Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-06 / 157. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚLIUS 6., PÉNTEK HÍRSÁV Kivárás jellemzi a kkv-szektort TOVÁBB JAVULTAK a második negyedévben a magyar kis- és középvállalati szektor várakozásai, a cégvezetők nagy része ugyanakkor még így sem vár a következő hat hónapban jelentős változást, továbbra is elsősorban a kivárás jellemzi a cégeket-derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index 2012 második negyedévi eredményéből, amelyet a Policy Agenda készített 700 cégvezető megkérdezésével. A kereskedők üdvözlik Orbán akciótervét szakértők szerint a kereskedelemben a költségek közül a bér a legnagyobb, így számukra különösen előnyös lehet a kormányfő által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi intézkedéscsomag. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az intézkedéscsomag munkahelyeket menthet meg, és az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán szerint is „lekerülhetnek a napirendről” a tervezett elbocsátások. Uniós agrárreform: szinten maradunk Magyarország helyzete az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformfolyamatában 2014 és 2020 között lényegében nem változik a közvetlen támogatásokat tekintve - mondta Czerván György államtitkár. A forrásokat a tervek szerint a jövő évi nominálértéken fagyasztják be. A KAP-költ- ségvetés a következő uniós költségvetési időszakra 386,9 milliárd euró. t Czerván György VM-államtitkár Eltűnő pénzkiadó gépek pénzforgalom Sorra szerelik le az automatáikat a bankok Egyre többet vásárolunk bankkártyával, ezért kevesebbszer használjuk a pénzkiadó automatákat Bankjegykiadó automaták VG-GRAFIKA Pontosan 100 bankjegykiadó automatával kevesebbet üzemeltet a Világgazdaságnak válaszoló 13 kereskedelmi bank, mint fél évvel korábban. A pénzkiadó készülékek száma már tavaly is elsősorban a takarékszövetkezetek fejlesztései miatt emelkedett. Giczi József Az utóbbi három évben lelassult, majd tavaly megállt a bankjegykiadó automaták telepítése Magyarországon. Júniusban 100 pénzkiadó készülékkel működtetett kevesebbet a lapunk által megkérdezett 13 bank, mint az előző év végén. Ha a TakarékPontok 21 géppel bővülő hálózatát is figyelembe vesszük, akkor is 79 géppel kevesebbet működtetnek most, mint fél évvel korábban. A pénzkiadó automaták számának csökkenését regisztrálta a Magyar Nemzeti Bank is. Az intézmény honlapján a pénzforgalmi adatok között a chipmigrációról közzétett számok alapján, június végén 4830 bankjegykiadó működött; ami 121-gyel kevesebb a hat hónappal korábban regisztráltnál. Ez az adat - bár az összes hitelintézettől származik ugyanúgy önbevallás alapján készült, mint lapunk összeállítása. Az ellenőrzött adat nyilvánosságra hozataláig még várni kell. A fél év során a legtöbb, 40 pénzkiadó automatát az Erste bank szerelte le. A második legnagyobb hálózatszűkítést 25 gép leszerelésével az OTP Bank hajtdtta végre. A harmadik legjelentősebb, 18 automatát érintő visszafejlesztés a K&H Banknál történt. Az MKB Bank 8, az FHB Bank 6, a CIB Bank 3, a TakarékBank 1 géppel működtet kevesebbet, mint fél évvel korábban. A Takarék- Pont hálózata 21, a Citibanké 1 automatával bővült. így az előző év végén a legtöbb, 2023 bankjegykiadó gépe az OTP Banknak volt. A második legnagyobb, 1006 tagú hálózatot a TakarékPont üzemeltette. A K&H Bank 431, az Erste Bank 429, a CIB Bank 183, a Raiffeisen Bank 139, a Budapest Bank 123 pénzkiadó automatával szolgálta ki ügyfeleit. Már tavaly elsősorban a takarékszövetkezetek fejlesztései miatt emelkedett a pénzkiadó gépek száma. Akkor a takarékoknál 217, a lapunknak válaszoló kereskedelmi bankoknál azonban csak 35-tel nőtt az automaták száma. A bővülés kis mértéke azzal magyarázható, hogy a K&H Bank és a CIB bank 25-25 géppel szűkítette hálózatát. Emellett az FHB Bank magába olvasztotta az 50 automatát működtető Allianz Bankot, ám az év végén csak 35-tel több gépe üzemelt. Az automaták telepítése azért torpant meg, mert a válság miatt leszűkült hitelezési lehetőségek, a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadó és a végtörlesztés okán a bankok többsége veszteségessé vált. Ezért azok a pénzkiadó készülékeknél is nagyobb mértékben csökkentették fiókjaik és alkalmazottaik számát. A bankok azonban akár úgy is spórolhattak volna, hogy nagyobb szerepet szánnak az automatáknak. Erre viszont azért nincs, illetve nem is volt lehetőségük, mert a bankkártyás forgalom a készpénzfelvételről folyamatosan a vásárlásokra terelődik át. A nagyobb hálózatok pénzkiadó automatái (az időszak végén) Bank 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012* OTP Bank 1402 1504 1899 1990 1987 1987 1995 2028 2003 TakarékPont** 377 456 547 628 715 766 803 ■ 985 1006 K&H Bank 269 296 326 372 416 453 474 449 431 Erste Bank 332 368 384 389 388 397 405 469 429 CIB Bank 58 77 108 134 228 221 211 186 183 Raiffeisen Bank 76 106 132 150 174 147 147 139 139 Budapest Bank 90 102 118 139 147 128 123 123 123 MKB Bank 53 61 77 84 93 98 99 100 92 FHB Bank 0 0 0 0 1 18 20 55 49 Citibank 19 21 22 23 25 30 29 37 38 KDB Bank 5 5 6 10 11 11 11 12 12 TakarékBank 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Allianz Bank 0 0 0 9 36 50 50 0 0 Inter-Európa Bank 30 32 36 39 0 0 0 0 0 Összesen 2 712 3 029 3656 3 968 4222 4307 4368 4 585 4 506 TakarékPontok nélkül 2335 2 573 3109 3340 3507 3541 3565 3600 3 500 • JÚNIUS VÉGÉN " 20Ó8-TÓL MŰKÖDIK HÁLÓZATKÉNT FORRÁS: CÉGKÖZLÉS Nagy a fluktuáció a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a,nemzeti Fejlesztési Minisztériumból (NFM) megalakulása óta egy miniszter, három államtitkár és hét helyettes államtitkár távozott, ezen kívül pedig megszűnt 32 főosztályvezetői jogviszony is - írja a tárcától származó információk alapján a hvg.hu. 2011 második felében összesen 116 fő távozott a minisztériumból, 2012 eleje óta pedig több mint 80-an. Vízkelety Mariann köz- igazgatási államtitkár június végén jelentette be távozását, a szakember pályafutását a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyetteseként folytatja, ahol az új KSH-törvény előkészítése lesz a feladata. Június elején mondott fel Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár, aki immár a Miniszterelnöki Hivatalban felügyeli az uniós pénzek elosztását. ■ Több mint százan távoztak, megszűnt 32 főosztályvezetői poszt. Nyerges Attila időközben főtanácsadó lett. Az elmúlt fél évben távozott a minisztériumból Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért, valamint Kovács Tamás EU- és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is, utóbbi a Külügyminisztérium kötelékében, brüsszeli nagykövetként folytatja. A két politikus posztja azóta is betöltetlen az NFM-nél - igaz, a feladatköröket a Nemzetgazdasági Minisztérium részben átvette. Lecserélődött a klíma- és energiaügyekért felelős állam- titkárság vezetése is: Bencsik János államtitkár távozott, Olajos Péter zöldgazdaság-fej- lesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárral és Feiler Józseffel, a klímaosztály vezetőjével együtt. Bencsik János utódja Kovács Pál, a korábbi energetikai helyettes államtitkár lett. Feiler József sem egyedül távozott: a klímaosztályon 20-25 embernek mondtak fel. Az NFM-ben kapott feladatot időközben politikai főtanácsadóként Nyerges Attila, a többek között a Közgép elnökeként is ismert Nyerges Zsolt testvére. ■ Mégis kényszemyugdíjazhatják az egészségügyieket is spórolás Állami alkalmazottak lettek, ennek ihatják a levét - Az orvosok és ápolók tizede, tízezer ember elmúlt hatvan A kórházigazgatók esetében fejet hajtott a kormány kényszernyugdíjazási szándéka előtt az Egészségügyi Államtitkárság. Az igazgatói pályázatokon ugyanis egyetlen 62 éves vagy ahhoz közeli korú aspiránst sem hoztak ki nyertesnek. Annak ellenére, hogy a néhány nappal ezelőtt kiszivárgott listán még számos ilyen név szerepelt. Végül a 35 meghirdetett főigazgatói álláshelyből 11-ben eredménytelennek nyilvánították a pályázatokat, amiket 30 napon belül újra kiírnak majd. Az Egészségügyi Államtitkárságtól lapzártánkig nem kaptunk választ arra, vajon a gazdasági igazgatók esetében hasonlóan járnak-e majd el, illetve hogy hol tartanak az egyeztetések az egészségügyiek esetleges mentességéről a kényszernyugdíjazás alól. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány hete jelentette be, hogy a 62 év feletti állami alkalmazottakra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mentességért folyamodott a kormányhoz, mondván: „Az egészségügyi ágazatban a humánerőforrás-krízishelyzetre tekintettel ez az intézkedés nem megvalósítható”. A statisztikák szerint akár ösz- sze is omolhat az egészségügy, Egészségügyi dolgozók életkor szerinti megoszlása ■ Orvosok ■ Szakdolgozók VG-GRAFIKA FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL ha nyugdíjba küldenek minden 62 év feletti dolgozót. Az orvosok és ápolók csaknem 10 százaléka, több mint tízezer ember elmúlt ugyanis már 60 éves. Miközben az orvosok átlag- életkora csökkenő tendenciát mutat - 2009-ről 2010-re 50,1 évről 49,6 évre csökkent - addig a legnépesebb korcsoport egyre idősebb. 2009-ben az 50-54-es korosztály tagjai közül dolgoztak a legtöbben gyógyítóként, 2010-re már az 55-59 évesek vették át a vezetést. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal (EEKH) adatai egyértelművé teszik, hogy ennél is nagyobb problémát jelent a középkorú, 40-54 éves orvosok fogyása, ami az említett két év viszonylatában több mint tíz százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy - vélhetően elsősorban az elvándorlás miatt - egyre kevesebben vannak azok, akik az idősektől átvehetnék a praxisokat. Az EEKH statisztikái szerint óvatos a Magyar Kórházszövetség elnökének becslése, amely szerint „ha 62 éves kornál húzzák meg a korhatárt, akkor ötezer orvost veszítenének el egyik pillanatról a másikra”. Rácz Jenő szerint ha a kormány ragaszkodik az elhatározásához, az működésképtelenséget eredményezne. ■ H. É. * j 4 fi 1
