Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-17 / 166. szám

2012. JÚLIUS 17., KEDD GAZDASAG 5 Ráfizetnének a földbérletre? terv Csak az agrártársaságok haszonbérlésének lenne feltétele a foglalkoztatás Még változhatnak a feltételek. A tejesek attól tartanak, hogy az ágazat lehet az egyik nagy vesztes. A gazdasági társaságok kö­zül is elsősorban a tejágazat lehet az egyik nagy vesztese a földtörvény azon passzusá­nak, amely a kötelező foglal­koztatást szabná a földbérlet feltételéül. A vidékfejlesztési tárca nem egyeztetett a Tej Terméktanáccsal, pedig elvi­leg stratégiai partnerek. Braunmüller Lajos Jelentős versenyhátrányt jelent­het a mezőgazdasággal foglalko­zó agrártársaságoknak a parla­mentnek benyújtott földtörvény azon kitétele, amely szerint az agrárcégeknek meghatározott számú dolgozót kellene foglal­koztatniuk a bérelt földterület arányában, míg más gazdálko­dásokra - családi gazdaságok, egyéni gazdálkodók stb. - nem ír elő ilyen kötelezettséget a jog­szabály. Nem szerezhetne haszonbér­leti jogosultságot olyan gazda­sági társaság, mely a szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát megfelelő számú dolgozónak. Az előírás meglehetősen szigorú: az a cég, mely 15 főnél kisebb létszám­mal működött, csupán 300 hek­tárt bérelhetne, de egy hatvan­fős társaság sem bérelhet többet 800 hektárnál. A terület nö­vekedésével az arányok egyre rosszabbak: 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény, vagyis egy dolgo­zóra már csak 12 hektár jutna. „Durva diszkriminációnak” tartja Horváth Gábor a jogsza­bálytervezet foglalkoztatást elő­író kitételeit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének főtitkára lapunknak kifejtette: „elretten­tő szabálynak” tartja azt, hogy a gazdasági társaságoknak irreálisan sok embert kellene foglalkoztatniuk, míg a családi gazdaságokra nem vonatkozik ilyesmi. Horváth Gábor példa­ként azt a szabályt hozta fel, amely szerint egy gazdasági társaság 1200 hektárnyi föld haszonbérletét szerezheti meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan száz főt foglal­koztatott. „Ez lehetetlen, a ker­tészeti ágazatot leszámítva ez teljesen irreális. Ilyen foglalkoz­tatás mellett egyetlen gazdaság sem maradna talpon.” Rámutatott: diszkriminatív a szabályozás azon pontja is, hogy gazdasági társaságok ha­szonbérleti földszerzésének ese­tében már 300 hektárnál előír foglalkoztatottsági kötelezettsé­get, míg családi gazdaságok ese­tében még 500 hektárnál sem. „A foglalkoztatási kötelezett­ség ilyen szintjei általában nem kedveznek a társas vállalkozá­soknak és a nagy tejtermelők­nek sem. A hazai tejtermelés mindenképpen az egyik nagy vesztese lehet a szóban forgó jogszabálynak” - nyilatkoz­ta Istvánfalvi Miklós. A Tej A tárca stratégiai partnere a tejagazatnak fazekas Sándor vidékfejleszté­si miniszter és Istvánfalvi Miklós, a terméktanács elnöke a minap aláírta a tárca és a szervezet stratégiai együttműkö­déséről szóló megállapodást. A stratégiai partnerség minden eddiginél szorosabb együttmű­ködést tesz lehetővé az ágazatot érintő jogszabályok, átfogó programok, stratégiai doku­mentumok területén. A megálla­podás egyik kiemelt pontja volt az ágazatot érintő jogszabályok­kal kapcsolatos egyeztetés. A tárcavezető megjegyezte: a közösen aláírt egyezmény az első olyan stratégiai partner­ségi