Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-24 / 172. szám
3 2012. JÚLIUS 24., KEDD MEGYEI TÜKÖR ___________________ Me gerősítik a Duna-töltést program Az árvízi jelenségeket megfigyelve döntöttek a fejlesztésről A most kezdődő, 3,5 milliárd forint összköltségű fejlesztési program a Sió árvízkapuját is érinti. Itt technológiai berendezéseket újítanak fel Munkára fel a folyónál az idei nyáron eddig a víz hiánya okoz gondot, pontosabban a csapadék hiánya. Ám két esztendővel ezelőtt homlokegyenest ellenkező volt a helyzet, azon a lidérces 2010-es nyáron ugyanis Tolna megyében esett a legtöbb csapadék az egész országban. Addig még sosem tapasztalt mennyiségben ömlött az eső, megállás nélkül, napokig, szélvihar és hideg kíséretében. Gyéren csordogáló patakocskák változtak örvénylő folyóvá, jelentéktelennek tűnő folyócskák viselkedtek tengerként. Falvak, városok küzdöttek az utcákon hömpölygő vízzel, s az áldatlan állapotok és a milliárdos károk ismételten felhívták a figyelmet két fontos dologra. Az egyik inkább filozofikus jelentőségű, nevezetesen, hogy a természet erejével szemben a technikai civilizáció is tehetetlen. A másik tanulság viszont nagyon is kézzelfogható: nincs más lehetőségünk, mint alkalmazkodni az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokhoz. a ciklikusan visszatérő árvizek és a szokatlanul erős esőzés fő okai a környezet- szennyezésben és a környezetrombolásban keresendők. Például az ártér leszűkítésében, az erdők kivágásában, ami napjainkban is zajlik. Pedig semmi sincs ingyen: amit elvesznek a természettől, azt előbb-utóbb vissza kell fizetni. most pedig eljött a fizetség ideje, amit munkában mérnek. Három és félmilliárd forintos töltésfejlesztési program kezdődött a Duna Tolna megyei szakaszán, amelynek keretében töltések kapnak burkolatot, zsilipeket, árvízkapukat újítanak fel. Megvan tehát a forrás, kezdődhet a munka, ideje mindent megtenni azért, hogy bármilyen is legyen az időjárás, ne a víz legyen az úr. Három és félmilliárd forintos töltésfejlesztési program kezdődött a Duna Tolna megyei szakaszán. Burkolatot kapnak az eddig burkolatlan töltések, több zsilipet és az árvízkaput is felújítják Vida Tünde A Duna Tolna megyei szakaszának töltésfejlesztési munkáira az Országos Vízügyi Főigazgatóság által kiírt nyílt tendert nettó 3,4 milliárd forintos ajánlatával a CD Konzorcium nyerte el - olvasható a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben. A munka része 32,7 kilométernyi töltésrekonstrukció, 36,4 kilométernyi töltéskorona burkolása, továbbá fel kell újítani 11 darab zsilipet és szivattyútelepet is. A hír kapcsán megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot. Kérdéseinkre Vin- nai Péter, projektiroda-vezető válaszolt. Elmondta, hogy a projekt tárgya a Duna menti elsőrendű állami árvízvédelmi védvonalak fejlesztése. - Projektjeinkben - így a Duna-projektben is - vízügyi igazgatóságonkénti egységeket, részeket kezelünk, amelyek működési területe nem illeszkedik a megyehatárokhoz. A Duna-projektben a projektelőkészítés során az észak- nyugati országhatártól a déli országhatárig vizsgálták az árvízvédelmi művek állapotát a vízügyi igazgatóságok nyilvántartása alapján. A művek rendszeres karbantartása és felülvizsgálata, illetve az árvízi helyzetekben az úgynevezett árvízi jelenségek, például buzgárok, töltések és töltésrézsűk roskadása, magassági és keresztmetszeti hiányok, töltéskorona-burkolat hiánya, minősége, regisztrációja és vizsgálata alapján készült jelentések képezik ezen nyilvántartás alapját. A most kezdődő töltésfejlesztési program az állami védműveket érinti, a településeket viszont „csak” közvetetten. Az itt lévő védművek erősítésére az önkormányzatok pályázhatnak. Báta, ahol 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben is védekezésre volt szükség, nem tervezi, hogy a közeljövőben pályázik. Huszáráé A kiépített védvonal teljes hossza a Duna magyarországi szakasza mentén körülbelül ezer töltéskilométer, ebbe a jobb és bal parti töltések is beleértendők. A fenti adatok elemzése, kockázatok vizsgálata alapján ebből 200 töltéskilométernyit választottak ki. Ezek olyan szakaszok, amelyek valamilyen szempontból fejlesztésre szorulnak, az itt lévő műtárgyak felújításával, illetve szükség esetén új műtárgyak építésével együtt. A Tolna megyét-érintő szakaszok a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartoznak, székesfehérvári központtal. A teljes Duna-projekt tizenegy kivitelezési projektelemből tevődik össze, amelyből Lukács Rozália polgármester azt mondja, más sürgető feladatra, a csapadékvíz-elvezetésre koncentrálnak. A pályázatukat elutasították, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a 2. ütem, azaz a felső szakasz kiépítése megvalósult, az első ütemet, ami a levezetett víz befogadására szolgálna, nem tudják megépíteni. három érinti Tolna megye területét. Az