Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-05 / 130. szám
4 2012. JÚNIUS 5.,.KEDD MEGYEI TÜKÖR HÍRSÁV JEGYZET Cukrászok is vásárolják az ízletes szamócát belecska A földieper közel egy hektáron érik a településen. A Belügyminisztérium az előző héten ellenőrizte a munkálatokat, és mindent rendben talált. A mezőgazdasági programban jelenleg 14-en dolgoznak, és bár némi fagykárt elszenvedett az ültetvény, sok szamócát tudnak folyamatosan betakarítani. A gyümölcsöt az önkormányzat cukrászoknak és magánszemélyeknek is értékesíti. ■ M. Á. Új könyv született Bátaszék sportjáról bátaszék Téves információk jelentek meg hétfői lapunk 13. oldalán Rudolf László új, 400 oldalas könyvéről, amely a Bátaszéki Sport Egyesület megalakulásának 100. évfordulója alkalmából jelent meg. A Száz év krónikája I. (1912-1950)'című kötetben a labdarúgásról szóló 224 oldalas, 2005-ben megjelent munkáját egészítette ki valamennyi bátaszéki sportág, a diáksport, a levente- és MHK-mozgalmak adataival. Tévedésünkért az érintettek elnézését kérjük! ■ 1.1. Bajoroszágba mentek a zarándokok dombóvár Katolikus hívek egy csoportja zarándokúton járt Bajorországban. A dombóvári plébános, Rostás Jenő és a szászvári Simon István vezetésével keresték fel az altöttingi Mária-kegyhelyet. A négynapos út során jártak Linzben, Passauban, Sankt Florianban, Maria Taferl- ben és Marktl am Innben is. Együtt miséztek német és osztrák papokkal. ■ W. G. Templomokat kerestek fel SZERI ÁRPÁD Horthyval Európába "A jusztusz házaspár is felvarrta a sárga csillagot. (...) Döbbenten álltak meg egy késő tavaszi borús estén az utcai járókelők, amikor csendőrök betuszkolták a két öreget egy személyautóba ... és elvitték őket... akkor még nem tudták a né- zelődők, hogy hová és miért. Nevük felkerült a háború áldozatainak emlékét hirdető emlékműre..." A fenti idézet Harc történetét bemutató tanulmányból származik, és kiderül belőle többek között az is, hogy ebben az időben a legeldugottabb faluban sem volt menekvés a zsidónak minősített magyarok számára. Ebben az időben, azaz 1944 késő tavaszán, kora nyarán, amikor is még javában vitéz nagybányai Horthy Miklós volt Magyarország kormányzója. Személye előtt hívei tegnap gránitba vésett arcmásának avatásával tisztelegtek Harcon, néhai Jusztuszék lakhelyén. A dolgok állását ismerve nem kizárt, hogy hamarosan más Tolna megyei településeken is lesznek hasonló Horthy-emlékhely-, utcanév-, szoboravatások: kár, hogy ezeket az ünnepségeket már csak a mennybéli páholyból figyelhetik, akiket éppen a kormányzó regnálása idején kényszerítettek az Auschwitz felé robogó vagonokba. Megyénk területéről - olvasható egy másik tanulmányban - „4790 magyar állampolgárt deportáltak. Tudnunk kell, hogy ebben a számban zömében idős férfiak, nők és gyermekek foglaltatnak.” idős férfiak, nők és gyermekek. Utóbbiak sem lehetnek ott e nyilván fennkölt, a kormányzó nagyszerűségét hirdető avatásokon. Melyeken egy idézetet is célszerű lenne közzé tenni: „Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam”. Az idézet tulajdonosát úgy hívják, hogy Horthy Miklós. nemzet A magyarság szétszabdaltsága ellenére is összetartozik Június 4-e két év óta a Nemzeti Összetartozás Napja. Tolna megyében több településén, többek között Harcon, Szekszárdon, Tolnán, Pakson és Faddon emlékeztek meg a trianoni békeszerződés évfordulójáról. Bonyhádon a vihar miatt elhalasztották a