Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-02 / 128. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 2., SZOMBAT A BUX index 2012. június 1-jén Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Danubius 2730 3.01 0 Mól 15450 3.00 1405 Richter 36400 1.96 857 CIG Pannónia 269 1.89 63 Egis 13 790 1.35 105 Rába 698 1.30 1 OTP 3375 1,10 8645 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft E-Star 1675-9.45 52 Est Media 40-6.97 4 Appeninn 427-1,15 23 FORRÁS: BÉT A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.01.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. aug. 55000 Takarmánybúza 2012. aug. 51000 Takarmánykukorica 2012. júl. 54000 Olajnapraforgó 2012. okt. 125000 Repce 2012. aug. 138000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. június 1-jén: '» €/Ft 305,40 3,11 Ft $/Ft 246,70 2,42 Ft CHF/Ft 254,35 3,10 Ft A €/$ 1,2379 0,003 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 06.01.) VÉTELI ELADÁSI BUDAPEST BANK 292,38 310,46 CIB BANK 293,43 317,89 CITIBANK 288,45 312,49 ERSTE BANK 297,48 314,62 FHB BANK 292,76 310,24 K&H BANK 297,61 314,75 MKB BANK 296,89 312,11 OTP BANK 298,64 313,96 RAIFFEISEN BANK 298,93 312,37 Az állam is jócskán bukott nyugdíjvagyon Több mint 180 milliárd forint volt az árfolyamveszteség A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (2011. máj. 31,-dec. 31., milliárd forint) Portfolió piaci átértékelődése VfrGRAFIKA FORRÁS: A7. A1.AP BESZÁMOLÓJA Nyitó eszközállomány 2957,2 Év végi eszközállomány 685,8 Államadósság csökkentése 1407,1 1 Reálhozam-kifizetés 231,6 Befizetés a nyugdíjbiztosítási alapba 363,4 Befizetés a központi költségvetésbe 95,6 Eladott eszközök árfolyamvesztesége 18,4 ' A NYACSA jelentése elismerte: nem sikerült olyan kockázatkezelési eszközöket találniuk, amellyel megőrizték volna a portfolio átvételi értékét Több mint 18 milliárd forintot vesztett tavaly az állami nyugdíjvagyonon. Az indoklás szerint egyebek között azért nem lehetett megőrizni a portfolió értékét, mert túl gyorsan estek a tőzsdék. Herman Bernadett Benyújtotta az Országgyűlés elé a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) az elmúlt évről szóló beszámolóját. A dokumentumból kiderül: egy évvel ezelőtt a magánnyugdíjvagyon átvétele a jogszabályoknak megfelelően zajlott le. Egyedül az Axa Magánnyugdíjpénztár próbált olyan eszközöket rásózni az állami nyugdíjalapra, amelyeket a jogszabályok nem engedélyeztek, ez a pénztár később a szóban forgó eszközök ellenértékét készpénzben utalta át az alapnak. Az alap összesen 2957 milliárd forintnyi vagyont vett át, ebből az év végéig több mint 1400 milliárd forintot fordított az államadósság csökkentésére több tételben. Első körben a pénztártagok egyéni számláin lévő forint állampapírokat vonták be, majd a Pénztárak Garancia Alapjában lévő és a devizában denominált állampapírok kerültek sorra. Emellett az év vége felé az alap portfoliójában lévő FHB-s és OTP-s jelzálogleveleket becserélte azonos értékű állampapírokra a Magyar Nemzeti Banknál, így további 53 milliárd forinttal apadt az államadósság. Az ügyleten valamennyit veszített egyébként az állam, mivel a jelzáloglevelek árfolyama az átvétel idején 58,8 milliárd forint volt, és a kamatokkal együtt is mindössze 57,8 milliárd forint bevétele lett belőlük az államnak az eladásukat követően. Az értékpapírok értékesítése során egyébként összesen 18,4 milliárd forintnyi realizált az elmúlt napokban néhány részvény árfolyamában hatalmas zuhanás következett be. A CIG Pannónia értéke több mint tizedét, az E-Star majd’ negyedét bukta el. Ebben szerepet játszhatott, hogy a pénztárak az állami nyugdíjrendszerbe most visszalépett tagok vagyonát csak állampapírban vagy készpénzben adhatják át a NYACSA-nak, hogy ne az állam viselje az árfolyamcsökkenés veszteségeit. vesztesége lett a NYACSA-nak. Az alap 607,6 milliárd forint átvételi értékű papírt adott el ugyanis 589,2 milliárd forintért. A nem realizált árfolyamveszteség még ennél is nagyobb lett: 183 milliárd forint. A NYACSA is elismeri beszámolójában, hogy a portfolió értékének védelméért felelős transitionmanagert kiválasztó pályázat elhúzódása és a gyorsan bekövetkező piaci árfolyamesések miatt nem sikerült olyan kockázatkezelési eszkö: zöket találni, amelyekkel meg lehetett volna őrizni a portfolió átvételkori értékét. A veszteség minimalizálását csak úgy tudta elérni, hogy kizárólag olyan a kasszáknak szeptember végéig kell az átadandó portfóliákból a részvényeket eladni, a NYACSA-val való elszámolás értéknapja viszont május 31. A pénztárak sem szeretnének kockáztatni, így május 31-éig igyekeztek eladni a portfóliákból azokat az eszközöket, amelyeket nem adhatnak át az állami alapnak, köztük egyes hazai részvényeket is. Ez okozhatta az árfolyam drasztikus zuhanását. eszközöket értékesített, amelyeknél az árfolyamveszteség az elfogadott határokon belül maradt, esetleg árfolyamnyereség keletkezett rajtuk. Hiába alakultak kedvezőtlenül a piaci árfolyamok, az alapnak muszáj volt értékesítenie az eszközöket, hiszen számos