulóvert. Másrészt azonban a bunda kiválóan véd a hideg ellen. Ez dilemmát je­lent a rénszarvasok számára, amelyeknek még a ragadozók elől is menekülniük kell. Az állatoknak azonban van módszerük a túlmelegedés ellen. A kutatók kilenc jávorszarvas­ünőt futtattak futószalagon egy klímakamrában. A többhetes tréning során 20 perces futáshoz szoktatták az állatokat kilenc ki- lométer/óra sebességgel. Közben mérték a légzés szaporaságát, az agy hőmérsékletét és a fejben található erek vérbőségét. A teszt során a helyiség hő­mérsékletét fokozatosan 10-ről 30 Celsius-fokra emelték. Ezalatt az állatok légzése három fázis­ban változott: a légzés frekven­ciája 7-ről gyorsan percenkénti 250-re emelkedett, és a szarva­sok az orrukon át lélegeztek. En­nek során víz párolgott el a nyál­A csodálatos elme titkai Nem csak a britek vezetnek a bal oldalon KÖZLEKEDÉS A legtöbb államban jobb, az egykori brit kolóniákon és Nagy-Britanniában bal olda­lon vezetünk. Gyakran ez az első gondolat, amikor a jobb és bal ol­dali közlekedésre terelődik a szó. Ez nem helytelen, csak kissé hi­ányos kép. Valójában ugyanis a felosztás inkább húz a bal oldal felé, és sokkal kevésbé átlátható: legalább 2,34 milliárd ember, azaz a világ népességének több mint a harmada él bal oldalon közlekedő országokban. Világszerte 59 államban és autonóm területen érvényes a bal oldali közlekedés szabá­lya. Még ennél is több volt, de számos „balos” - különösen a 20. század első felében - át­állt a másik oldalra. A többiek- például Svédország - |S| még tovább vártak, P* * ami esetükben 1967- ben szinte a teljes villamosfor­galom leállításához vezetett. A brit örökség nem minden­hol vált sikerré, a korábban gyarmat Kanadában például jobb oldali a közlekedés. A min­dig is önálló Japánban ellenben bal oldalon vezetnek, ezt azzal magyarázzák, hogy a vasúti vonalhálózat kiépítésénél brit mérnökök segédkeztek. A nem­zetközi vasúti közlekedésben egyébként egyáltalán nincs szabály: ország és vasúttársa­ság szerint jobb vagy bal olda­lon közlekednek. A hajózásban azonban világszerte a jobb olda­li „vonalvezetés” a hivatalos. előfizetőknek! Ha további hasonlóan érdekes cikkekre kíváncsi,’ éljen a lehetőséggel, és rendelje meg ingyenes próbaolvasásra a GEO 2012/4. számát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon ____________2012. augusztus 11-13-ig_______________ va gy hívja a 06-40/510-510 es telefonszámot 2012. augusztus 13-án, 8-17 óra között! ajanlat Ki fejti meg a kódot? rejtély Az FBI segítséget kér: aki megfejti a titkos kódot, az felderíthet egy gyilkossá­got. Ricky McCormick halott. Holttestét 1999 nyarán talál­ták meg egy kukoricaföldön az USA-beli Missouri állam­ban. A 41 éves afroamerikait Olvassa most ingyen! nyilvánvalóan meggyilkolták. Zsebében a rendőrség két, rejtjeles szöveget tartalmazó kéziratot talált. A Szövetségi Nyomozó Iroda most a nyil­vánosság segítségét kéri ( http://forms.fbi.gov/code in­ternetes cím alatt). ■ .......................................X Ak ár országon belül is vál­tozhat a közlekedés rendje: a jobb oldalon közlekedő Bolí­viában a gépjárművek a veszé­lyes Yungas utakon bal oldalon haladnak, hogy a bal oldalon ülő sofőr a szakadék széléhez közeli padkát is láthassa. ■ Töltse ki a kupont, adja postára és a levél beérkezésétől számított egy héten belül megkapja a GEO magazin ingyenes lapszámát. Kupon postára adása legkésőbb: 2012. augusztus 13. Címünk: Axel Springer - Budapest Kiadói Kft. 1525 Budapest, Pf. 110. Előfizető neve: Címe: Telefon: + 36 l I w l w 1 Az akció 2012. augusztus 13-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2012/4. