Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-13 / 137. szám
■SRBHHHR^xana KOZELET y.; Maiina Hedvig, a 2006-ban megvert szlovákiai magyar egykori diáklány, ma kétgyermekes családanya megjelenik minden számára elrendelt vizsgálaton, de vallomást nem tesz - közölte ügyvédje. A múlt héten Hedvig megjelent a főügyészség által elrendelt pszichiátriai teszten, de nem állt szóba a pszichiáterekkel. Nehezen törlesztenek a városok kötvények Vásárhely példája látványos, ám több tucat más település is bajban lehet A helyi önkormányzatok kötvénytartozása (év végén, milliárd forint) ' Április végén. ** Március végén. VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB, PSZÁf Nehezítik Kanadában a menedékkérelmet A kanadai képviselőház jóváhagyásával felállíthatnak egy listát a nem biztonságos országokról. Az innen érkezők menedékét elutasítanák. Fellebbezés nincs, és a korábbi 1000 nappal szemben 45 napon belül kitoloncolják a kérelmezőt. Mindezt főként a magya romák bevándorlása miatt hozták meg. Vörös csilla]*: ki fizesse meg a kártérítést? A FiDESZES Wittner Mária és a KDNP-s Stágel Bence indítványa a strasbourgi bíróságnak a vörös csillag viselése ügyében hozott ítélete alapján a magyar államra kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget „az állampárt felelősségében osztozó párt vagy pártok” - vagyis az MSZP - központi költségvetési támogatásából fizettetné ki. MSZOSZ: Schmidt kérjen bocsánatot A magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) bocsánatkérésre szólította fel Schmidt Máriát, mivel a Terror Háza főigazgatója a munkavállalókról mint „elkényelmesedett, nagy igényű, ellustult és főleg felelősséget vállalni nem akaró dolgozókról” írt egy elemzésében. Az MSZOSZ szerint a dolgozók a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát tekintve a harmadik helyen állnak Európában. Schmidt Mária főigazgató Nagyjából 80 és 100 közöttre tehető azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol problémát jelenthet a kötvénykibocsátás utáni törlesztés. Sztojcsev Iván Több mint kétmilliárd forinttal nagyobb értékben bocsáthat ki Hódmezővásárhely kötvényt, mint amennyi a csongrádi város teljes banki tartozása. A tranzakciót engedélyező friss kormányzati döntés mégis szinte az életet jelentheti Vásárhelynek: enélkül aligha tudták volna biztosítani a finanszírozhatóságot. A kormány döntése Hódmezővásárhely és az Erste Bank között létrejött megállapodás végrehajtását jelenti, amelyet a város közgyűlése jóváhagyott - közölje Göbl Vilmos, a város sajtóreferense. A részletek banktitoknak minősülnek, így ugyanúgy kérdőjelesek maradnak a nyilvánosság számára, mint a város és az Erste áprilisi megállapodása a kötvények visszafizetéséről. Fél éve sincs, hogy Lázár János polgármesterként szokatlanul élesen jelezte, a város számláját vezető banknak nagy szerepet kell vállalnia az árfolyamkockázatban. Ma már azt mondja: „jó adósok akarunk lenni”. „Spekuláltak, ez egy ideig jó volt nekik, most pedig ott tartanak, hogy ha nincs megállapodás, nem lettek volna képesek visszafizetni a tartozást” - mondta egy magát megnevezni nem kívánó jobboldali polgármester. A válság kezdetéig Lázár vezetésével alaposan megforgatták a város pénzét: az ÁSZ szerint 2007-2008-ban 38 határidős devizaügyletet kötöttek törvényesen, vállalva a kockázatot. Hódmezővásárhely esete azonban nem egyedi. A 23 megyei jogú város közül 15-nek is tízmilliárd forint fölötti a tartozása a pénzintézetek felé, míg 2007-ben négynek volt ennyi. Összességében öt éve 131 milliárdos, 2010 végén pedig már a 345 milliárdot is meghaladó volt a legnagyobb városok banki tartozása. A kisebb települések tartozása számszerűleg kevesebb, ám a lakosságszámhoz és a helyi bevételekhez képest sok helyen elég nagy ahhoz, hogy komoly problémákat önkormányzati kötvények kibocsátásáról kevesebbet lehet tudni, és kötvények nem szoktak forgalomba kerülni - mondta lapunknak Duronel- ly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója. A kibocsátott kötvényeket jelentősebb bankok szokták lejegyezni, ezért a kibocsátások olyanok, mintha az önkormányzatok konzorciális hitelt vennének fel. A kibocsátás nem olcsóbb a hitelfelvételnél, ezért azt valamilyen adminisztratív könyokozzanak. A GKI Gazdaságkutató tavalyi kimutatása szerint a teljes települési adósságállomány 75 százaléka 99 önkormányzatnál halmozódott fel. 2006-2007 körül volt a kötvénykibocsátás