árvízvédelmi töltések fejlesztése, rekonstrukciója a Báta-Siótorok-Szekszárd-, a Siótorok-Paks- és a Paks- Bölcske-szakaszt egyaránt érinti. Itt töltéskorona-burko- lás, mentett oldali talajtörés megakadályozására leterhelő szőnyeg és szivárgó építése, töltésállékonyság növelése, magassági, illetve keresztmetszethiányok korrekciója, betorkolló vízfolyások vissza- töltésezése történik. Ugyanezeken a védelmi szakaszokon zsilipeket és szivaty- tyútelepek újítanak fel, a projekt része a Sió torkolati mű technológiai berendezéseinek felújítása, valamint a Bölcske védelmi központ felújítása, tájékoztatott Vinnai Péter, hozzátéve, hogy a három projektelem esetén három különböző kivitelező, esetenként konzorcium végzi a munkát párhuzamosan, egy időben. Az előkészítő munkák (geodézia, lőszermentesítés), valamint a kiviteli tervek készítése, az engedélyek megszerzése, majd a kivitelezés hétfőn kezdődött. A befejezés tervezett időpontja: 2013. december 31-e. Újra határozatképtelen volt a testületi ülés dombóvár Eredménytelen lett a legutóbbi testületi ülés is Dombóváron. Miután a múlt csütörtökre összehívott közgyűlés létszámhiány miatt határozatképtelen volt, Szabó Loránd polgármester hétfőt jelölte meg újabb időpontként, ám rajta kívül csak a jobbikos Csehi Zoltán jelent meg a hivatal Ujvá- ry-termében. ■ H. E. Árokba borult motorjával egy nő bonyhád Nyolc napon túl gyógyuló csonttörést szenvedett az a soltvadkerti nő, aki vasárnap Bonyhádon árokba borult motorjával. Yamaha motorkerékpárral a Bacsó Béla utca felől a 6534-es út felé hajtott, amikor egy balra ívelő útkanyarulatban járművével elesett. Feltehetően nem jól választotta meg a sebességet. A motor az oldalára dőlve lecsúszott az úttest melletti árokba, tájékoztatott Farkas Kinga, a megyei rendőr-főkapitányság sajtó- referense. ■ 1.1. Díjmentesen átveszik az e-hulladékot siMONTORNYA Díjmentesen átveszi a meghibásodott, felesleges elektromos hulladékot a szolgáltató szombaton 13-15 óra között a hulladék- udvarban. A város vezetése abban bízik, hogy nem alakulnak ki újabb illegális hulladéklerakók. A szolgáltató ugyanezen a naporí Szelektív hulladékfelvásárlást is tart, átveszik a műanyag palackokat, a papírt és az öblös üvegeket. ■ V. L. A kiszolgált tévék is leadhatók Bétán a csapadékvíz okoz most fejtörést A szárazság az aratásnak kedvezett észlelés Visszafordíthatatlan károsodás a növényállomány 15-20 százalékánál A számláknak .egy részét fizették ki az Önhikiből A megyében az őszi búza, az árpa és a repce betakarítása már befejeződött. Az aratási munkáknak a száraz idő kedvezett, a többi, még fejlődő növényeknek viszont ártott. A falugazdász-hálózat felmérése alapján az őszi búza termésátlaga hektáronként 4,5 tonna, az őszi árpáé 4,2 tonna, a repcéé 2,8 tonna. Az ősz, a tél és a tavasz sem volt kellőképpen csapadékos, ehhez még hozzájárult a légköri aszály is. Ennek hatására az őszi vetésű növények alacsonyabbak voltak, a gabonák bok- rosodása is gyengébb volt. A szalma betakarítását és a tarlóhántást is folyamatosan végzik a gazdák, tájékoztatott Fábián Valentin, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója. Várhatóan 58 500 hektáron kell a szalmát betakarítani, jelenleg a munka 70 százalékát elvégezték. A napraforgó virágzása alatt a forró, alacsony páratartalmú levegő gátolta a termékenyülést, és sok vízre van szükség ahhoz, hogy a mag kifejlődjék. A fajták és a földek tápanyagellátottságának függvényében, a hosszan tartó szárazság miatt hektáronként csak 1,5-2 tonnás átlaghozamra számítanak. A megyei gazdák eddig visz- szafordíthatatlan károsodást a teljes növényállomány 15-20 százalékánál észleltek. ■ M. I. A gabonák bokrosodása is gyengébb volt (képünk illusztráció) bogyiszló Az önkormányzat által igényelt összeg nem egészen negyedét, 8,2 millió forintot nyert el nemrégiben Bogyiszló az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatását célzó pályázaton (Önhiki). Tóth István polgár- mester elmondta, hogy 31 millió forint kellett volna ahhoz, hogy úgymond egyenesbe jöjjön az önkormányzat anyagilag. A nyolcmillió forintos ösz- szeggel a legmagasabb támogatást elnyert három Tolna megyei község között volt Bogyiszló, ám a pénzből így is csak a kifizetetlen számláik egy részét sikerült kiegyenlíteni. Nehezíti az önkormányzat helyzetét, hogy bogyiszlói cégek mintegy 34 millió forint iparűzési adó visszatérítését kérik még ebben az évben a községtől. Mint megírtuk a cégek éveken keresztül tévedésből Bogyiszlónak fizették az adót, holott telephelyük szerint Tolnának kellett volna. A város igényt tart a neki be nem fizetett adóra, a társaságok viszont az eddigi túlfizetést szeretnék visszakapni Bogyiszlótól.) Tóth István ezúttal is azt mondta: a község évente ötmillió forintos tételekben tudja vállalni a „törlesztést”, a teljes összeget biztosan nem lesznek képesek év végéig visszafizetni. ■ S. K. 1