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókód: 2233 Egy tumorsejt amelyekbe zárva hosszú ideig életben maradnak, és csak ak­kor kezdenek el csírázni, ha egy új élőhelyre kerülnek. A baltimore-i Johns Hopkins Kimmel Comprehensive Can­cer Center kutatói továbbfej­lesztették az eljárást. Nemcsak bakteriális mérgeket, hanem kemoterapeutikumokat is al­kalmaznak, amelyeket a mik­robaspórákkal együtt tesznek fel a „liposzómakompra”. ■ az életben maradás napi kérdé­sein. A kutatók arra keresik a vá­laszt, hogy miből áll intelligen­ciánk, miért van néhány olyan különösen tehetséges ember, aki jobban, gyorsabban, hatékonyab­ban tud gondolkodni másoknál, és hogy hol keletkeznek agyunk­ban a gondolatok. Kívülről az agy nem tűnik kü­lönlegesnek: egy dióra hasonlít, és a súlya 1,4 kilogramm körüli. Több mint kétharmad részben vízből áll, a fennmaradó részt fő­ként zsír és fehérje alkotja. De ez a szerv - azon túl, hogy életben tartja a testünket, szabá­lyozza a hőmérsékletet és a vér­nyomást, irányítja az emésztést, a légzést és az alvást - arra is képes, hogy matematikai fel­adatokat oldjon meg, gépeket tervezzen és regényeket agyal­jon ki, hogy folyton új tényeket tanuljon meg, és évtizedeken át megszámlálhatatlanul sok ese­ményre emlékezzen. Agyunk kész rejtély: vajon hogyan ismeri fel ez a szerv az összefüggéseket, hogyan old meg problémákat, je­gyez meg adatokat és sző terveket a jövőre nézve? Részlet: GEO 2012/04. tanulmányozhassa. Harvey le­méri és lefényképezi a szervet, egy specialistával 240 darabra vágatja, majd két üvegbe helyez­ve folyadékban tartósítja. Több évtizeden át őrzi. A patológust nem hagyja nyugodni egy gon­dolat. Hiszi, hogy valahol ebben az agyban megtalálható a ma­gyarázat Einstein lenyűgöző szellemi teljesítményére. Harvey egyszeri esélyt lát a szervben arra, hogy végére járjon a tu­domány egyik legnagyobb tit­kának: az emberi intelligencia fizikai alapjának. Újra meg újra darabokat küld az agyból külön­böző szakértőknek. De a vizsgá­latok eredményei kiábrándítóak: Einstein agya anatómiailag nem különbözik számottevően más emberekétől, sőt kicsit még köny- nyebb is az átlagénál. A zsenialitás titka valószínű­leg sokkal mélyebben rejtezik, mint azt Harvey sejti, az ideg­sejtek átláthatatlan szövedéké­nek mélyén. így ma nemcsak anatómusok, hanem biokémi­kusok, genetikusok és moleku­láris biológusok is fáradoznak azon, hogy megfejtsék e rejtélyes ideghálózatot, amely bennünket, embereket gondolkodó lénnyé tesz: az egyetlen olyan lénnyé a bolygón, aki képes rá, hogy olyan problémákon gondolkod­jon, amelyek messze túlnyúlnak Kedvező Fürdőző szarvasok kahártyáról, ami lehűtötte a vért az orrüregben. Hosszabb futás esetén az állatok ráadásképpen lógó nyelvükkel is hűtötték ma­gukat, hasonlóan a kutyák lihe- géséhez. Amikor az agyszövet hőmérséklete túllépte a kritikus 39 fokot, a jávorszarvasok műkö­désbe hoztak egy „hőcserélőt”: egy olyan érhálózatban, ahol a vénák és az artériák egymás mellett futnak, a hideg vénás vér lehűtötte az agyhoz áramló me­leg artériás vért. ■ 1955. április 18-án a New Jer- sey-i Princeton Kórházban ki­terítve fekszik egy zseni: Albert Einstein. A Nobel-díjas tudós pár órája halt meg, holtteste most • egy hordágyon hever. A bonco­lás feladatát Tho- mas Harvey pato- ; ’ ^ > lógus látja el, aki vakmerő lépésre szánja el ma- BfeSSffi gát: habár nincs hozzá engedélye, eltávolítja a kopo­nyából az agyat, és elraktározza, hogy később nyugodtan & > > *

Next

/
Thumbnails
Contents