Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-23 / 146. szám
2012. JÚNIUS 23.. SZOMBAT GAZDASÁG 7 Sok a vagyon a zsebben és a pámacihában felmérés Többet tud a magyar lakosság a pénz természetéről, mégis rosszul kezeli megtakarításait A lakosság pénzügyi vagyona (évek végén, milliárd forint) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 (március végén) Pénzügyi vagyon megoszlása (lakossági, 2012. márc. végén, milliárd fort Tulajdonosi követelés Betét Készpénz Befektetési jegy Kötvény Életbiztosítás Nyugdíjpénztár Biztosítási díjtartalék Tőzsdei részvény Hitel Egyéb A magyarok „fejben” tisztában vannak azzal, hogyan kellene kezelni a pénzügyeket, a gyakorlat ezt nem tükrözi Átlag felettiek a magyar lakosság pénzügyi ismeretei, ez azonban nem tükröződik a pénzügyi magatartásunkban - derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek több mint felének nincs megtakarítása, és akiknek van, azok zömmel készpénzben, vagy folyószámlán tartják. Sokan szülte a véletlenre bízzák, melyik pénzügyi szolgáltatást veszik igénybe. Giczi József Nagyon rosszul kezeli a magyar lakosság a pénzét, annak ellenére, hogy átlag felettiek a pénzügyi ismeretei. Ez derül ki egy friss nemzetközi felmérésből, melyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) végzett a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. A kutatást négy kontinens 14 országában végezték. Magyarországon a megkérdezettek 86 százaléka tudta, hogy a magasabb hozamú befektetések kockázata is magasabb szokott lenni; és 80 százalékuk tudott arról, hogy a jövőbeli pénz várhatóan kevesebbet ér. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint 61 százaléka tudott arról, hogy a többféle részvény vásárlásával csökkenthető a befektetés kockázata. Szintén 61 százalékuk értett a kamat- számításhoz és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz. Ez magyarázata lehet a pénzügyi termékválasztással kapcsolatos óvatos, esetenként bizalmatlan magatartásnak. A magyarországinál is súlyosabb ismerethiányt mutatott ki a felmérés más országokban. A megkérdezettek legalább 30 százaléka nem tudott a pénzügyi ismereteket vizsgáló 8 egyszerű kérdésből legalább 6-ra helyes választ adni. Nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudták kiszámítani a lekötött betét egy évre jutó kamatát, majd ötéves időszakra kiszámolni a kamatos kamatot. Albániában és Peruban ötödé sem volt képes helyesen megválaszolni ezt a két < részből álló kérdést. Norvégia | kivételével minden országban J legalább a lakosság fele nem £ tudta meghatározni a kamatos kamat hatását. Aggasztóan kevesen vannak tudatában a befektetések több eszközkategória közötti megosztásából származó kockázatcsökkentés jelentőségével: a válaszadók legalább egyharmada, sőt egyes országokban több mint a fele nem tudta megválaszolni ezt a kérdést. Az átlagosnál is jobb ismeret azonban nem tükröződik a magyar lakosság pénzügyi magatartásában. Nálunk a megkérdezetteknek csak harmada készít családi költségvetést, míg például Malajziában háromnegyedük. A kutatási eredmények alapján a hazai felnőtt lakosság 52 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. A takarékoskodók közül pedig minden második nagyon passzívan kezeli félretett pénzét: a teljes minta 9 százaléka lakásban, vagy magánál, 3 százaléka családjánál, 9 százaléka számlán tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók szűk negyedére jellemző. A pénzügyi döntésekkel kapcsolatos passzivitást mutatja, hogy a választáskor a magyar válaszadók alig fele hasonlítja össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait. A megkérdezettek 36 százaléka semmilyen előzetes összevetést sem végez, 12 százalékuk csak egy szolgáltató termékeit vizsgálja meg és csak 37 százalékuk veti össze több szolgáltató kínálatát. A kedvező hozzáállás sem segít nekünk a felmérés vizsgálta a válaszadók pénzhez és megtakarításhoz való érzelmi viszonyulását is. Ha valaki negatívan viszonyul a jövője érdekében történő megtakarításokhoz, akkor kisebb a valószínűsége, hogy hajlandó tenni ennek érdekében. Ugyanígy, ha a rövid távú szükségleteket helyezi előtérbe a hosszú távú biztonsággal szemben, akkor nem valószínű, hogy vésztartalékcélú megtakarításai vagy hosszú távú pénzügyi tervei lesznek. A kutatás kérdései alapján Örményországban a válaszadók 8 százalékát és Lengyelországban 19 százalékát tölti el elégedettséggel a megtakarítás. Ezzel szemben a peruiak 64 százaléka, az albánok 61 százaléka, a magyarok 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedettséget érez, ha megtakarít. az albánok és peruiak bizonyultak a válaszok tanúsága szerint a legkonzervatívabbnak is pénzügyeikben, a válaszadók 45 százaléka nem értett egyet azzal, hogy a pénz azért van, hogy elköltsük Ezzel szemben csupán az örmények 2 százaléka és a lengyelek 12 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással. Siker: Brüsszel feloldotta a kohéziós alapok zárlatát ahogy mär Jose Manuel Barro- so európai bizottsági elnök legutóbbi javaslata szerint várható volt, az uniós pénzügyminiszteri testület, az Ecofin tegnap visszavonta a Magyarországnak járó, közel 500 millió eu- rós támogatás felfüggesztéséről szóló márciusi határozatot. A döntést minden tagállam támogatta. A tanács még március 13-án döntött a kohéziós források mintegy harmadának januártól történő zárolásáról, miután Budapest elmulasztott eleget tenni az Ecofin 2009-es ajánlásainak. Ezek az államháztartási hiány strukturális, tehát nem egyszeri pénzügytechnikai megoldásokkal fenntartható kiigazítását írták elő 2011 végéig. A Bruxinfo azt írta tegnap: a budapesti kormány által nemrégiben beadott konvergenciajelentés meggyőzte a brüsszeli bizottságot a hiány referenciaérték alatti szintjének eléréséről, ennek alapján javasolták a támogatások felfüggesztéséről szóló határozat visszavonását. A magyar kormány most már azt ígérte, hogy nem egyszeri tételekkel operálva hajt végre strukturális kiigazítást a hiánycsökkentésben. Több internetes hirportál is emlékeztet: a 2013-as költségvetés 2020 milliárd forintnyi uniós támogatás magyar gazdaságba kerülésével számol. Az uniós tagdíj 283 milliárd forint körüli, ám a nettó haszon még így is bő 1737 milliárd forintra rúg. (A tagdíj a forint gyengülése miatt nőtt, az elmúlt időszakban évente 220-250 milliárd forintot fizetett Magyarország.) A több mint 2000 milliárd forint uniós támogatásból 464 milliárdra rúgnak a mezőgazdasági támogatások. A hazai kifizetéssel együtt a magyar mezőgazda- sági vállalkozások támogatására 2013-ra összesen 488,7 milliárd forint jut az uniós és a magyar adófizetők pénzéből. A fennmaradó pénzekből a legtöbb közútfejlesztésekre juthat: a program erre csak 2013-ban 329,8 milliárd forintnyi beruházásra szán pénzt. Ebből a költségvetés egyedül az MO-s évek óta folyó bővítését említi meg. Ennek keretében épülhet meg az új MO-s déli hídjának új része is, és az M7-M5 közötti új szakasz. A gazdasági operatív program kiemelt céljai között szerepel az innováció és a kutatás-fejlesztés támogatása, és a kkv-szektor támogatása. Utóbbit szolgálják a szintén uniós forrásokból megvalósított Új Széchenyi Hitelprogram, a vi- szontgarancia-program, amely 80 százalékos mértékben garantálja a kkv-knak nyújtott hiteleket. Amit jövőre nem sikerül lehívnia Magyarországnak az uniós kohéziós pénzekből, az örökre elvész, mert új költségvetési fejezet kezdődik majd az EU-ban. ■ ■ A 2013-as büdzsé több mint kétezermilliád forint uniós pénzzel számol. HIRDETÉS Maradjon előfizetőnk júliusban is! Keresse minden nap ajánlatainkat! További részietek a hirdetésekben. 2013-as büdzsé: az ASZ és az NGM pengeváltása A Jövő Évi költségvetési tervezés megalapozottságáról a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kritikai észrevételeit. Az NGM leszögezi: a tervezés körültekintően, a statikus és dinamikus hatásokat egyaránt figyelembe véve történt. Az ÁSZ a jövő évi költségjavaslattal kapcsolatban kifogásolta, hogy az egyeztetések rövid határideje hiányossá tette a tervezés alátámasztottságát. Az NGM hangsúlyozza: részletesen bemutatták az ÁSZ-nak a bevételek 2011. évi tényadatát, a 2012. évi várható bázist és a 2013. évi előirányzatot megalapozó számításokat és indoklásokat. Mivel idén a 2013. évi költségvetés tervezése már május-júniusban történik, így 2012-re rövidebb időszak tényadata állt rendelkezésre. Azoknál az új adónemeknél, amelyeket az Országgyűlés még nem fogadott el - pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó - a számításokat az NGM a már benyújtott törvényjavaslatban foglaltak alapján, a jelenlegi legjobb elérhető információk alapján végezte el - írják. A tervezés a makrogazdasági pályából kiindulva, az egyes adójogszabályok változására figyelemmel készült. Az ÁSZ azonban az ellenőrzés során több olyan adatot is kért a minisztériumtól, amelyek a kért bontásban nem állnak rendelkezésre (nem léteznek) - hívja fel a figyelmet a szaktárca. ■