kifizetést kellett teljesítenie. A beszámoló szerint reálhozamra több mint 230 milliárd forint ment el, emellett a költségvetési törvényirányzatok szerint a költségvetésbe is be kellett volna fizetnie csaknem 530 milli- árdot. Igaz, a nyugdíj-biztosítási alap tervezettnél jobb pozíciója miatt ennél végül kevesebbet, nem egészen 460 milliárd forintot fordítottak csak az alap vagyonából az államháztartás finanszírozására. A beszámoló kitér arra is, hogy a magánkasszák által tavaly átadott egyes eszközök átadási értéke és azok piacon érvényesíthető eladási ára között jelentős eltérés mutatkozott. Ilyen esetekben az alap a pénzügyi felügyelethez és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz fordult. Ezekkel az esetekkel magyarázzák azt a jogszabály-módosítást, amely szerint az idén már csak állampapírban és készpénzben adhatják át a vagyont a pénztárak. A nyugdíjátadás miatt eshettek az árfolyamok JÓ TANÁCS Dohogás helyett legyen tudatos fogyasztó! SZABAD VÁLASZTÁS Olvasónk az egyik kábeltévé-szolgáltató ügyfeleként igénybe akart venni egy, a mostaninál kedvezőbb díjcsomagot. Közölték vele, hogy árban „lefelé” nem módosíthat több hónapig még akkor sem, ha lemondja a mostani szolgáltatást. ÉRTHETŐ, HOGY a fenti eljárás ellenszenvessé teszi a szolgáltatót az ügyfél szemében. Az ugyanis egyáltalán nem fogyasztóbarát. Üzenete tulajdonképpen az, hogy az ember csak új ügyfélként járhat jól, mert az aktuális akciókat csupán így veheti igénybe. Ha régi ügyfele a cégnek, akkor rá a kevesebb pénzbe kerülő tarifák nem vonatkozhatnak. Azaz csak addig vagy értékes a szolgáltató számára, amíg be nem cserkészett. Utána már új „zsákmány” után néz, veled nem törődik, Te csak fizesd szépen azt a díjat, amiben megállapodtatok, hiába akadt közben anyagilag kedvezőbb megoldás is. ez A farkastörvényekkel működő piac üzenete, amely a fogyasztót nem egyenrangú félnek, csupán megcsapolandó pénzforrásnak látja. Törvényi szinten sajnos nem is lehet mit tenni az ilyen piaci magatartás ellen, mert az e vonatkozásban nincsen szabályozva. Az ilyen szolgáltató - vita esetén - a saját üzletszabályzatára hivatkozik. Az ugyanis az irányadó, márpedig szerződéskötéskor az ügyfél ezt elfogadta. hogy miképpen lehet tenni az ilyen vállalkozások ellen? Nem velük kell szerződést kötni, hanem azzal, aki jobb feltételeket kínál. Vagy ha menet közben jön rá az ember, milyen méltánytalan helyzetbe került, ott lehet hagyni őket, felmondva a szolgáltatást. A dohogás nem segít a helyzeten. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Külön minimálbért vezetnének be a pályakezdőknek DIFFERENCIÁLÁS A nemzetgazdasági tárca egyeztetéseket ígér az ügyben, a szakszervezetek megosztottak a kérdésben Mivel a július 1-jén hatályba lépő új munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy differenciált minimálbért állapítson meg, a kormány megfontolja, hogy a pályakezdőknek külön minimálbért vezessen be - közölte tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az unió 27 tagállamából 20 ország alkalmaz minimálbért, közülük 11-ben van életkor szerinti differenciálás. A tárca szerint ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya. Az NGM kiemelte, hogy az intézmény bevezetését számos egyeztetés fogja megelőzni. Az intézkedés bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idősebb munkavállalók leépítésével. Minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, a mező- gazdaságban, az összeszerelő üzemekben foglalkoztatott, alacsony képzettségű munkaerő kap, az intézkedés így nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat. Jelenleg a pályakezdők tizedét foglalkoztatják minimálbéren. Magyarországon a 14-25 éves korosztályból 200 ezren dolgoznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Az NGM szerint ez a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza. A pályakezdők emelt minimálbérétől foglalkoztatásuk javulását várják A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke nagyon fontosnak tartja, hogy valóban alapos konzultáció előzze meg a bevezetését. Pa- taky Péter egy átgondolt rendszerben elfogadhatónak nevezte a pályakezdők minimálbérének differenciálását, mivel arra nemzetközi példa is van. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kellene megvitatni a kérdést. A minimálbér nettója jelenleg is olyan alacsony, hogy a pályakezdőket nem segítené az előrelépésben, ha számukra egy alacsonyabb minimálbért állapítanának meg - mondta Gaskó István. A Liga elnöke úgy vélte, az intézkedés bevezetése nem teremtene új munkahelyeket, és a feketegazdaságot sem fehérítené. „Magyarországon rendkívül alacsony a minimálbér, az unióban hátulról az ötödik" - hangoztatta az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Borsik János szerint ilyen alacsony összegre nem lehet a pályakezdői minimálbérről szóló elképzeléseket építeni. Az Autonómok ezért azt javasolják, hogy a jelenleg hatályos minimálbér nettója (60 915 forint) legyen a kezdőtétel, és ehhez képest kell emelni a nem pályakezdők minimálbérét. ■ A ) é <
