Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-25 / 173. szám

2012. JÚLIUS 25., SZERDA GAZDASAG 5 Gazdaságpörgetés olimpiával London A globális gazdaságra is kihatnak a nagy, nemzetközi sportesemények Négy vagy öt aranyat jósolnak a külföldi lapok Magyarországnak Mire költenek majd többet Nagy-Britanniában a fogyasztók az olimpia alatt? (millió fontban) Banki szóig. Bevásárló utcák kiskereskedései Szállodák Szupermarketek Szórakozás jgg Repülés 116,3 Autókölcsönzés 114,7 A költségek finanszírozása (milliárd fontban) Utazás 18,7 Üzemanyag 17,7 Egészség 14,8 Étel, ital 14,0 Autózás 13,3 bevételek kormányzat Biztosítás 12,7 Egyebek 124,1 Ma vonják fel a magyar zász­lót Londonban, az olimpiai faluban a magyar csapat tisz­teletére. A játékok hivatalosan pénteken kezdődnek, de már a héten megkezdődtek az au­gusztus 12-ig tartó versenyek a labdarúgó-mérkőzésekkel. Az ötkarikás játékoknak, a világ egyik legnagyobb sport- eseményének a globális gaz­daságra is jelentős hatása van. Éber Sándor Az olimpiai játékok gazdasági hatásainak vizsgálatában ér­dekes jelenség, hogy mindig tapasztalunk dekonjunkturá- lis hatást, míg a szakemberek a nagy nemzetközi labdarú­gó-események gazdasági ha­tását minden szempont sze­rint hosszú távú, fennmaradó komplex hatásként jellemzik - nyilatkozta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutató Központjának vezetője. And­rás Krisztina szerint a nagy nemzetközi sportesemények gazdaságilag kihatnak mak­ro-, mező- és mikroszintre is. Hatással lehetnek már az eseményt megelőző évekre, ami az olimpiai játékok ese­tében 7 évet vagy a legutóbbi labdarúgó-Eb-nél legalább 5 évet jelentett a szervezőknek. A labdarúgó-vb-k esetében ez jelentősen hosszabb időtávot is jelenthet, hiszen a tervek szerint 2022-ben Katar lesz a házigazda. „Egy ilyen hosszú időtáv szá­mos lehetőséggel és veszéllyel is járhat” - hangsúlyozta And­rás Krisztina. A közgazdász szerint a rendezés elnyerésekor még nem lehet tudni: mi törté­nik a globális gazdaságban, vagy hogyan alakul egy adott régió vagy ország sorsa. Min­denképpen a pozitív hatást erő­síti, ha egy ilyen rendezés bele­illeszkedik a különböző földraj­zi kiterjesztésben értelmezhető fejlesztési koncepciókba, és az ország egészének modernizálá­sát szolgálja. Akkor egy közös célba rendezetten, időben előre­hozva valósulhatnak meg olyan infrastrukturális és egyéb be­ruházások, amelyek amúgy is szükségesek. Amennyiben a rendelkezésre álló időt terve­zetten, teljes időtartamában használják ki, akkor az amúgy hatalmasnak tűnő összegek előteremtése sem megoldhatat­lan, és gátat szabhat a tervezett költségvetés jelentős túllépésé- P nek is. Szakértők szerint a gaz- J dasági hatások vizsgálatakor ! kulcskérdés, hogy a létesítmé­nyek mérete, elhelyezkedése a londoni kandidációs pályá­zatban 2004 novemberében a rendezési költségeknél előze­tesen még 5,906 milliárd font szerepelt. Jelenleg azonban ez az összeg immár 9,298 milliárd fontra rúg, de egyes becslések szerint eléri majd a 11-13 milli­árd fontot is. Más vélemények szerint a tömegközlekedés fej­lesztésével együtt 24 milliárd font is lehet a teljes összeg. A rendezők elvárása szerint a játékok alatt a fogyasztói ki­a. — < £ c u. mennyire igazodik a fejlesz­tési elképzelésekhez, valóban átgondolt-e az utóhasznosítás és a gazdasági értelmezésű, hosszú távú önfenntartható­ság. András Krisztina úgy véli, hogy a londoni olimpiai játé­kok kapcsán ez nem jelenthet gondot, mert a fenntarthatóság az egyik vezérelvként jelenik meg. A fejlesztési koncepcióba illeszkedik az Olimpiai Park városi parkként történő utó- hasznosítása, vagy nyolcvan- ezer négyzetméter alapterületű üzleti központtá alakul át majd a játékok alatt médiaközpontul szolgáló épület. „Az esemény előtti évek mun­kálatai jellemzően az építőipari beruházások és az ezek általi foglalkoztatásokon keresztül fel­pörgetik egy-egy ország gazda­ságát” - mondta András Krisz­tina. A komplex megközelítést nehezíti, hogy