Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-03 / 154. szám
4 _______________GAZDASÁGI TÜKÖR 2012. JÚLIUS 3., KEDD A tarlókon is ellenőrzik a parlagfüvet rövidesen megkezdi a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a parlagfű-fer- tőzöttség ellenőrzését. Azt javasolják a gazdálkodóknak, hogy azonnal kaszáljanak, vagy gyomirtsanak, ha még nem tették meg. Az aratás utáni tarlókat is ellenőrzik, és indítják a hatósági eljárást, amely a közérdekű védekezés elrendelésével kezdődik. Ha a parlagfű borí- tottsága eléri az 5 százalékot, eljárás indul a mulasztóval szemben. ■ M. I. 5 Bevezetnék a fordított i áfát más területre is 0 A hazai gabonát, az olajos magvakat és a fehérjenövények termését már fordított áfával lehet értékesíteni. Az új rendszer kiszűri az illegális kereskedőket. Hazánkban a gabonaágazatban a fekete- gazdaság aránya mintegy 30 százalék, hasonló az arány a szőlő- és borágazatban, a húsnál közelíti az 50 százalékot, így itt is elgondolkodtató e módszer alkalmazása. A fordított áfa szerint az eladó az értékesített termény után nem számít fel áfát, nettó áron adja, az áfa megfizetésére a vevőt kötelezik. ■ M. I. Kánikulában legyen víz és árnyék állatainknak NEMCSAK AZ ember, de az állatok is szenvednek a hőségtől. A legfontosabb szabály, mindig legyen árnyék és víz a közelükben. A házi állatainkat - a lovakat, sertést vagy kutyát is - a kánikulában, ha mód van rá, fürösz- szük meg, ami egy slaggal is megoldható. ■ M. I. Ne sajnáljuk tőlük a vizet A magyar dinnye nem érett be, így Tóth Éva is a külföldit kínálja Szekszárd közelében, de bízik abban, hogy a jövő héten már elkezdődik a hazai szezonja Érkezik a magyar dinnye szezon Idén két hetet késik a nyár legnagyobb gyümölcse Július 10. körül már kapható lesz a hazai dinnye. Idén két hetet késik a szezon, de a termelők bizakodnak, hogy a nyár során behozzák a kezdeti lemaradásukat. Mauthner Ilona Már hetekkel ezelőtt megjelentek a dinnyeárusok a forgalmasabb főutak mellett, sőt a diny- nyeföldek közelében is. Utóbbi azt a látszatot kelti, hogy a kínált gyümölcs hazai származású. Lipták László, meggyesegyházi termelő szerint ez csalás, hiszen a görögdinnye még nem érett be a hazai földeken. A kereskedők olasz, görög, spanyol vagy egyiptomi dinnyét kínálnak. Ugyanakkor az árusok trükkje azt is jelzi, hogy a magyar fogyasztó jobban bízik a hazai termékekben. Kéthetes késében vannak a dinnyepalánták, így legkorábban július első hetében érhet be a tényleg magyar földön termő gyümölcs. Hiába nevelték már március elejétől fűtött fóliasátrakban a palántákat, a május közepi hűvös időjárás és az azt megelőző kánikula nem tett jót a dinnyének sem a megyében, sem a szomszédos Ormánságban, ahol nagy hagyománya van a lédús gyümölcs termesztésének. Akik pedig nem a palántázást választották, hanem közvetlenül a magot vetették el a földbe, és befóliázták, azok még később, július végén számolhatnak a szedéssel. Bognár János szedresi dinnyés is azt nehezményezi, hogy a külföldi árut hazaiként kínálják a kereskedők, ami nyilvánvaló félrevezetés. Ő úgy kalkulál, hogy július 10. körül tud megjelenni á piacon A dinnyetenne lök száma harmadára csökkent öt év alatt görögdinnyéjével. Mint mondta, a magyar termelőket egyébként folyamatosan ellenőrzik, így az ő árujuk nyomonkövethető a szántóföldtől az asztalig. A sárgadinnye hamarabb beérett ugyan, de hiába voltak gyorsak a magyar termelők, ha az áruházláncok által korábban importból behozott nagy mennyiség még nem fogyott el. Addig a hazaiból szinte semmit nem vettek át, ezzel le is nyomták a magyar sárgadinnye árát. Rosszul indult tehát a szezon, de a termeNem is gyümölcs, hanem zöldség, de egészséges A görögdinnye nem áll rokonságban a görögökkel. Pontos magyarázat nincs, hogy miért éppen ez a név ragadt rá a gömbölyűgyümölcsre. Helyesebben: zöldségre, mivel mind a görög-, mind a sárgadinnye zöldség, és nem gyümölcs. Talán a gölődiny, azaz gombóc szóból alakult a zöldség neve az évek során. A görögdinnye eredetileg Afrika déli részérő származhat. Magyarországra a Balkán felől érkezett, a beszámolók szerint a XVI. században már nálunk is termesztették. Az igazi dinnyetermesztés viszont csak a XVIII. században indult be. az egészségre rendkívül kedvező hatással van, 95 százalékban víz alkotja, így gyakorlatilag teljesen átmossa a szervezetet. Kiemelkedően jó a vesére és a májra. Vitamintartalma nem jelentős. Vas-, cink-, magnézium- és sótartalmának köszönhetően a legkiválóbb folyadékpótlási lehetőség. lök abban bíznak, meleg, napos lesz az idő, és az árak is helyre állnak. A magyar dinnyét keresik a szomszédos országokban is, mert sokkal édesebb, zamatosabb, mint a déli államokból származó. A legtöbbet Németországba, Csehországba és Szlovákiába exportálják, de a skandináv államokba is kerül belőle. A dinnyetermelők száma a harmadára csökkent az elmúlt öt évben. A szakemberek szerint ennek egyik oka, hogy nagyon magas a szállítási költség. A szezon is nagyon rövid, mindössze 5-6 hétig mutatkozik kereslet a mézédes csemege iránt. A vásárlók is egyre érzékenyebbek, mert a megfelelően érett, édes ízű gyümölcsöt keresik, ezeket pedig a leszedéstől számítva maximum 10 napig lehet tárolni. Simon Vince sellyei falugazdász maga is több mint tíz éven keresztül termelte a diny- nyét, azonban abbahagyta, egyrészt az alapanyagok és az üzemanyag drágulása miatt, másrészt pedig a nehéz fizikai munkát is egyre kevésbé bírta. Több tucat termelő volt ezzel hasonlóképpen, egyre többen álltak át a szántóföldi növény- termesztésre. TŐZSDE visszaeső árak a budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában június 15. és 21. között régóta nem tapasztalt nagy forgalom volt. A177 kontraktusból 142-t takarmánykukoricára kötöttek. A forint erősödése következtében a malmi búza augusztusi jegyzése 1500, a szeptemberi 2200, a takarmánybúzáé 100 és 1500 forinttal csökkent tonnánként. A takarmánykukorica havi ára 600 Ft/tonnával mérséklődött. A napraforgó és a repce az időszak nagy vesztesei, az előbbi valamennyi lejáratra szóló jegyzése tonnánként 5000 forintot zuhant, az utóbbi havi ára 6000, a szeptemberi 3500 forinttal csökkent, ellenben a jövő márciusra vonatkozó jegyzése 1800 forinttal drágult tonnánként. A chicagói árutőzsdén a búza tonnánként mintegy 20 dollár nyereséget könyvelhetett el (243 USD/tonnán zárt). Párizsban is erősödtek a terményárak: a búza 210, a kukorica 211,5 euró/tonna volt. Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2012. Vili. 53 000 2012. XII. 55 800 T.búza 2012. Vili. 50000 T.kukorica 2012. VII. 51700 2012. XII. 47000 T.árpa 2012. Vili. 51000 Napraforgó 2012.X. 118000 2012. XII. 120 000 Repce 2012. IX. 134500 FORRÁS: AKI Emlékérmet kaptak hárman is a megyéből a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) minden évben a Nemzetközi szövetkezeti nap környékén emlékérmet adományoz az agrárterületen végzett kiemelkedő munkáért. A budapesti ünnepségen idén 3 Tolna megyei vehette át a kitüntetést: a Felsőnánai Agrár Kft. cégvezetője, Illés Vilmos- né, valamint a Gerjeni Agrár Kft. két munkatársa, dr. Taba Sándor nyugdíjas főmérnök és Berki Béláné ügyintéző, tájékoztatta lapunkat Maros Norbert, aki június 1-től a TESZÖV titkárságát vezeti. ■ M. I. Beérett a kajszi és az őszibarack is drágaság Kevés gyümölcs termett az idén, a fagy áprilisban leszüretelt Már a búzát is aratják, közepes termést varnak A termelőket nem érte váratlanul, hogy az idén - a húsvéti hideg napokat követően - alig maradt barack a fán, a vásárlókat viszont sokkolta, amikor meglátták az árakat a boltokban. Sárgabarackból (vagy ahogyan sokan nevezik, kajsziból) az idén csak kevesen fognak lekvárt készíteni, ugyanis a termelők szerint még a szezon közepén sem lehet arra számítani, hogy az árak sokat esnek. Jelenleg egy kiló kajsziért 600-800 forintot kérnek, nemcsak a boltokban, de a piacon is. Az őszibaracknak is hasonló az ára, a legdrágább a kopaszbarack (nektarin), kilója 800 forint körül van. A drágaság oka, hogy alig termett gyümölcs az idén. Beérett a nyári alma, ennek kilója megfizethető, 250-300 forint. Ez a fajta alma nem tárolható, pár napon belül meg kell enni, vagy fel kell használni. Az idén kevés a gyümölcs, és úgy tűnik, ez a később beérő alma és szilva kivételével minden területen jellemző lesz. Tavasszal, amikor virágoztak a fák, még mindenki nagyon bizakodó volt, mondta egy termelő, a gondok akkor kezdődtek, amikor április elején pár napra lehűlt (fagyos volt az éjszaka) az idő, éppen amikor a kis gyümölcsök tisztultak. ■ Mauthner I. Nagy luxus lesz sárgabarackból lekvárt készíteni az idén az őszi árpa után megkezdődött az őszi búza aratása is. A kenyérgabonából a tavalyihoz hasonlóan 4 millió tonna termés várható, mondta Czerván György, az agrárgazdaságért felelős államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság idei első ülése után. Az őszi árpa 176 ezer hektáros vetésterületének mintegy 35 százalékán végeztek a betakarítással. A hektáronkénti termésátlag 4 tonna körüli. Az őszi búza vetésterülete 1,08 millió hektár, mintegy 100 ezer hektárral több a tavalyinál. A szakemberek 3,8-3,9 tonna hektáronkénti termésátlaggal kalkulálnak. így az idén mintegy 4 millió tonna kenyérgabona kerülhet a magtárakba. Az időjárási anomáliák - a fagy és az aszály - miatt jelentős eltérések vannak az egyes térségek hozamai között. Őszi árpából például Tolna, Somogy és Baranya megyében hektáronként 4,8 tonna termett, míg Vas és Veszprém megyében csupán 3,1 tonna. A jelenlegi piaci árak: őszi árpáért 45-50 ezer, takarmány- búzáért 46-49 ezer, az étkezési búzáért pedig 50-55 ezer forintot adnak tonnánként. ■ I. M. ■ A hazai búzából mintegy egymillió tonna jut exportra t * A 4
