Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-08 / 185. szám

2012. AUGUSZTUS 8., SZERDA GAZDASAG 5 A távközlési adó huncut trükkjei részletek Több cégnek is fizetni kell egyazon hívószám után is - Szűk mentesség Nem könnyű kiigazodni a távközlési adó csak látszólag egyszerű rendszerén. A két­forintos adóból idén 30 mil­liárd forintos bevételt remél a kormány, megnéztük, ez hogyan áll össze. AS-összeállítás Ebben a hónapban kell először megfizetniük a telekommuni­kációs cégeknek a távközlési adót, amely alaphelyzetben 2 forint minden megkezdett hívás és elküldött SMS után. A törvény azonban számos korlátozást is tartalmaz. Fontos, hogy az egy adott hívószámról indított hívások és elküldött üzenetek utáni adó havonta magánszemé­lyeknél nem haladhatja meg a négyszáz forintot. Jövőre - a | telekommunikációs cégeket £ érintő ágazati különadó kive­zetése után - ez az összeg 700 forintra nő majd. Nem magán- személyek esetében hívószá­monként 1400 forint, január elsejétől pedig 2500 forint. A mentesség alaphelyzet­ben viszonylag szűk, hiszen havonta mindössze tíz meg­kezdett percet érint magánsze­mélyeknél. Ezt azonban nem kell időarányosan figyelembe venni: vagyis ha valaki hónap közben vált számot, az adóma­ximum mértékét elfizetőnként A call centereknél bonyolódik a helyzet, az ügyfélszolgálatokon akár egy hívószámmal többen is beszélgethetnek A közvetítők is fizetnek - az internetalapú szolgáltatás is adóköteles jóllehet több szolgáltató meg­fizetteti előfizetőivel az adót, annak alanya nem az előfizető, hanem a szolgáltató. Pontosab­ban a közteher a mindenki szá­mára elérhető távközlési szol­gáltatást sújtja. Mindez igaza már meglévő hálózaton közvetí­tő szolgáltató (CPS) által üze­meltetett vonalaknál is, ahol a kötelezett és a közvetítő is adóalanynak minősül. Vagyis ha valaki a havi díjat például a Magyar Telekomnakfizeti, a beszélgetések után azonban egy másik szolgáltatónak tartozik, tehát mindkettőnek előfizetője, a törvény szerint mindkét cég­nek fizetnie kell az adott hívó­szám után adót, és mindkettőt megilleti a tízperces mentesség, illetve az adómaximum. A törvény meghatározza azt is, mely szolgáltatásokra vonatko­zik az adó. Az üzenetek körébe tartozik az SMS-en kívül az MMS is, míg beszélgetés alatta vezetékes és mobilszolgáltatá­son túl az internetalapú (VOIP) szolgáltatások is adókötelesek. lehet figyelembe venni. Tehát a tízperces mentesség akár mindkét személyre vonatkoz­hat. Ugyanez igaz, ha magán- személy helyett cég vesz át egy adott telefonszámot, vagy fordítva történik a váltás. Érte­lemszerűen a 400, illetve 1400 forintos havi plafon is minden előfizetőnél alkalmazandó egy hónapon belül. A törvény nem tesz különbséget aközött, hogy valaki feltöltőkártyás vagy elő­fizetéses. Annak sincs jelentő­sége, hogy egy adott hívószám rendelhető-e egy adott előfize­tőhöz vagy sem - például egy call center esetében. Mivel az adó mértéke füg­getlen az előfizetés összegé­től, konstrukciójától, akkor is adóköteles egy beszélgetés, ha azt a szolgáltatóval kötött szer­ződés alapján hivatalosan in­gyen bonyolítják le. Vagyis ak­kor is fizetni kell, ha egy kár­tyás mobiltelefonhoz ajándék perceket kap valaki, és abban az esetben is, ha egy flotta tag­jai egymást ingyen hívhatják. Az üzeneteknél nem árt fi­gyelni: egy SMS vagy MMS méretétől függően akár több­nek is minősülhet a szolgál­tató szemében. Például ha egy szöveges üzenet 300 karak­teres, hiába érkezik meg egy SMS-ként, az a 160 karakte­res limitet figyelembe véve két üzenet, így az adó mértéke négy forint. Növekedő, de a vártnál rosszabb ipari adatok Online tőzsdei vetélkedő Tőzsdekapu