aranykora - mondta az egyik polgármester. Akkoriban jöttek rá arra, hogy a kötvénykibocsátás jó módja a könnyű pénzhez nyebbségért szokták választani azt önkormányzatok. A kibocsátás zárt jellegéből adódóan a kívülállók nem ismerik a kötvény kamatozását és feltételeit. Az igazgató szerint a kötvényeket megvásárló bankok lejáratukig meg szokták tartani értékpapírjaikat, így azoknak nem alakul ki másodlagos piaca, és futamidőn belül értéket sem tartanak számon róluk. az önkormányzatok nyilvános és zártkörű kötvénykibocsátásokat hajthatnak végre jutásnak. Az állam is érdekelt volt ebben, így kevesebbet költhetett a településekre. Míg 2005-ben 665 milliárd volt a települések teljes tartozás- állománya, azóta ez több mint 1000 milliárddal nőtt. Sőt míg 2005-ben alig 4 milliárd forint volt az önkormányzatok értékpapír-tartozása, ez a szám most a 600 milliárdot közelíti. lakossági és intézményi befektetők részére. A kibocsátáson elsősorban intézményi befektetők, ezen belül hitelintézetek jelenhetnek meg vevőként. A kötvény kamatozási és futamideje a kibocsátó önkormányzat gazdálkodását jellemző mutatóktól és a kibocsátás céljától függ. A kibocsátó, a kibocsátást szervező vállalkozás és a kötvényeket megvásárló befektetők között felmerülő vitás kérdéseket az érintetteknek egyedileg kell rendezniük. Már nem annyira jó adósok, mint régen voltak az önkormányzatok változatlanul jó adósnak számítanak, de nem annyira jónak, mint néhány éve. Eddig általában nem jelentett szinte semmilyen kockázatot egy várost hitelezni, biztosak lehettek abban a bankok, hogy viszontlátják a pénzüket. Mostanában azonban ez már igencsak megváltozott. a leginkább különös példa a pécsi. A baranyai megyeszékhelyen tavaly hirdetett meg az önkormányzat közbeszerzést egy 2,8 milliárdos hitelfelvételi eljárásra, ám két héttel később ezt visszavonták. A helyi ellenzéki politikusok állítják: azért történt mindez, mert valójában nem volt bank, amely vállalta volna az együttműködést a súlyosan eladósodott baranyai megyeszékhellyel. A városvezetők azonban ezt a vélekedést megcáfolták. Olyan ügylet, mintha az önkormányzat konzorciális hitelt venne fel Vihar előtti csend a piacokon euróövezet Gyors megoldást vár el a valutaalap vezetője Ahogy közelednek a vasárnapi görög választások, és növekszik a feszültség az európai kötvénypiacokon, úgy kritizálják egyre keményebben szakértők az EU eddigi válságkezelését. Egyre világosabbá válik: katasztrófa kell ahhoz, hogy Európa szakítson eddigi kríziskezelő politikájával, amely csak a bankmentésre korlátozódott, írta Paul Krugman a New York Timesban. A Nobel-díjas közgazdász szerint miközben az európai politikai elit bankmentő akciókra bármikor hajlandó, eközben teljesen képtelen annak beismerésére, hogy politikája cserben hagyja az embereket, akiket a gazdaságnak egyébként szolgálnia kellene. Úgy véli, a dolgok jelen állása szerint az összeomlás hamar bekövetkezhet Európában. Nem bánik kíméletesen az európai vezetőkkel Nouriel Rou- bini sem a Financial Times Deutsch- landnak írt jegyzetében. Az amerikai sztárközgazdász szerint a bankok feltőkésítésének eddigi közvetett módja - maguk az államok kapnak kölcsönt a mentőalapokból, és ebből segítik ki a bankokat - katasztrófához vezetett az íreknél és a görögöknél. Szerinte ehelyett a bankokat közvetlenül kellene feltőkésíteni. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a CNN-nek úgy nyilatkozott: Európának „kevesebb mint három hónapja maradt az euró megmentésére”. Utalt Soros György hasonló nyilatkozatára, és kiemelte: Görögország nem úszhatja meg az adósságrendezést. „Akinek adóssága van, azt törlesztenie kell. Ez minden uniós ország helyzetének javulását is előidézheti” - tette hozzá, utalva az országban egyre népszerűbb pártokra, amelyek az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodás felmondását szorgalmazzák. ■ W. B. ■ „Európának kevesebb mint 3 hónapja maradt.’ Ellenzék Tízezrek tüntettek Moszkvában Vlagyimir Putyin ellen új választásokat és új elnököt követelve. A függetlenség napjára meghirdetett Milliók menete az ellenzék első utcai megmozdulása azóta, hogy a májusban harmadszorra beiktatott Putyin elnök a gyülekezési törvény módosításával drasztikusan szigorította az ilyen megmozdulásokon elkövetett szabálysértések büntetését. Most (szélső)baloldali csoportok, de szélsőséges nacionalisták és a szexuális kisebbségek is utcára mentek.