rendezvényt. Munkatársainktól Harcon tegnap délután a Diófa Csárda parkolójában gyülekeztek az ünneplők, Vesztergám Miklós tárogatóművész a Himnuszt játszotta el, ezzel kezdődött el a megemlékezés. Dr. Tóth Csaba Attila, a szekszárdi közgyűlés jobbikos képviselője beszédében elmondta, a 92 évvel ezelőtti, Trianonban aláírt szerződéssel Magyarországot szétdarabolták, egy kicsiny kis szív alakú ország maradt meg belőle. A trianoni döntés 23,4 millió lakost érintett, akikből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. Magyar- országon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió ember maradt. Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, ami nagyobb terület, mint a mai magyar államé. Dr. Tóth Csaba Attila szerint most az a kérdés, ki a magyar. Az, aki magyarul beszél, ebben az országban született, tette fel a kérdést, melyre válaszolt is: az a magyar, akinek Trianon fáj. De hát ez egy csecsemőnek nem fáj, fűzte tovább a gondolatait, majd hozzátette: magyarnak nem születik az ember, hanem azzá válik. A harci ünnepségen felavatták azt az emlékművet, melyen Horthy Miklós gránitba vésett képmása látható. - Itt az ideje, hogy a helyére kerüljenek a dolgok - mondta dr. Tóth Csaba Attila. Hozzátette, az 1930-as években épült fel a szekszárdi A trianoni diktátum következtében a történelmi Magyarország kénytelen volt lemondani területének kétharmadáról, lakosságának több mint a feléről. Ezt a példátlan veszteséget is felidézte beszédében Szekszárdon Bacs- mai László plébános, a Béla király téri római katolikus templomban tartott megemlékezésen. kórház, mely Horthy Miklósnak köszönhető, a legtöbb épületrész ebből a korból való. Hálából a kormányzónak szobrot is állítottak a kórház területén, melyet már rég lebontottak. Eközben az utca másik oldalán az MSZP megyei tagjai, szimpatizánsai tüntettek a Horthy-emlékmű miatt. Frankné dr. Kovács Szilvia elnökhelyettes elmondta, a meggyilkolt zsidó hozzátartozók nevében tiltakoznak, és Horthyt elítélik a népirtás támogatása miatt. A Diófa Csárda udvarában eközben a kárpátaljai Credo együttes énekelte: Mert a haza nem eladó, ezüst pénzre nem váltható, mert a haza lelked része, határait beléd véste, ezer éve. A Babits Mihály Művelődési Ház szervezte rendezvényen a Garay János Gimnázium diákjai adtak alkalomhoz illő műsort. Ács Rezső alpolgármester beszédében arra hívta fel a figyelmet: bár Trianon máig ható tragédia, ugyanakkor a magyarság fennmaradt, és szétszabdaltsága ellenére lelkileg ma is összetartozik. Pakson kiállítással, koncerttel emlékeztek. - Trianon olyan sebet ejtett népünkön, amely indulatot, fájdalmat, dacot és reménytelenséget vált ki minden önmagát magyarnak valló emberben. A trianoni békediktátum legkevésbé sem történelem, és nem csak hazai probléma, a szomszédos országokban élő két és félmillió magyar léte minden utódállam részére megkerülhetetlen - mondta Bordács József képviselő az önkormányzat által szervezett megemlékezésen. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott rendezvény keretében Egy élet Magyarországért címmel az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete tartott emlékestet, Vesztergám Miklós tárogatóművész adott koncertet a kárpátaljai Credo együttes közreműködésével a Jézus Szíve templomban. Ezzel párhuzamosan doku- mentumfotó-kiállítás nyílt a Csengey Dénes Kulturális Központ könyvtárgalériájában Kóka Rozália rendezésében. Az „Emelt fővel...” című összeállítás abból az alkalomból készült, hogy 70 éve tértek haza Magyarországra a bukovinai székelyek. ■ A Credo együttes több helyütt fellépett. A belvárosi templomban tartottak megemlékezést Fiatalok zászlókkal, valamint Acs Rezső és Csillagné Szánthó Polixéna, a szekszárdi közgyűlés humán bizottságának elnöke a megemlékezésen Mert a haza nem eladó Ellenzik az ingatlanadót Mszp Nemet mondanak a megyét elérő Horthy-kultuszra Egy frappáns film a nyertes pályázat Intermediális alkotások a képtár falai között Aláírásokat gyűjt az MSZP, hogy Szekszárd közgyűlése vonja vissza az ingatlan- és telekadót. Ezt közölte a párt tegnapi sajtótájékoztatóján Ilosfai Gábor szocialista képviselő. Mint mondta, a fideszes többségű testület, miután szembesült azzal, hogy adót visszamenőlegesen kivetni nem lehet, az eredetileg tervezett bevétel biztosítása miatt megszavazta az ingatlanokra kivetendő adó mértékének 40 százalékos emelését. - Ez akkor is elfogadhatatlan az MSZP számára, ha a tervek szerint az önkormányzat később visszatér erre a témakörre - hangsúlyozta Ilosfai Gábor. Ács Rezső (Fidesz) gazdasági alpolgármester elmondta, az ingatlanadót visz- szamenőlegesen nem is akarták beszedni. Viszont ez évben is biztosítani kell a költség■ Ingatlanadó: jövő januárban felülvizsgálhatják a mostani döntést. vetési bevételeket, s ezért volt szükség a hét hónapra vetített módosításra. Kilátásba helyezte, hogy teljesülés esetén jövő januárban felülvizsgálják a mostani döntést. A szocialisták sajtótájékoztatóján Frankné dr. Kovács Szilvia megdöbbentőnek nevezte, hogy már megyénkben is szembesülnie kell a lakosságnak a Horthy-kultusz jelével, miután tegnap felavatták Harcon a Horthy Miklós gránitba vésett arcképét ábrázoló emlékművet. - Az ilyen kezdeményezésekre mások mellett a több százezres háborús veszteségünkre és a több százezernyi, elhurcolt és meggyilkolt magyarra emlékezve mondunk nemet - jelentette ki a párt megyei szövetségének elnökhelyettese. Azt is felvetette, miért nem hívhatott le több mint félmil- liárd forint pályázaton nyert pénzt a Hegyhát Közoktatási Intézményfenntartó Társulás? E témára lapunk későbbi számában térünk vissza. ■ SZ. Á. Sárközi Fruzsina reaktorfizikus szeretne lenni, egyszerű okok miatt: „semmi más nem érdekli úgy, mint az atomfizika”. A Vak Bottyán Gimnázium végzős diákjától a videó világa sem áll távol, amit azzal a kisfilmmel bizonyított, amellyel megnyerte a Paksi Képtár fotó- és filmkészítő pályázatát. A Friends című filmet két nap alatt készítette el, az ötletet a szülei által külföldről hozott óriás gumimacik adták - ők lettek a főszereplők -, no meg a Jóbarátok című sorozat, amelynek személyes indíttatású, egyszerű, de frappáns, kissé ironikus tolmácsolásával nyert. Ez az értékelés már A nyertes Sárközi Fruzsina Sinkó István képzőművésztől származik, aki Prosek Zoltán képtárvezetővel és Göttinger Eszter múzeumpedagógussal a zsűrit alkotta. A Paksi Képtár kiállításpolitikáját tekintve teret ad mindenfajta intermediális eszköz használatának, bemutatásának, e gondolatiság jegyében született meg a pályázat is, amelyre a vártnál kevesebb alkotás érkezett. Az 1. díjas Sárközi Fruzsina mögött - aki egy fényképezőgéppel gazdagodott - Szép Zsó- ka Ahogy én látom Paksot című, figyelemre méltó fotósorozata végzett a 2. helyen. A 3. helyet Orsós Bence és Vörös Péter között osztották meg. ■ V. T. t
