Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-11 / 135. szám
5 2012. JÚNIUS 11., HÉTFŐ Almát szemétér’ (kárpátaljai magyar népmese) Élt Ajakon egy nagyon gazdag ember. Egyetlen fia szép, derék ember volt. Eljött az Idő, hogy megnősítsék.- Édesapám, ne házasítsatok- mondta a fiú mert azt veszem el, akit szeretek! Vitték gazdag helyre, szegényebb helyre, szép jányhoz, csúnyához, nem kellett neki senki. Eljött az ősz, és azt mondta az édesapjának:- No, édesapám, én már most megyek házasodni.- Jól van, fiam - mondta az apja - mennyi garast adjak?- Nem kell nekem semmi, csak két szekér alma meg a legfiatalabb szolgád - mondta a fiú. - De akármilyen menyasszonyt hozok, szeressétek mint gyermeketeket. Az édesapa belenyugodott. A fiú a két szekér almához még egy üres szekeret is kért, aztán elköszönt. A fiú keresztülment hét falu határán, a hetedik falu végén megállt, a piac közepén elkezdte árulni az almát:- Almát szemétér, almát szemétér! Szaladtak a gazdag jányok, hozták a sok szemetet kosárokkal. Az ajaki legény mindet jól megnézte, de egy sem volt kedvére való. Ment tovább, a nyolcadik faluban is kínálta almáját:- Almát szemétér, almát szemétér! Jöttek a jányok ismét, hozták a szemetet. Az alma elfogyott, a szemét megszaporodott. Már csak a másik szekérnek az aljába vót még egy szép piros alma. Látja a fiú, hogy a félsetétségben egy szégyenlős kislány jön, egy pici kosárral. Látja, hogy megáll, és nem jön közelebb. Végül megszólította:- Gyere közelebb, ne szégyellő, hogy kevés a szemeted, ezt keresem én. Elhajtottak a jány szüleihez, nádfedeles kis házikójukba. Mindenütt tisztaság volt, bocskoros öreg jött a fiú ebbe. A legény a szívére ölelte, és a kisjányt megnyerte. Másnap reggel hazavitte menyasszonyát Ajakra. Az apja szívesen fogadta. Háromnapos menyegzőt tartottak és még ma is élnek, ^ ha meg nem haltak. Forrás: egyszervolt.hu GYERMEKVILÁG Játékkal telik a nyár az óvodákban, iskolákban, a nyári táborokban, de ezt kevesen veszik igénybe. Leginkább a nagyszülők vigyáznak a gyerekekre Mindenkire vigyáznak majd nyári szünet A gyerekfelügyelet biztosított oviban, iskolában A legkézenfekvőbb megoldást a nagyszülők jelentik a szünetben. De a tehetősebbek választhatják a családi napközit, vagy fogadhatnak akár bébiszittert is a csemete mellé. Molnár Ágnes Míg a gyerekek alig várják a nyári szünetet, sok szülőnek okozhat fejtörést ez az időszak, hogy miként oldja meg a csemete felügyeletét. Szerencsére azonban mind az óvodás-, mind az iskoláskorú fiataloknak biztosított ez a lehetőség. Szekszárdon az óvodák felváltva 4-4 hétre zárnak be a nyár folyamán. Ez idő alatt azonban minden egységnek nyitva tart egy-egy intézménye, ahova a többi, hozzájuk tartozó óvodából is lehet vinni a gyerekeket. Sebestyén Györgyi, az I. számú óvoda Kindergarten vezetője elmondta, az az általános tapasztalat, hogy a szülők erre az időszakra veszik ki a szabadságukat, míg máshol a nagyszülők vigyáznak a kicsikre. Némileg meglepő, de csak a lurkók 3-4 százaléka tölti ezt a 4 hetet is az oviban. Nagyon jó dolguk van azonban ezeknek a gyerkőcöknek is, hiszen egész nap játékos foglalkozások, kirándulások várnak rájuk, tanulás jellegű foglalkozás tehát nincs ilyenkor. Az iskoláskorú gyerekek szüleinek sem kell aggódniuk, a nyár folyamán ugyanis a Co- menius általános iskola szeretettel fogadja a diákokat. Idén az a változás a tavalyihoz képest, hogy a tanévzárás után a fiatalok 23-ig maradhatnak a saját intézményükben, és 25-től mehetnek a Comenius- ba. Csillagné Szántó Polixéna, MEGOLDÁS LEHET még ö bébí- szitter is, a költségek azonban ebben az esetben a legmagasabbak. Ez főként akkor igaz, ha a szülő szakképzett gyermekfelügyelőt keres a gyerek mellé. Am kétségtelen, hogy ez a legkényelmesebb megoldás. Persze az a legideáliaz önkormányzat művelődési és oktatási bizottságának az elnöke elmondta, ezzel a lehetőséggel sem élnek túl sokan, a tanulók száma 15-30 között mozog, de a 40-et még soha nem haladta meg. A fiatalokat az iskolában játékos foglalkozásokkal kötik le a pedagógusok, de járnak játszótérre, strandra is. Augusztus 20-át követően pedig ismét a saját intézmény fogadja a tanulókat. A nyári felügyelet természetesen ingyenes, csupán az étkezést kell téríteni. Azoknak a diákoknak viszont, akiknek valamilyen okból ez tanév közben ingyenes, azoknál nyáron sincs ez másként. sabb, ha a szülők már ismerik azt a személyt, aki vigyáz a csemetére. Aki viszont most keres először bébiszittert, annak érdemes lehet beszélgetni, kicsit ismerkedni a jelentkezőkkel. így hamar kiderül, ki a legalkalmasabb erre a feladatra. Aki megteheti, családi napközibe is viheti a csemetéjét, ezekből megközelítőleg 20 van Tolna megyében. Szekszárdon működik a legtöbb, összesen 9, de a szolgáltatás néhány kisebb településen is elérhető. A legtöbb intézménybe 14 éves korig lehet vinni a gyerekeket, találunk azonban olyat is, ahol csak az 1-3 éves apróságokat várják. Ezeknél a kicsik családias, kis közösségben tölthetik az idejüket, és nem mellékes az sem, hogy a legtöbb helyen rugalmasan alkalmazkodnak a szülők időbeosztásához, munkaidejéhez. A lurkókkal mindenhol szakképzett gondozók, óvodapedagógusok, dajkák foglalkoznak. