Tolnai Népújság, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-07-01 / 24. szám
14 UTAZAS 2012. JÚLIUS 1., VASÁRNAP HÍRSÁV Nehéz helyzetben a Budapest Airport mint azt Kam Jandu, a Budapest Airport légiközlekedési igazgatója elmondta, a Budapest Airport rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került a Malév-csőd okozta veszteségek miatt, ráadásul az idén kivetett repülőtéri telekadó a tavalyi 330%-ára emelése csak tovább tetézte a terheket. A Malév csó'djét persze nemcsak a repülőtér üzemeltetője szenvedi meg, hanem a magyar utazók mellett a turizmus is. A szakértők szerint jelentősen romlottak például a magyar főváros nemzetközi- konferencia-rendezési esélyei, amelyet pedig sokáig a turizmus egyik speciális húzóágazatának tekintettek. Étterem adakozóknak és rászorulóknak kapocs ételbár néven olcsó éttermet nyit Szegeden az Egy Ebéd Egy Esély Gyermekétkeztetési Közhasznú Alapítvány Szegeden. A vendégeknek „alapáron” csupán az ételek bekerülési költségét kell kifizetniük, de - jótékonysági céllal - bárki kedve és pénztárcája szerint az elfogyasztott étel valós (rezsi-)áránál többet is fizethet. Nem egyszerűen borravalóról van szó - az így összegyűlt adományokból a rászorulókat juttatják meleg ételhez, híven az Alapítvány jelmondatához: már egy ebéd is egy esélyt ad! SMS-ező kalauzok a vonaton a máv-start Zrt. szeretné fejleszteni és javítani a vállalat és az utasok közötti kommunikációt. A jövőben a jegyvizsgálókat, azaz a kalauzokat szolgálati (mo- biljtelefonjukon értesítik a váratlan eseményekről, az esetleges késésekről, azok okáról és mértékéről. Arra biztatja a vasúttársaság a vonaton utazókat, hogy egy hosszabb, a menetrendtől eltérő megállás esetén forduljanak bizalommal információkért a vonaton szolgálatot teljesítő jegyvizsgálókhoz, akik ezentúl nem széttárt karokkal „válaszolnak” majd az érdeklődőknek. Krakkóban, rokonlátogatáson Lengyelország Ahol komolyan veszik a legendás lengyel-magyar barátságot Sokak szerint a magyarok legkedvesebb lengyel városa: Krakkó. Nemcsak azért, mert a nagyvárosok között hozzánk a legközelebbi (légvonalban alig 400 km), de egész történelme, megannyi magyar vonatkozásával is lebilincseli az odalátogató magyar turistákat. Péter József A történelem során úgy jártak Dél-Lengyelországba a magyarok, mintha rokonokhoz mentek volna vendégségbe. Egészen a legutóbbi időkig, a boldog emlékezetű hatvanas-hetvenes évekig, ahogy azt Cseh Tamás is megénekelte. De már a Krakkó környéki erdőkben vadászott Imre herceg, ide menekültek a megvakított Vazul fiai, a Jagelló Egyetemen tanultak a magyar prédikátorok. És akkor még nem beszéltünk közös királyainkról és fejedelmeinkről, Nagy Lajosról, Báthori Istvánról. Ami a magyaroknak történelem, az a lengyeleknek hús-vér valóság: a krakkóiak még mindig számon tartják az egykori legendás magyar-lengyel barátságot. Ezt nemcsak a lépten-nyomon elhangzó „Lengyel, magyar két jó barát...” kezdetű mondóka bizonyítja, hanem a megkülönböztetett figyelem is, ha magyar szót hallanak. Még a krakkói népviseletbe öltözött két zenész is magyarul üdvözöl bennünket az óváros bejáratánál, a Flórián-kapu alatt. Az egykori városfal nyolc kapujából csak ez az egy dacol még mindig az idővel. A városfalnak már csak a nyomai láthatók, helyén húzódik a régi városrészt övező, négy kilométer hosszú park, a Planty. A Flórián-kapu azért is fontos volt Krakkó életében, mert ezen át vezetett a királyok útja a Főtéren keresztül a Waweli székesegyházba. Lengyelország több polgárvárosa büszke szép piacterére, de közülük egyik sem veheti fel a versenyt a krakkói Ry- nek Glownyval, amely Európa legnagyobb középkori főtere. Páratlan hangulatáról művészek, zenészek kávézó-söröző krakkóiak és a pompás konflisok gondoskodnak. A szabályos négyzet alakú tér közepén nyújtózkodik a Posztócsarnok, az ország legrégibb kereskedőháza. Talán ez a város leglátogatottabb épülete. A középkorban fűszerek, kelmék, bőráruk találtak itt vevőre. Ma ez a szuvenírre vadászók paradicsoma. Borostyán, kerámia, bőr, szőrme, népviselet, édesség és még ezernyi más áru szerepel a kínálatban. Aki itt nem tud ajándékot venni, az máshol se keresse. A Posztócsarnok mellett magasodik az egykori városháza tornya, vele átellenben pedig a költői szépségű Mária-temp- lom koronával ékesített kettős tornya. A legenda szerint két testvér építette a templom két tornyát. Versenyeztek, hogy melyik lesz a szebb, magasabb torony. Az egyik testvér any- nyira győzni akart, hogy megölte a másikat, majd később a saját életét is kioltotta, mert kínozta a lelkiismeret-furda- lás. A véres tőrt annak idején a Posztóház bejáratánál függesztették fel elrettentésül. De hol van már az a tőr? Még a másolatát is időről időre ellopják a turisták. A Főteret körülvevő régi kereskedőházakban, egykori palotákban ma fényes üzletek, teraszos éttermek, szórakozóhelyek sorakoznak. Legismertebb közülük a Palac Pod Baranami (Bárányos Palota), ami a bejárat fölött elhelyezett kosfejről, vagyis az egykori báránykereskedés cégéréről kapta a nevét. Ma írók, költők, művészek és más bohém népség kedvenc helye. A tértől csak egy ugrás Krakkó legősibb része, az egyetemi negyed. Nagy Káz- mér alapította az universitast 1364-ben. Hedvig királynő (Jadwiga) minden ékszerét felajánlotta a bővítésére. Sok híres magyar történelmi személyiség tanult itt a középkorban. A Bracka utcában ma is áll a ház, amely a középkorban a magyar diákok otthona volt. A Collegium Maiusban az ősi falak az egykori alkimista mesterek titkait rejtik. A legnagyobb turisztikai attrakció az egyetem órája, amely minden kerek órában eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus igitur), miközben a falból elősorjáznak az egyetem egykori hírességeinek szobrai. Tippek, információk utazás: autóval, autóbusszal (bár a távolság nem nagy, a Tátra hegyei és az autópálya hiánya miatt 6-8 óra menetidőre kell számítani) pénznem: zloty (PLN) kb. 74 forint árak: hasonlóak a magyarországiakhoz (mindenesetre egy krakkói hétvége kevésbé terheli mega pénztárcánkat, minta bécsi vagy a római) FŐÉTEL ÉTTEREMBEN: 25 PLN-től, gyümölcslé: 4-5 PLN, sör, kóla: 6 PLN. 95-ös BENZIN: 7,80 PLN, VILLAMOSJEGY: 2,50 PLN, HÁROMCSILLAGOS SZÁLLODA: 180 PLN-től Tűzokádó sárkány A WAWELI SZÉKESEGYHÁZ Szolgált a lengyel királyok koronázási és temetkezési helyeként. Itt nyugszik többek között Báthori István, akinek sírjánál gyakran felhangzik a magyar himnusz. A vámegyedben sétálva nem szabad kihagyni a királyi palota díszudvarát, amely a reneszánsz fénykorát dicsőíti. A boltíves, árkádsorokkal díszített belső tér lovagi tornák, pompás udvari ünnepségek hangulatát idézi. A vár alatt, a Visztula partján pedig ott ágaskodik a híres sárkány, amelytől a legendabeli városnévadó, Krakus királyszabadította meg népét. a sárkány mohóságában bekapta az elé vetett, égő kénnel tömött marhát, amitől felrobbant. Szobormása ma is bőszen eregeti a lángokat - hatásos turistacsalogatóként. Mit ajánl a lengyel konyha? népszerűek a levesek: zsurek (kolbásszal, tojással dúsított, savanykás krumplileves), barszcz (céklaleves). nemzeti étel a bigos (lengyel „székelykáposzta”), a pierogi (olajban sütött, burgonyával, sajttal, káposztával, gombával vagy éppen túróval, gyümölcscsel töltött tészta). helyi specialitás az almás vagy túrós pite eperszósszal és tejszínhabbal. Meglepetésre a portugál Lagos vezet célpontok Évről évre változnak a turisták által legkedveltebb nyaralási helyek Ha nem bírja a kánikulát, utazzon a hegyekbe! A TripAdvisor utazási portál összeállította 15-ös listáját azokról a városokról, amelyekben szerintük az elkövetkező időszakban várhatóan jelentősen nőni fog a turista- forgalom. Budapest sajnos nem szerepel ezen a listán... Mindamellett a lista nem szűkölködik érdekességekben. Már az is meglepő, hogy a lista első helyén a történelmi emlékekben gazdag, mégis nálunk talán kevésbé ismert portugál Lagos szerepel, amelyet tengerpartja, és parti bárjai tesznek vonzóvá. Második a listán a thaiföldi Hua Hin, az elbűvölő tengerparti nyaralóhely, 200 kilométerre Bangkoktól. Tiszta vize, homokos partja ideális napozáshoz, búvárkodáshoz. Amit itt mindenképpen meg kell nézni, az a Pa La-U vízesés, és a Wat Huay Mongkol, Luang Pu Thuat buddhista szerzetes egykori otthona. Harmadik az észtországi Tallinn, amelynek látványosságai akár gyalogosan is könnyen felfedezhetők. Érdemes felkeresni a Rocca-al-Mare szabadtéri múzeumot, hogy képet kapjunk Észtország vidéki tavernáiról, szélmalmairól, vízimalmairól, vagy megtekinteni a Városház téren Szent Olaf templomának tornyát, amely egykor a világ legmagasabbja volt. ■ Nálunk kevésbé ismert a történelmi emlékekben gazdag portugál Lagos nem kell feltétlenül messzire utazni: Alsó-Ausztria déli részén, Bécstől csupán 80 kilométerre vár az Alpok! A túrázáson kívül sokféle programmal csalogatja a régió a vendégeket, a „Hegyi nyár Alsó-Ausztriá- ban” rendezvénysorozat egészen október közepéig tart. A fesztivál a vasút köré szerveződik, zenés túrákra viszik a látogatókat a hegycsúcsokra, vagy a legelőkön tartott vásárokra és a helyiek portékáinak kiárusítására. Nem kihagyható élmény a Wechsel alpesi tája, a Semmering sűrű szálas erdei, a Rax és a Schneeberg 2000 méteren lévő csúcsaihoz vezető sziklás hegygerincek. Kissé távolabb, kétórányi autóútra Bécstől, a Mostviertel Alpok vadregényes világát a csobogó vizek és a nagy kiterjedésű erdők jellemzik. A víz és a fa a középkortól a 19. századig az európai vasipar központjává tette a környéket. A régi kultúrvidék jelentős része mára buja természeti tájjá változott vissza, ám az egykori kovácsműhelyek, részben romos állapotban, részben helyreállítva, tájházként várják a látogatókat. A patakok mentén ácsolt fajárdákat találunk, amelyeken a favágók a völgybe úsztatott rönkök útját tudták nyomon követni. Ezek manapság túraútvonalként szolgálnak. ■ A krakkói Rynek Glowny Európa legnagyobb, tornyokká! szegélyezett középkori főtere