Mire jó egy kereskedési verseny? júniusban 0,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva - közölte előzetes adatok alap­ján tegnap a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). Megvan a féléves adat is: az idei év első hat hónapjának ipari kibocsá­tása 0,4 százalékkal elmarad a tavalyi első félévitől. Vissza­esést mutat két másik adat is: a júniusi ipari teljesítmény 2,2 százalékkal csökkent a májusi­hoz képest, a második negyed­év (április-június) pedig 0,4 százalékos zsugorodást mutat az első negyedévhez (január­március) képest. Az ipari kibocsátás féléves csökkenése azt is jelzi, hogy az úgynevezett Mercedes-hatás valamivel gyengébb az elem­zők által vártnál, vagyis a kecs­keméti Mercedes-gyár terme­lése egyelőre még nem képes növekedésbe fordítani a hazai ipar idei teljesítményét. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője kommentár­jában egyebek között azt írja, hogy a júniusi adatok elmarad­tak az előzetes várakozásaiktól Ipari termelés (év/év, százalék, munkanaphatással kiigazított adatok) ifi 2012. jan.-jún. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH és az ennél enyhén optimistább előzetes piaci konszenzustól is. Ezek az adatok 0,2 százalék- ponttal csökkentik az MKB má­sodik negyedéves GDP-előrejel- zését, az új várakozás így 1,2 százalékos zsugorodást jelez. Az elemző felhívja a figyel­met, hogy a KSH kommentárja szerint a járműipar és az élel­miszeripar teljesítménye volt az enyhe növekedés húzóereje, minden más szektor gyengén teljesített. „A járműgyártás és -ipar is­mét kap majd egy lökést a Mer­cedes-gyár növekvő termelésé­től, de ez önmagában nem tudja magával rántani a gazdaságot” - áll Kondrát Zsolt kommentár­jában, amely arról is említést tesz, hogy jövőre az új Opel és Audi összeszerelő és motorgyá­rak is elindulnak, de összessé­gében a trend ettől még nem ad okot optimizmusra. Az MKB idén 0,5, jövőre 3 százalékos ipari növekedést vár. Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szintén piaci kom­mentárjában azt írja, a 0,6 százalékos fő adat jelentősen elmarad a 3,7-es várakozástól, és havi alapon is pozitív teljesít­ményre számítottak. Szerinte a negatív havi teljesítmény a jó májusi adat korrekciója, ugyan­akkor a Mercedes-gyár hozzá­járulása az adatokhoz a vártnál gyengébb lett. Nyeste Orsolya úgy véli: a második negyedév előző időszakhoz viszonyított -0,4 százalékos adata arra mu­tat, hogy az ipar nem tud pozi­tívan hozzájárulni a második negyedéves GDP-adatokhoz. ■ Sorozatunkban tőzsdei elem­zők, szakemberek nyújtanak betekintést a pénzügyi be­fektetések világába. Szabó Gábor ­Erste Trader kereskedési verseny résztvevője Az online kereskedési verse­nyek mindig nagyszerű al­kalmak arra, hogy egy addig számunkra ismeretlen platfor­mot kipróbáljunk és megismer­jünk. A legtöbb esetben a szer­vezők segítik a játékosokat elemzési hírlevelekkel, külön­böző oktatóanyagokkal és vide­ókkal. Azonban a kereskedés során a végső döntést magunk hozzuk meg. Az ilyen típusú vetélkedőkön remekül elsajátít­hatjuk a tőkeáttételes kereske­dés mellett használt különböző take profit és stop megbízások működését, és minden bizony­nyal meg is tapasztaljuk ezek­nek a hasznosságát. Ahogy a valós kereskedés során, itt is elengedhetet­H1RDETÉS len a kereskedett termékek megfelelő ismerete. Ma már, az internet korában számta­lan lehetőségünk van egy ter­méktípusról vagy egy konkrét termékről minden fellelhető információt beszerezni. Ezek a versenyek általában egy bizonyos termékkörre kon­centrálnak, ez lehet például devizapiac, részvénypiac, árupiac vagy határidős piac. Sokszor ezek kombinációja, mint a legutóbbi vetélkedőn, ahol a játékosok a devizapiac mellett indexekkel és árupiaci termékekkel is kereskedhet­tek CFD formában. Egy ilyen megmérettetés pedig még izgalmasabb le­het, ha egy átlagostól elté­rő piaci hangulatban kerül megrendezésre. Erre jó példa a júniusban lezajlott verseny, ahol a kedélyeket nemcsak az eurózónát érintő hírek borzolták, hanem az ameri­kai aszály is, ami az árupiaci termékekre, főleg a kukorica árfolyamára volt nagy hatás­sal. A verseny így tulajdon­szabó Gábor Névjegy KORA: 35 éves Az Erste Trader kereskedési verseny első helyezettje képpen végig nyitott volt, és a végső sorrend csak az utol­só napon alakult ki. Demó kereskedési számla! A verseny már véget ért, de demószámlán még kipróbálhatja magát! Elérhetőségeink: Tel.: 06-30/643-00-63 e mail: info@tozsdezzvelunk.hu Ha regisztrálna, hívja kollégánkat vagy látogasson el honlapunkra! www.tozsdezzvelunk.huWWW.tOZSdeZZVelUnk.hu Féléves csúcson a devizatartalék, de nem éri el az egy évvel ezelőttit júliusban 324 millió euróval 35,899 milliárd euróra emel­kedtek a jegybank devizatar­talékai, áll a jegybank (MNB) honlapján. Ez a legmagasabb adat február óta. A múlt hónap­hoz képest a devizakövetelések mintegy 580 millióval emel­kedtek, az egyéb követelések 280 millióval csökkentek. Ez a két összetevő a legjelentő­sebb a tartalék változásában. A tartalékok április óta növe­kednek. Előtte, az első negyed­évben 3,078 milliárd euróval apadtak. Az utóbbi négy hónap növekménye azonban csak 1,202 milliárd euró volt, így a nemzetközi tartalékok július végén 1,876 milliárddal elma­radtak a tavaly év végi, és 207 millióval az egy évvel korábbi szinttől. A devizatartalékok tavaly szeptemberben 38,764 milliárd eurón tetőztek, azóta 2,865 milliárddal estek vissza. Az első fél évben 1,52 mil­liárd euró törlesztés vált ese­dékessé az 1998-ban felvett IMF-hitelből. A másodikban 1,8 millárdot fizetünk vissza, ebből a harmadik negyedévre 906, a negyedikre 913 millió euró jut. Júliusban emellett lejárt egy 45 milliárd jen érté­kű hétéves kötvény. Idén ok­tóberben még egy hat- és egy hétéves 500-500 millió értékű eurókötvény visszafizetési kö­telezettsége terheli a központi költségvetést. ■ VG Képzés: átmeneti támogatási szabályokkal változik jövőre az iskolai kép­zés támogatásánál az adóked­vezmény, idén azonban még az átmeneti rendelkezések ha­tályosak. A 2006 előtt kezdett képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tétel­ként kell figyelembe venni, míg az ettől az időponttól 2009. január 31-ig megkezdett kép­zéseknél a költségek 400 ezer forintot meg nem haladó részé­re vonatkozhat ez a mentesség. Ha a munkáltató olyan iskolai képzés költségét vállalja át, amelyet a munkavállaló 2010 előtt kezdett el, az adót annak időpontja határozza meg. Mivel az átmeneti szabá­lyok a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok helyett alkalmazhatók, az átmeneti rendelkezés hatálya alá tarto­zó képzéseknél az értékhatárt meghaladóan megtérített képzési költséget juttatásnak kell tekinteni. így a legkésőbb 2009-ben megkezdett képzés átvállalt részét nem kell beszá­mítani a béren kívüli juttatá­sok 500 ezer forintos keretébe. adómentesség: 2009 feb­ruár 9. és december 31. kö­zött kezdődött képzésnél a minimálbér két és félszereséig átvállalt költség adómentes. Efölötti rész 1,19-szerese után 16 százalékos szja és 27 száza­lékos eho fizetendő. 2006-2009. január 31. közöt­ti kezdésnél 400000 forintig adómentes, az efölötti rész a fentiek szerint adózik. 2006 előtt kezdődött kép­zésnél a teljes átvállalt költség adómentes jövedelem. ■ VG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents