Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-26 / 174. szám
Gyarapodott a HIR-es tájfajta, de továbbra is veszélyeztetett- Az elmúlt évben 19 ezerrel nőtt a tehénlétszám országos viszonylatban, ennek nagy része magyar tarka - számolt be dr. Füller Imre. A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója kifejtette, ennek ellenére továbbra is a veszélyeztetett fajták közé tartozik. Ugyanis jelenleg ösz- szesen 400 darab 100 százalékos vérvonalú van belőle. Az egyesület lehetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy javuljon ez a statisztika. Akárcsak a szaktárca, amely 2010-ben indított ötéves programot az állomány gyarapítását megcélozva. Sőt, külső segítség is érkezett az ágazathoz azáltal, hogy az Európai Unió is meghirdetett egy ehhez kapcsolódó pályázatot. A bonyhádi központtal működő szervezet a bika-előállítás finanszírozására igényelt forrást. Dr. Füller Imre a 2011-es évet ■ Már Magyarországon is bevezették az úgynevezett összevont tenyészér- téket tekintve arról is beszámolt, hogy több nyugat-európai országhoz hasonlóan hazánkban is bevezették az úgynevezett összevont tenyészértéket. Ennek az állatok közötti rangsor felállításánál van jelentősége, ezentúl egységes rendszerben szerepel a tej-, a hús- és a fit- nesz értéke az átláthatóság érdekében. Jelenleg közel 50 ezerre tehető a magyar tarka és magyar tarka jellegű összesített állományi létszám. Többek között erről is szó lesz a XII. bonyhádi Tarka Marhafesztivál részeként szervezett, országos agrárfórumon augusztus 10-én, dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztés- és marketingvezetője jóvoltából. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a közös agrárpolitikáról tart előadást, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára az általa képviselt szervezetről beszél. A tanácskozást követően a Ha- gyományok-ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel ellátott magyar tarkából készült ételeket kóstolhatnak az érdeklődők. ■ Vízin B. 4 Ahol Erkel Ferenc pihent. Gyula békebeli, az Orosházához tartozó Gyopárosfürdő valóságos kisváros, a hagymatikumos Makó pedig makoveczes. Azt még a nagy magyar Alföld mélyén is tudják, hogy lehet ugyan jó a homoki bor, de azért a szekszárdinak nincs párja. Ezért - no meg a Tolna megyéhez fűződő rokoni kapcsolat révén - kínálja Orosházán a Ravasz tanya tulajdonosa a kiváló szekszárdi bort, a Mészáros Borház borát a vendégeknek. A nemrég lezajlott SpaTour - Fürdőtúra a határ mentén elnevezésű program állomása Gyula volt. Ez a település KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2012. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Összefogással könnyebben menne turizmus Biztató volt az évkezdés, de van mit tenni, hogy forogjon Tolnában az idegen Sokan állítják, a turizmus lehet a kitörési pont egy település és Tolna megye számára. A gyakorlat ezt nem támasztja alá. Vannak felkapott helyek: Szálka, Gunaras, ahová az ország minden részéből szívesen jönnek a pihenni vágyók. A megye legtöbb településén azonban csak elvétve találkoznak a helyiek turistákkal. Mauthner I. - Venter M. Wiesner György elismert szakember ezen a területen - korábban volt a turisztikai egyesület elnöke, az őcsényi repülőtér ügyvezetője, a Váraljáért Egyesület vezetője és még számta- _ lan titulus birtokosa - ma már | csak a háttérből szemléli a me- s gye vendégforgalmát.- Ma a legtöbben a gazdasá-; gi nehézségekre hivatkoznak, | amikor szóba kerül, hogy visz- s szaesett a forgalom, és ebben sok igazság is van, de ennél bonyolultabb a helyzet. Amíg aktívan dolgoztam, azt tapasztaltam, hogy a többi megyében komplett terveket állítottak össze a hozzáértők turizmus fejlesztésére, ez Tolnában nem volt jellemző, vagy ha volt is ilyen, az a tervezés szintjén elakadt. Sajnos az összefogás sem volt eddig eredményes. Nagy baj, hogy hiányoznak a civilszervezetek is, melyek ezt a területet ösztönöznék. Ahol jobban mennek a dolgok, mint például Szálkán, ott azt látja az ember, hogy mindenki igyekszik az egyéni érdekét képviselni, a saját kis üzletét lebonyolítani, de ez hosszabb távon nem hoz tartós eredményt - mondta el Wiesner György, s úgy folytatta: - Ott van a villányi példa, a helyi bor- útegyesület működése nemcsak a borról szól. Mindenkit megmozgatnak, akinek érdeke, hogy vendégek jöjjenek a településre, legyen az a helyi pék, cukrász, butikos, vendéglátós vagy borász. És itt van nekünk Fadd-Dombori is, melyről évek óta nem hallani semmit, miközben a Tisza-tó és környéke szinte naponta szerepel a médiában. Tudomásul kell venni, hogy változott ugyan körülötFesztiválhangulatban. Fadd-Dombori adottságai jók, ennek ellenére a Tolna megyén kívül élők többsége még nem hallott róla tünk a világ, de az összefogást nem lehet megspórolni. A közös cél érdekében történő együttműködés jelei azért már látszanak, egyelőre a