az eseményt kö­vetően egy-egy létesítmény ma­gánkézbe kerülhet, és ezt köve­tően nehezebb a gazdasági vagy adások részéről 750 millió fon­tos, a gazdasági teljesítmény részéről 1,14 milliárd fontos és a brit lakosok jövedelme felől 229 millió fontos növekedés vár­ható. A 2012 és 2015 közötti időszakra 1,37 milliárd fontos éves gazdasági teljesítménynö­vekedést, illetve a lakosok ki­egészítőjövedelmének évi 296 millió fontos növekedését is vár­ják amellett, hogy az 5,1 milli­árd fontos teljes, olimpiából fa­kadó stimulus a gazdaságot is gazdaságossági utóéletének követése, a gazdasági hatások hosszú távú megítélése. Ráadá­sul vannak olyan beruházások, amelyek megvalósulása nélkül is lebonyolítható egy-egy ilyen nagy esemény, ám ahhoz, hogy ez valóban színvonalas, gazda­ságilag is gyümölcsöző legyen, sok olyan beruházásnak is sze­repelnie kell, ami nem az ese­mény kiírójának előírásaiból, hanem a jövőbeli fejlesztésekből adódik. Az olimpiai játékok pályáza­tát egy-egy város adja be, így különösen fontossá válik, ho­gyan történik a finanszírozás. A téma nemzetközi szakértője, Holger Preuss a legrosszabb finanszírozási módnak azt tartja, ha a város (lásd Mont­real 1976-ban) minden infra­strukturális beruházást maga finanszíroz, mert ilyenkor ma­gára vállal egy olyan hatalmas pénzügyi terhet és ezzel já­ró kockázatot, hogy egyetlen pozitív hatása akár csak az fellendíti. Az olimpia kapcsán 17900 új munkahely születését remélik, a várt nemzetgazdasá­gi növekedés elér(het)i a 3,5 százalékos szintet. A játékok hét hete alatt a külföldi látoga­tók által beáramló 709 millió font 18 százalékkal több egy „átlagos”periódushoz képest. A Lloyds TSB Bank becslései alapján összességében kijelent­hető, hogy a londoni olimpia 10 milliárd fontot generál(hat) a teljes brit gazdaság számára. esemény alatti turizmussal kapcsolatban jelentkezik. Ar­ra is volt példa, hogy valódi létesítményberuházásra nem is volt szükség (Los Angeles, 1984), így a turisztikai hatás egyértelműen pozitív szaldó­ra hozta a gazdasági teljesít­ményt. A jellemző finanszíro­zási mód a vegyes forma: egy­részt megjelennek az állami és az üzleti, magánforrások, más­részt saját és idegen, jellem­zően hitelből finanszírozott forrásokat is felhasználnak. A hitelek törlesztése kezdet­ben negatívvá teheti a hatást, de ha átgondolt a fejlesztési koncepció, kellő látogató érke­zik mind az eseményre, mind utólagosan az adott városba, országba, és a létesítmények utóhasznosítása is megoldott, akkor a hatás pozitívvá tehető. András Krisztina kiemelte, hogy a gazdasági hatások az esemény alatt is jelentkeznek. Vannak egyértelműen nyertes iparágak, mint a turizmus, a szállodaipar, a kiskereskede­lem vagy a közlekedés, ami előnyt tud kovácsolni egy-egy ilyen rendezvényből. Az ese­mény ideje alatt számotte­vően megugrik a rendezvényt A legutóbbi labdarúgó-Eb-nél Lengyelországban, Poznanban volta legmaga­sabb az egy száiiodaszobára jutó bevétel (178,8 euró), míg a szobaárak Gdanskban voltak a legmagasabbak (200 euró fölött). A Rzeczpospolita című napi­lap szerint a négy lengyel „há­zigazda” város közül Wroclawban, volt a legna­gyobb a szállodák telítettsége (92 százalékos). A labdarúgó-eb első két heté­ben Lengyelországban 80 szá­zalékkal nőtt a repülőterek forgalma, és száztíz országból érkeztek az Eb-re. A külföldi szurkolók 85 százaléka igen jónak értékelte a szervezést. 92 százalékuk otthon ajánlani fogja ismerőseinek, hogy utaz­zanak Lengyelországba, 79 százalékuk azt tervezi, hogy vissza is tér. így a következő években akár félmillióval is A iondoni olimpia várható költségei (millió fontban)* *A szervezőbizottság becslése, nem minden tétel szerepel Előkészületek, infrastruktúra 1822 Létesítmények 1051 Létesítményüzemeltetés 55 Kózlekedésberuházások 894 Építési szolgáltatások 896 Médiaközpont és falu 1230 Parkátalakítások 296 Rendőri és biztonsági költségek 475 Elit és közösségi sport 290 Létesítménybiztonság 553 Paralimpiai játékok 95 A szervezőbizottság alapítása 183 Hazai és nemzetközi turizmus­kampány Teljes költség 9298 szervező városban (és a kör­nyező településeken) a vendég- éjszakák száma, így a szálloda- ipar szép summát vághat zseb­re az átlagon felüli áron értéke­sített szálláshelyek után. A közgazdász nagyon fontos­nak tartja a nagy nemzetközi sportesemények rendezésénél a célzott helyszíni fogyasztói pi­ac és kör előzetes, akár korábbi példákon alapuló ismeretét is: mi jellemzi a fogyasztói szoká­saikat, milyen az árérzékeny­ségük, költési hajlandóságuk. nőhet a beutazó turisták szá­ma, ami 4,2 milliárd zlotyval növelheti az idegenfogalmi be­vételt. A comscore piackutató sze­rint összesen 189,3 millió eu­rópai internetező látogatott sporttal foglalkozó weboldalá­kat a labdarúgó-Eb idején, át­lagosan 52,2 percet eltöltve az olyan site-okon, mint a Yahoo Sports, a BBC Sport vagy a Marca.com. a labdarúgó-eb során több mint százmillió kínai rajongó nézte a mérkőzéseket. Az UEFA beszámolója szerint óriási üzleti lehetőség rejtőzik Kínában, és az Eb mintegy 15 milliárd jüanos gazdasági nyereséget hozhat a kínai üz­letembereknek például a mer­chandise termékek, az alkoho­los italok, a televíziókészülé­kek, söröspoharak árusításá­val vagy a meccseket adó szó­rakozóhelyek megtelésével. A magyar olimpiai csapat nagy része már kiutazott Londonba. Jakabos Zsuzsanna tegnap az úszóválogatottal indult el az olimpiára. Alaposan megnőttek a rendezési költségek Kínában is profitáltak a labdarúgó-Eb-ből öt magyar aranyérmet, össze­sen 14 medáliát jósol a magyar olimpiai csapatnak a The Wall Street Journal. Az amerikai gazdasági lap szerint a legtöbb aranyat, 40-et az Egyesült Ál­lamok nyeri majd el, összesen 108 érmével az első helyet szerzi meg az éremtáblázaton. Négy éve még Kína volt az el­ső, de most a jóslat szerint a második helyre szorulnak 38 arannyal, 92 éremmel. A harmadik Oroszország (29 arany), a negyedik a házigazda Nagy-Britannia (22), ötödik pedig Németország lesz (16). Magyarország a nemzetek rangsorában a 16. helyet éri el. Négy éve Pekingben a magyar csapat 3 arannyal, öt ezüsttel, két bronzzal a 21. lett. A Goldman Sachs Magyar- ország 158 kvótát szerzett versenyzőjének 11 érmet (a PwC-hez hasonlóan) jósolt 4 arannyal, ami a 20. helyet je­lenti az összesítésben. Az egy­millió főre jutó érmek számát tekintve Jamaika lehet a leg­sikeresebb 3,75 érem/millió fő eredményével Új Zéland és Szlovénia előtt. Magyarország így a 13. helyen végezne (1,1 érem/millió lakos). Az idei magyar büdzsé a ver­senysport és az olimpiai felké­szülés szakmai támogatására 2,47 milliárd forintot szánt, az ötkarikás és a paralimpiai játékokon való részvételre 570 milliót adott. ■ Kedvezőnek ítéljük a játékok szponzorálását a megkérdezett magyarok 63 százaléka ítéli kedvezőnek azt, ha egy cég támogatja a nyári olimpiát és az utána követke­ző paralimpiát, ez a harmadik legmagasabb arány Európá­ban a törökök és a románok után - áll a Nielsen piackutató cég elemzésében. Európában a pozitívan vélekedők átlagos aránya 41 százalék. Török­országban legmagasabb ez az arány 70 százalékkal, majd Románia (66), Magyarország (63), Oroszország (61), Ukrajna (60) és Portugália következik 53 százalékkal. ■ Az olimpia több mint ötven szponzora mintegy 750 millió fonttal Járul hozzá az olimpia költségeihez. Az olimpia szponzorálását negatívnak tartók rangsorát Hollandia vezeti 76 száza­lékkal, majd Belgium (75) és Finnország következik (71 szá­zalék). Magyarországon mind­össze 1 százalék tartotta nega­tívnak a játékok támogatását. Az olimpia több mint ötven szponzora és partnere mintegy 270 milliárd forinttal (750 mil­lió angol fonttal) járul hozzá a költségekhez. Az érintettek közül a magyarok legnagyobb arányban a következőkről gondolják, hogy szponzorálják a nyári olimpiát és a paralim­piát: Adidas (55 százalék), Co­ca-Cola (46), MasterCard (37), Puma (35), Nokia és Samsung (34-34 százalék). ■ * i

Next

/
Thumbnails
Contents