Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-12 / 162. szám
4 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2012. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK Kevés a cég, több a gond statisztika Sokan már több mint egy éve hiába keresnek állást Egyre több üzlet zár be Szekszárdon, még a belvárosban is. Akad, amelyre néhány havonta újra és újra kikerül a „Kiadó" vagy „Eladó" tábla A nagyok még bírják, de a kiskereskedők már nem tolna megye A kiskereskedelmi forgalom közel felét az élelmiszerek, élelmiszer:jellegű termékek teszik ki. Évek óta egyre kevesebbet költenek az emberek ruhára, cipőre, bútorra, háztartási cikkekre, építőanyagokra, vegyes iparcikkekre és szolgáltatásokra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Bár a pénz főként az élelmiszerekre fordítódik, a forgalom ezen a területen is csökken, különösen a kisebb üzletek sínylik meg a vásárlóerő gyengülését.- Határozottan érezhető, hogy az embereknek kevesebb a pénzük - állítja a késő éjszakáig nyitva tartó szekszárdi kisbolt tulajdonosa. - Igyekszünk a választékot maximálisan az igényekhez igazítani, és árat is csak akkor emelünk, ha nagyon muszáj, a forgalom mégis folyamatosan csökken. Ahogy a hónap elejétől a vége felé haladunk egyre kevesebb a vásárló, húszadika után már szinte csak az alapélelmiszereket veszik meg az emberek. A kereskedők tapasztalata összecseng az adatokkal, nevezetesen azzal, hogy évek óta csökken a kiskereskedők forgalma, és ennek következményeként az üzletek száma. A KSH adatai szerint 2010 végén 4035 kiskereskedelmi egység volt Tolnában, egy évvel később azonban már csak 4005.- Túl vagyunk az év felén, és az eddigiek alapján Tolna megyében stagnál, illetve bizonyos területeken csökken a kiskereskedők forgalma - mondja dr. Fischer Sándor, a KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) Tolna megyei ügyvezetője, a szervezet országos társelnöke. - A nagyobb üzletek egy része még tartja magát, de a kicsi, családi vállalkozásban fenntartott „egyszemélyes" boltok közül egyre többen adják fel a küzdelmet. ■ Venter M. Kiskereskedelmi forgalom a Dél-dunántúli Régióban II. negyedév millió forint 2009 162290 2010 161113 2011 168778 (Forrás: KSH) Tolna megyében mintegy 34100 vállalkozást tartottak nyilván március végéig, ennek háromnegyede egyéni vállalkozó. Számuk folyamatosan mérséklődik, ezzel párhuzamosan viszont növekszik a munkanélküliek száma. Mauthner Ilona A munkavégzés jellege szerint megyei székhellyel regisztrált, 26100 egyéni vállalkozás 32 százaléka volt főállású, a munka mellett vállalkozók aránya 42, míg a nyugdíj mellett tevékenykedőké 26 százalékot tett ki, áll a megyei statisztikai hivatal legfrissebb jelentésében. A társas vállalkozások száma 8000 volt, ennek 60 százaléka kft., 34 százaléka bt., de egyre népszerűbb a szövetkezeti forma is. A megyében március végéig 836 társas vállalkozás állt felszámolás vagy végelszámolás alatt. A tavaly március végihez viszonyítva a növekedés 28,4 százalékos. Ez elsősorban a munkavégzés jellegének változásával, illetve az ebből eredő járulékfizetési kötelezettség növekedésével függ össze, tájékoztatott Mózsik Szilvia, a NAV megyei igazgatóságának sajtószóvivője. Azok egy része, akik tavaly nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) egyéni vállalkozónak minősültek, majd a nyugdíjtörvény változásával átkerültek a „főfoglalkozású” egyéni vállalkozók közé, megszüntette vagy szünetelteti a tevékenységét. A szekszárdi Farkas Vendel egyéni vállalkozását január végén szüntette meg. A megnövekedett minimálbér után kellett a járulékokat befizetnie, ami havonta közel ötvenezer forintot jelentett. A bevétele visszaesett, takarmányforgalmazással, értékesítéssel foglalkozott. Hasonlóképpen döntött több ismerőse is, van közöttük órajavító, cipész és fodrász is. Van, aki nyugdíjba ment, és emellett dolgozik; de van, aki végleg bezárt. Hogy mi lesz azután? Égy darabig munkanélküli járadékos, közben megpróbálnak alkalmi munkát vállalni, de legalább a veszteségüket nem növelik, mondta Farkas Vendel. Felmerül a kérdés, ha sokan így gondolkodnak, akkor miből lesz teljesítmény, beruházás a megyében? A statisztikai hivatal adatai szerint a megyében 8.6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, mintegy 1.6 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megyében jelentősebb beruházónak számító gazdasági ágakat tekintve az energiaipar csaknem a felére esett vissza, míg a feldolgozóipari beruházások a tavalyinak a kétszeresére emelkedtek, és nagymértékben (21 százalékkal) bővült a mezőgazdaság is. így, bár az ágazati összetételt tekintve továbbra is az energiaipar volt a legnagyobb beruházó, a teljesítménye 50-ről 31 százalékra mérséklődött, míg a másik két ág részaránya jelentősen emelkedett. Három- és fél milliárd forint került a kkv-k számlájára A statisztikák azt mutatják, a gazdaság szereplői, így a közép- és kisvállalkozók is várnak, visszafogottabbak lettek, és egyelőre csak bíznak a fellendülésben. Ugyanakkor Brauer János, a bonyhádi székhelyű Hungária Takarék elnök-ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az országban és így a megyében is sok a tehetséges, kiváló ötletekkel rendelkező ember. Még akkor is, ha a gazdálkodás körülményei, a piaci viszonyok jelenleg a többséget óvatosságra intik.