megállapodás, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egy társadalmi szervezettel köt. Terméktanács elnöke kifejtette: a foglalkoztatásra irányuló bi­zonyos ösztönzők érthetőek, de az 1200 hektárhoz kötött 100 fő eltúlzott. „Ennyi dolgozót nem tud foglalkoztatni egy ekkora tehenészet, ez nem ésszerű elő­írás.” Az elnök szerint diszkri­minatív az, hogy ezt a kötelmet más gazdálkodási formák ese­tében nem írná elő a jogalkotó, és az is aggályos, hogy nemcsak a tulajdonlás, hanem már a bér­lés esetén is ilyen feltételeket támasztanának. Orbán: az IMF nem krampusz, nem ellenség orbán Viktor szerint a magyar társadalomban nagyon komoly félreértés van a Nemzetközi Va­lutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások szerepéről. A kor­mányfő hangsúlyozta: nem a talpon maradáshoz, hanem az olcsó finanszírozhatóság ér­dekében van szükség a megál­lapodásra. A miniszterelnök minder­ről egy más témában tartott sajtótájékoztatója végén be­szélt kérdésre válaszolva. Mint mondta: az emberek többsége jelenleg tévesen azt hiszi, hogy az IMF-tárgyalások azért kelle­nek, hogy ne legyen pénzügyi összeomlás Magyarországon, ám - folytatta - a valóságban az ország stabil lábakon áll, a valutaalap pedig azért kell, hogy a „talpon maradás olcsóbb legyen”. „Nem arról szól a tör­ténet, hogy ha megállapodunk, talpon maradunk, ha pedig nem, akkor nem, hanem arról, hogy az életünket hogyan tud­juk a legolcsóbban finanszíroz­ni” - erősítette meg hozzáfűzve, hogy azt majd a végén meglát­ják, milyen konstrukcióban zá­rulnak a tárgyalások. „Az IMF nem az ellensé­günk. Látom, a sajtó egy részé­ben is úgy jelennek meg, mint a krampuszok, akik nem hoz­nak, hanem visznek, és ha nem figyelünk oda, akkor még nagy baj lesz, és egyébként virgácsot szorongatnak mindkét kezük­ben, de az IMF nem így fest: az a mi bankunk, tagok vagyunk benne” - fejtette ki Orbán Vik­tor, majd hozzátette: kevésbé harcias, sokkal inkább szolid összefüggésben érdemes értel­mezni a közeljövő tárgyalásait. Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a kormány nem köt olyan megállapodást, mely el­lentétes lenne a magyar nem­zetgazdaság, a magyar embe­rek érdekeivel. A tárgyalásokat firtató egyik kérdésre azt válaszolta: „tudom, hogy kukucskálni a legizgal­masabb, (...) de a futballmecs- csek előtti taktikai értekezletek akármilyen izgalmasak is, nem helyettesítik a végeredményt. Én majd a végeredménykor sze­retném a helyzetet ismertetni”. Arra a kérdésre, mérlegel­nék-e, ha az IMF vagy az EU azt kérné, hogy ne szeptem­ber végén végszavazzon a Ház a jövő évi büdzséről, hanem az év végén, azt válaszolta: „a költségvetési izgalmakon túl vagyunk”, mert a büdzsé alap­számait rögzítette a parlament, az el van döntve. A fejezeti át­csoportosításoknak pedig nem­zetgazdasági szempontból ösz- szességében már nincs akkora jelentősége - jegyezte meg, kije­lentve, hogy a költségvetést egy „eldöntött dolognak érdemes te­kinteni, nem érdemes feszeget­ni, dörzsölgetni, felnyálazni”. Még el sem kezdődtek az IMF-tárgyalások - folytatta -, de már előre látja, hogy mi min­dent lehet majd ezekről olvasni, hallani a médiumokban, „még az én hajam is égnek fog állni”. Azt is megjegyezte, hogy a parlamenti ciklus végére sze­rinte százezer forint fölé fog emelkedni a minimálbér Ma­gyarországon. ■ HIRDETÉS Egy kis kényeztetés Önnek is jár! Megyei napilap előfizetőként