Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-20 / 169. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚLIUS 20., PÉNTEK HÍRSÁV Reuters: az elemzők kamattartást várnak A JEGYBANKI ALAPKAMAT 7 százalékos szinten tartását várja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának jövő keddi ülésén az elemzők többsége a Reuters hírügynökség felmérése szerint. Négy elemző ugyanakkor 25 bázispontú kamat- csökkentést valószínűsített. A konszenzus szerint az idei évvégén 6,5 százalékra csökken a jegybanki alapkamat. Az elemzők szerint 0,7 százalékkal zsugorodik a magyar GDP az idén; egy hónapja 0,8 százalékos csökkenést vártak. Kevesebb szponzor a változás miatt az éves társasági adóból mintegy 40 milliárd forint fordítható a látványsportok támogatására, de ahogy megnyílt a lehetőség, a szponzorok visszavonultak a sport támogatásától - mondta Szalay Ferenc, az Ország- gyűlés sportbizottságának elnöke egy konferencián. Az adóból való részesedésre tavaly 1300 pályázat érkezett, ezer 3 millió forint alatti támogatást kért. Hangsúlyt kapnak az útfelújítások Völner Pál NFM-államtitkár A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN mind nagyobb hangsúlyt fektet a kormányzat a meglévő úthálózat felújítására - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a 86-os főút Csorna és Mosonmagyaróvár közötti, felújított és kiszélesített szakaszának átadóünnepségén. „Aránytalanul többet fordítottunk gyorsforgalmi utakra, mint a meglévő úthálózat felújítására” - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ezermilliárdot meghaladó hátralékban vagyunk a felújítások terén az optimális szinthez képest. Egyszerűsítenék a pályáztatást a magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a következő uniós költségvetési időszakban egyszerűbbé és átláthatóbbá tenné az ágazatra vonatkozó pályázati rendszert, ezért levelet írt Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszternek. Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke elmondta: az ágazat 15 százalék körüli teljesítményarányos támogatásfelhasználása a tervezett 100 milliárd forint helyett csak egyharmadát érte el. * } Milliárdos átcsoportosítás gyógyszer A nagykereskedőktől vesznek el, a patikusok jól járnak A patikai árrés várható változása 500 Ft, vagy kevesebb 5001 Ft, vagy több Egységesen 850 Ft Egységesen 990 Ft FORRÁS: VG GYÜJTÉS VGGRAFIKA Jelenlegi árrés százalékban Várható árrés százalékban Ha a nettó dobozár 501-1500 Ft 22, de minimum 130 Ft 23 1501-3500 Ft 19, de minimum 330 Ft 20 3501-5000 Ft 17, de minimum 665 Ft 18 Lapunk értesülései szerint napokon belül megjelenik, és augusztus 1-jétől hatályba is lép az a miniszteri rendelet, amely milliárdokkal rendezi át a gyógyszer-kis- és -nagy- kereskedők árrésbevételét a patikák javára. A nagykereskedők szerint az átcsoportosítás miatt a betegek nehezebben jutnak hozzá egyes gyógyszerekhez. Haiman Éva Évről évre romlik a patikák jövedelmezősége: 25 százalékuk veszteségesen működik, és 350 olyan gyógyszertár van, amelyik már saját tőkéjét is felélte. A kormány megszorító intézkedései - a gyógyszerkiadások lefaragására irányuló lépések - hatására pedig a gyógyszer- tárak árrésbevételei a támogatott gyógyszerkörben az első negyedévben mintegy 10 százalékkal estek vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. A második negyedévtől pedig az április 1-jei árletörő intézkedések következtében további 7-8 százalékos árréstömeg-csök- kenésre lehet számítani. A közfinanszírozott orvosságok értékesítéséből tavaly 51 milliárd forintot realizáltak a gyógyszertárak, vagyis a Széli Kálmán Terv éves szinten 7-8 milliárd forinttal rövidítheti meg a patikai vállalkozásokat - ahogyan arról korábban lapunknak beszámolt Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Ehhez képest csupán 2,7 milliárd forinttal ösztönzi a kormány a patikusokat arra, hogy olcsóbb medicinákat ajánljanak betegeiknek. Nem véletlen, hogy a kamara hónapok óta azért küzd, hogy valamilyen módon gátat szabjon a gyógyszertárak ellehetetlenüléséhez vezető folyamatoknak. Miután a gazdasági megszorító intézkedések, különösen a gyógyszerkiadások a Széli Kálmán Terv 2-ben előirányzott további jelentős csökkentése nyilvánvalóvá tette, hogy a patikusok az államtól nem számíthatnak pluszforrásra, az egyetlen járható útnak az árréstömeg átrendezése tűnt a számukra. Ennek lényege, hogy a nagykereskedelmi árrés rovására emelik a patikaszerek kiskereskedelmi árrését. Teszik ezt annak ellenére, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmi cégek árrésbevételei megközelítőleg ugyanúgy csökkentek, mint a patikákéi, esetükben mégsem merült fel semmilyen kormányzati kompenzáció. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója ezt értékben 3 milliárd forintra becsüli, amihez éves szinten még ugyanennyi veszteség jön a nagykereskedelmi árrés 10 százalékos várható átcsoportosításával. A vezérigazgató szerint ez az összeg már nem kigazdálkodható, felmerül a gyógyszer- táraknak nyújtott engedmény csökkentése, illetve a fizetési határidők rövidítése is. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ami meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es 7,5 milliárd forintos éves eredményét. A betegellátást is veszélyeztetheti az új helyzet azáltal, hogy veszteségeik csökkentése érdekében a nagykereskedők kénytelenek lesznek visszavenni szolgáltatási szintjükből, és felmerül a ritkább gyógyszertári kiszállítás is. Miután a gyógyszertárak nem tudnak készletezni, jelenleg alapvetően a nagykereskedők finanszírozzák a gyógyszerkészletet, különös tekintettel a drága orvosságokra. így eddig a viszonylag ritka gyógyszerekhez is néhány órán belül hozzájutott a beteg, a jövőben jelentősen romolhat a betegek gyógyszerhez jutása térben és időben is, hiszen a növekvő kiskereskedelmi árrés továbbra sem nyújt fedezetet a patikai készletezésre. Ha az állam fizet, az árrést is szabályozza a gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi tevékenységének is gyakorlatilag a realizált árrés tömeg adja a fedezetét. A hatósági árrésszabályozás értelemszerűen csak a közfinanszírozott termékekre vonatkozik, a szabadáras készítményekre nem. A KERESKEDELMI árképzés degresszív: a drágább készítmények esetében alacsonyabb a százalékos mérték. A nagykereskedelmi árrés felső határa jelenleg- a 2600forintnál drágább orvosságok esetében - 5 százalék. A kiskereskedelmi árrés a legfelső sávban - 5000 forintos vagy annál drágább készítmények esetében - 850 forint. A degresszív árrés lényege, hogy a drágább készítményeken fajlagosan kevesebbet profitál a patika, mint az olcsóbb készítményeken. A szabályozás szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a gyógyszerészeket olcsóbb készítmények ajánlására ösztönözze. A családi kedvezmény nélkül csökkentek a reáljövedelmek KSH A bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelem- bevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalék- | kai haladták meg az előző év azonos időszakát idén január j és május között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220700 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 231800, a közszférában pedig 208400 forint. Suppan Gergely, a Takarék- Bank senior elemzője kiemelte: a várakozásokat messze meghaladóan nőttek a bruttó bérek májusban az áprilisi 2,5 százalék után, míg a nettó bérek 3,8 százalékos növekedése azonban a gyermekteleneknél 1,4 százalékos reálbércsökkenést okozott. A szakértő szerint a családi adókedvezményekkel együtt feltehetően nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is jóval kisebb volt. Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre lehet számítani az elemző szerint. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője az adatokkal kapcsolatban kifejtette: csökkenti az inflációs nyomást, hogy a vállalkozásoknál éves összehasonlításban több mint 2 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, miközben a bérek jelentősen nőttek. A legjobban fizétő gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ahol 464 900 forint volt az átlagos jövedelem, a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban kerestek az alkalmazottak, itt 139 600 forint volt az átlagbér. ■ VG Bruttó átlagkereset (forint) 230000 I VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Az élelmiszerszakma szigorúnak tartja a rendszert hungarikum Elfogadta a kormány a „magyar termék” rendeletet, nem lesz egységes védjegy Csak a kizárólag magyar alapanyagokból készült élelmiszer viselheti a jövőben a „magyar termék” megnevezést a vidék- fejlesztési miniszter vonatkozó rendelete után. A kormány által is elfogadott jogszabály három kategóriát határoz meg. A „magyar termék megnevezés kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi alapanyagot belföldön termesztették, az állatokat itt tenyésztették. Információink szerint a rendelet tartalmaz némi könnyebbséget ezen a téren: a csak exportból beszerezhető alapanyagokat, így például a sót és a borsot A húsipari szereplők rendkívül szigorúnak tartják a feltételeket nem számítják az alapanyagok közé. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha ösz- szetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyar- országon történt. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében importeredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek. A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, csak a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegyet. Erre azért volt szükség, mert ha állami védjegynek minősül a kategória, az uniós jogot sérthet. „Rendkívül szigorúnak” tartják a lapunk által megkérdezett húsipari szereplők a kormány által elfogadott rendeletet. A lapunknak egy név nélkül nyilatkozó, a húsipart jól ismerő szakértő tegnap kijelentette: „érdemes elgondolkodniuk majd a cégeknek azon, hogy akarnak-e élni ezzel az egyelőre nem kötelező rendszerrel. Ha úgy döntenek, hogy igen, az jelentős problémákat, számos nyomon követési feladatot, új és nagy arányú adminisztrációs terhet jelent az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak.” ■ B. L. i