- Az előző év hasonló időszakához képest a vállalkozói hitelek tíz százalékkal csökkentek, az igénylők száma némiképp növekedett - közölt egy jellemző adatot. - Partnereink egyre inkább megértik, nem szabad nekirohanni a falnak, helyette célszerűbb egyeztetni és az együttműködést keresni a pénzintézetekkel. Közösen lehet és érdemes jövőt építeni. Sajnos előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben már nem lehet segíteni, mert kimerültek a fedezetek, elfogytak a jogszabályi lehetőségek: ekkor nem marad más, mint a végrehajtás... A Hungária Takarék az idei első félévben három és fél milliárd hitelt adott a kis- és középvállalkozásoknak: jobbára Széchenyi kártyára, valamint az agráriumot érintő támogatás előfinanszírozására. - Bizakodó vagyok, a napokban közzétett, az adózásra vonatkozó kormányzati intézkedések megpezsdífhetik a vállalkozó kedvet, mely így jótékony hatást gyakorolhat a kis- és középvállalkozásokra - tette hozzá Brauer János. ■ SZ. Á. Brauer János elnök Harminckét álláskereső jutott egy üres helyre nőtt A munkanélküliség Tolna megyében. Az év első 3 hónapjában mintegy 89700gazdaságilag aktív személy volt jelen a munkaerőpiacon. Közülük a foglalkoztatottak száma egy év alatt 7 százalékkal mérséklődött, a munka- nélkülieké pedig egyötödével emelkedett. A megyei székhelyű, legalább 5 fős vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél az év első három hónapjában 43400fő állt alkalmazásban, közel 800fővel kevesebb, mint egy évvel korábban volt A versenyszféra közel 27400fős létszáma 3,9 százalékkal kevesebb volt a múlt évinél. A nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint március végén 14748 álláskeresőt tartottak nyilván a megyében. Az álláskeresők 21 százaléka már több mint egy éve szerepelt a nyilvántartásban. A pályakezdők száma is emelkedett (16,2 százalékkal). Egy üres álláshelyre Tolna megyében 32 állás kereső jutott, másfélszer több, mint egy évvel korábban. Nem sikk nem dolgozni: receptek a munkanélküliség ellen kistelepülések Tolnában a legjobban Szálka áll, sok magasan kvalifikált munkaerő lakja a festői környezetben fekvő falut A foglalkoztatottságot illetően eddig is az élmezőnyben volt, de most már első helyen áll a kistérségben az ezerfős kistelepülés, Györköny. A munkanélküliségi ráta 6,5 százalék, ami fele az országos átlagnak és a Tolna megyeinek. Braun Zoltán polgármester szerint enne az az oka, hogy több lábon állnak. Korábban a termelő- szövetkezet volt a legnagyobb foglalkoztató, 1980-ban az aktív munkavállalók majd’ háromnegyede ott dolgozott. A tsz megszűntével romlott a helyzet, 1994-ben 92 állástalan volt a községben, háromszor annyi, mint most. A csökkenésben nagy szerepe volt annak, hogy Áder János államfő is kíváncsi volt nemrég a belecskai programra egy helyi vállalkozó létrehozta a Colorferr Kft.-t, amelynek ma száz dolgozója van, fele a környező településekről jár be. Ezenkívül 80 adóalany van, akik magukat, s néhányan másokat is foglalkoztatnak. Ilyen a pálinkafőzde, a hegesztő- üzem és egy autóipari beszállító. Györkönyben megmaradt az állattenyésztés, a gyümölcs- termesztés is. Braun Zoltán rámutatott: Németországban minden falu határában van kisebb ipartelep. Hozzátette, Györkönyben nem sikk nem dolgozni, a társadalom kivéti magából azt, aki nem áll be a sorba. A vállalkozók szerint a györkönyiek szorgalmasak, nem kell nekik háromszor elmondani, mit kell csinálni. Nem a györkönyi az egyetlen jó példa Tolna megyében. Szálka még jobb helyzetben van, hiszen idén májusban 3,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Pálfi János polgármester azt mondja, ez már hagyományosan így van. Az okot abban látja, hogy magas az iskolázottság, több mint száz diplomás van a faluban. Munkanélküli viszont alig - a nyilvántartás szerint nyolc -, így például náluk nehéz közmunkást találni. Szálka városhoz közeü, festői szépségű falu, nagy az érdeklődés az ingatlanjai iránt. Az eladó házakat nem a máshol már ellehetetlenült, szociális segélyre szorulók, hanem tehetősebb, magasan kvalifikált emberek keresik. Belecskán egy önkormányzat által indított, zöldség- és gyümölcstermesztésen alapuló, ön- kormányzati szervezésű foglalkoztatási program csökkentette a munkanélküliséget. A 400 lakosú faluban ma már 25 hektáron gazdálkodnak. Szemetei János polgármester tájékoztatása szerint jelenleg 21 helybélinek adnak munkát, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt van. ■ V.T. A munkanélküliségi ráta alakulása 2012 májusában Magyarorszag 13% Tolna megye Ft 12,1% Belecska 4,9% Györköny 6,5% Mucsfa- ■ ' 24,1% Nagyszokoly 40,4% Szálka llyt r ■ =■ 3,8% Várong ü __:_IS . •—'__wwS____ 25 ,4% a A
