Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-09 / 186. szám

2012. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Uniós mellekhatas-adatbazis épül biztonság Évi nyolcvanmilliárd eurós költséget okoznak a gyógyszer miatti rosszullétek klinikai fejlesztés fázisai és költségei vizsgálati fázis Sikeres termék bevezetésének valószínűsége: 20% zéshez szükséges idő: 0,5-1 év Átlagos összköltség: 0,9 millió USD . vizsgálati fázis Sikeres termék bevezetésének valószínűsége: 30% Kivitelezéshez szükséges idő: 1,5 év Átlagos összköltség: 3,3 millió USD 3. vizsgálati fázis Sikeres termék bevezetésének valószínűsége: 67% Kivitelezéshez szükséges idő: 3,5 év Átlagos összköltség: 18,3 millió USD FORRÁS: WEBBETEG - DR. ZSUGA JUDIT, ÁLTALÁNOS ORVOS, KLINIKAI FARMAKOLÓGUS Magyarországon évente 1000-1200 alkalommal je­lentenek be a hatóságnak gyógyszermellékhatást. A súlyosabb, kórházi ke­zelést igénylő esetek miatt keletkező többletköltséget az unióban évente mintegy nyolcvanmilliárd euróra be­csülik, de a gyógyszercégek­nek is dollármilliárdokban mérhető károkat okozhat, ha nem kívánt hatás miatt kell kivonni a forgalomból egy orvosságot. Haiman Éva Új, az eddiginél szigorúbb és következetesebb szabályo­zást léptetett életbe az Európai Gyógyszerügynökség július elején az orvosságok okozta lehetséges mellékhatások je­lentési kötelezettségéről. Az új rendelkezés szerint a nemzeti hatóságoknak, vagyis Magyar- országon az Országos Gyógy­szerészeti Intézetnek (OGYI) minden, a betegektől érkező bejelentést immár kötelezően, mérlegelés nélkül tovább kell küldenie az európai mellékha­tás-adatbázisba. Sőt az Európai Unió mindemellett az összes tagállam hatóságának köte­lezővé tette a bejelentésekkel kapcsolatos tudnivalók széles körű terjesztését és könnyen hozzáférhető jelentési módsze­rek kidolgozását. A nagyobb odafigyelést olyan súlyos adatok teszik in­dokolttá, mint hogy - becslések szerint - a gyógyszert szedők öt-tíz százalékánál jelentkezik valamilyen mellékhatás, rá­adásul ezek indokolják a kór­házi felvételek 5 százalékát is, vagyis minden huszadik ember gyógyszerek miatt ke­rül kórházba. A nem várt sú­lyos gyógyszerhaíás az EU-ban az ötödik leggyakoribb halá­lok, évente csaknem 200 ezer haláleset hozható összefüggés­be ezzel. Az emiatt keletkező többletköltség évente összes­ségében mintegy nyolcvanmil­liárd euróra, 22 ezer milliárd forintra becsülhető az Európai Unióban. Az elmúlt húsz évben a gyógyszerek négy százalékát kellett valamilyen nem várt sú­lyos mellékhatás miatt kivonni a forgalomból. Ez látszólag nem magas arány, ám ha figyelem­be vesszük, hogy több mint 1,5 milliárd dollár és 12-13 év kell ahhoz, hogy egy molekulából orvosság legyen, már azt je­lenti, hogy dollármilliárdokat bukhat az a cég, amelyik nem tett meg mindent ezek kiküszö­böléséért. Nem véletlen a ku­tatás-fejlesztés rendkívüli szi­gorúsága, és hogy egy „gyógy­szerjelölt” akár a legutolsó pil­lanatban is „elbukhat”, amikor már a kutatás-fejlesztésére szánt összegek 80-90 száza­lékát is elköltötték. A top 10 gyógyszeripari világcég 2010- ben mintegy 70000 millió dol­lárt ölt gyógyszerkutatásba és -fejlesztésbe. A mellékhatások természete­sen eddig sem maradtak rejt­ve a gyógyszerügyi hatóságok előtt, évente mintegy 1000- 1200 mellékhatásról kap je­lentést az OGYI - tájékoztatta lapunkat az intézmény. Nagyjá­ból hatvan százalékban maguk­tól a készítmények gyártóitól, forgalomba hozóitól, negyven százalékban pedig orvosoktól és gyógyszerészektől érkezik bejelentés. Betegektől és hoz­zátartozóktól évente tucatnyi jelzést kapnak. Ez egyébként elmarad a fejlett országok átla­gától, mivel ezekben egymillió lakosonként 200-500 jelzést tartanak ideálisnak és reális­nak. Tudtunk nélkül kaphat rólunk adatokat külföldről az adóhatóság az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szó­ló egyezményének bizonyos részeit, ami azt jelenti, hogy a magyar adóhatóság is haté­konyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön pró­bálják eltitkolni jövedelmüket- hívta fel a figyelmet a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. Az adóhatóság kérelemre vagy automatikusan eddig is kapott információkat azokból az országokból, amelyekkel Magyarországnak adóegyez­ménye van. Az OECD mostani újításával azonban az automa­tikus adatszolgáltatás kiter­jeszthető az adózók egy egész csoportjára is anélkül, hogy egyenként megneveznék őket. Ezzel az adózók - anélkül, hogy érintettek lennének saját adóhatóságuk szempontjából - külföldi információáramlás alanyaivá válhatnak - közöl­te a Faludi Wolf Theiss. Arról pedig egyik adóhatóság sem köteles értesíteni adózóit, hogy róluk milyen adatokat szolgál­tatott, illetve rájuk vonatko­zóan érkezett-e más államból megkeresés. Az adóhatóság így bizonyos időközönként olyan információkhoz juthat, ami külföldi bank birtokában van- hívta fel a figyelmet Békés Balázs adópartner. Az infor­mációcsere nem korlátlan, a nemzeti jogszabályokat be kell tartani. ■ VG HIRDETÉS LEGYEN ÖN IS TUDATOS ENERGIAFOGYASZTÓ! f facebook.com/tudatosenergiafogyaszto LEGYEN ON IS TUDATOS ENERGIAFOGYASZTÓ! FŐGÁZ mi ivez ^eDF lyi &or1 ELMŰ * ÉMÁSZ * M tigáz démász A i ' í 1

Next

/
Thumbnails
Contents