tesztelje női magazinunkat: Most 960 Ft-ért fkethet elő két hónapra í Kishegyed-re! Telefonáljon munkanapokon 8-16 óráig, és így 170 Ft/magazin ár helyett megjelenésenként 112 Ft-ért olvashatja kedvenc magazinját! Ajánlatunk 2012. július 31-ig érvényes. Előfizetési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakóhellyel/tar- tózkodásl hellyel rendelkező előfizetők által vehető Igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tarifával hívható ügyfélszolgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek az előfizetést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési elmen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin előfizetése. Megrendelését kővetően az előfizetési díj kiegyenlítésére számlacsekket kül­dünk. Az előfizetés Időszakáról és az első kézbesítendő lapszámról a számlacsekken talál információt. Az előfizetési díj számlacsekken megadott határidőig történő kiegyenlítése esetén az előfizetés a számlacsekken megadott Időszaktól indul, későbbi befizetés esetén az előfizetés kezdete 1 hónapot tolódhat. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókód: 2017 Rend elje meg! i ■Ah 1-510-510 JÓ TANÁCS Megvettem, azóta is csak várom az árut HIÁBA VÁROM Olvasónk bú­tort vásárolt, amiért előleget is adott. Az adásvételi szerződésen a kereskedő feltüntette a szállítás várható idejét, ám az áru csak nem akar megérkezni. A hölgy azt kérdezi, kérhe- ti-e e körülmények mellett az ár leszállítását. Megpró­bálhatja, hiszen a kereske­dő üzletpolitikai okokból belemehet egy ilyen meg­állapodásba. Különösen, ha nagyon szeretné, hogy a vevő elégedett legyen. De nem kötelezhető semmi­lyen változtatásra, feltéve, ha a bútor mondjuk hosszú hetekig várat magára. Az adásvételi szerződésen ugyanis nem határidő, hanem a szállítás várható ideje szerepel. Az így meg­jelölt időponthoz képest ígérték a bútort két-három héttel későbbre telefonon, amikor a hölgy érdeklő­dött. Ennyi idő még belefér a „várható” jelentésébe. ha azonban a termék már több hónapot késik, fel­merülhet a nem teljesítés. Ilyen körülmények mellett a vásárló elállhat az adás­vételtől, és visszakérheti az előleget. Vagy kérhet árleszállítást is. (Volt olyan olvasónk, aki a szobafestő­ket várta egy bizonyos nap­ra. A szolgáltató iparos két napot késett, amivel kárt okozott a megrendelőnek, hiszen az a festőkhöz iga­zodva osztotta be az idejét. Meg is állapodtak egy mél­tányos árleszállításban.) az ÁRLESZÁLLÍTÁS egyéb­ként akkor a leginkább járható út, ha a vásárló a jelzett feltételek mellett közvetlenül a gyártótól rendelte meg a bútort. Min­denesetre a hölgy hivatalos levélben jelezze a cégnek elégedetlenségét, és ha itt az idő, az árleszállítás irán­ti kérését. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. július 16-án: €/Ft 287,85-0,01 Ft :J $/Ft 234,62-0,61 Ft 2) CHF/Ft 239,64-0,03 Ft >!€/$ 1,2265 0,003 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.16.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. aug. 64900 Malmi búza index 2012. aug. 64 900 Takarmánybúza 2012. aug. 59500 Takarmánykukorica 2012. júl. 58 500 Tak.kukorica index 2012. júl. 58 500 Takarmányárpa 2012. aug. 61000 Olajnapraforgó 2012. okt. 126000 Olajnapraforgó index 2012. okt. 126000 Repce 2012. aug. 140000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE » A A A

Next

/
Thumbnails
Contents