megyeszékhely és környéke tekintetében. Mint azt Berlinger Attila, a Szekszárdi Turisztikai Non-profit Kft. ügyvezetője elmondta, tavaly nyáron alakult meg a Szekszárd és Térsége Turisztikai Egyesület azzal a céllal, hogy Szekszárdon és környékén is legyen egy olyan szervezet, amely a turizmus terén érintett vállalkozásokat, szervezeteket és önkormányzatokat közös fejlesztések elindítására ösztönözze. Az Egyesületet idén januárban regisztrálta a Nemzetgazdasági Minisztérium, így ezzel alkalmassá vált egy őszi pályázat benyújtására. Siker esetén a Tourinform Iroda is az Egyesület fenntartása alá kerülhet, sőt a belépő önkormányzatok területén további információs pontok is létesülhetnek az idegenforgalmi szezonban. Kezdeti stádiumban van egy nagyobb térséget átölelő turisztikai együttműködés is, amely Szekszárdot Bajával és Kalocsával fűzné össze a vendég- fogadás és attrakciók terén. A két Duna-híd és a Gemenci-er- dő által kijelölt, összefüggő természeti környezet a jövőbeni együttműködés révén több turistabarát szolgáltatást valósíthat meg a vízi, a kerékpáros és a gyalogtúrákat kedvelők részére egyaránt. Az együttműködés első jele volt az idén márciusban a budapesti Utazás kiállításon egy közös stand, ahol a szekszárdi bor, a bajai halászlé mellett a Gemenc turisztikai szolgáltatásiból is ízelítőt kaphattak az érdeklődők. Biztató jelnek is tekinthető, hogy minden nehézség dacára jól kezdődött az év turisztikai szempontból Tolna megyében. Az első negyedévben megélénkült a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. Mint az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kimutatásaiból megtudható, mintegy 10800 vendéget és több mint 21700 vendégéjszakát regisztráltak a megyében az első negyedévben. A vendégeké 26, a vendégéjszakáké pedig 25 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. Az elemzések szerint az élénkülés forrása kizárólag a belföldi vendégforgalom bővülése volt, mert a külföldi vendégek száma elmaradt az egy évvel korábbitól. A Tolna megyei vendégforgalom közel kilenctizedét adó belföldi vendégek száma 30 százalékkal, az általuk itt eltöltött éjszakák száma 33 százalékkal nőtt. A kereskedelmi szállások vendégeinek száma Tolna megyében A vendéglátóhelyek számának alakulása Tolna megyében 2000 2004 1184 1171 1127 1120 (FORRÁS: KSH) Fürdőtúra a határ mentén spatour Szekszárdi Mészáros-bor kínálja magát az Alföld mélyén kétségkívül nagy eséllyel pályázhatna az ország legrende- zettebb, legnyugodtabb városa címére: szó se róla, a turistát nemcsak az egyedülálló módon sík vidéken található vár nyűgözi le, hanem az a békebeli hangulat, mely legutoljára talán az Osztrák-Magyar Monarchia háború előtti éveiben lehetett általános a birodalom megannyi fürdővárosában. Gyula ebből az időből maradt ránk mint relikvia, ma is számos látogatót vonz, elkerülve a turisztika erőltetett iparosításával járó buktatókat. A helyi várfürdő jobbára a gyógyulni vágyók, az ízületeikkel bajlódó nyugdíjasok Mekkája. A parkban kultúrtörténeti nevezetesség az a mezei juhar, melynek árnyékában egykoron a Himnusz zeneszerzője, a település szülötte, Erkel Ferenc komponálta több darabját is. Gyula időtlen idilljéhez képest Orosháza, illetve fürdője pezsgő élményszerűségével kíván hódítani. Ennek a törekvésnek képezi különleges, földből erőt merítő részét a már említett Ravasz tanya, ahol Csizmadia Sándor tanyagazda látja vendégül a betérőket kolbászos, csípős slambuccal, bodzaszörppel, tepertős pogácsával és az országos hírnévvel rendelkező, szekszárdi Mészáros-borral. Orosházának pedig az a Gyopárosfürdő a saját helyőrsége, mely várost alkot a városban. Hiszen fentről, egy küátóból alátekintve megkapó látvány tárul fel: medencék érnek medencéket, nyitottak, fedettek, meleg vízzel, hideg vízzel, ha kell, gyógy- hatással, csúszdával és csúszda nélkül, de még egy vízibicikliket ringató tavacska is színesíti az összképet. A Maros partján, erdei környezetben található Kalandpark ugyancsak Makó egyik különlegességének számít. Mint ilyen, alapvetően a fiatalabb korosztály érdeklődésére építhet nagy biztonsággal. Valójában nekik találták ki azt a drótkötélpályát, melyre rákapcsolódva az erre fogékonyak átsuhanhatnak a Maros zöldes vize felett. Makót is érdemes fentről, de lentről is megcsodálni, A jelképnek számító Hagymatikum esetében nem is éri csalódás a látogatót. Makovecz Imre műve messzire látszóan utal a település fő terményére, s a tartalom és forma egysége iránti elismerés csak növekedhet, ha beljebb kerülünk a különleges küllemű épület kapuján. A falakon belüli fürdőrész kétségkívül európai szintet képes produkálni, bár úgy tűnik, ezt egyelőre a magyar vendégeken kívül a román látogatók ismerték fel. Ám borítékolható, a nyugatiak, már ha még többen erre járnának, az összképet tekintve ugyanúgy nem csalódnának, mint a középvagy kelet-európaiak. * » i i 4
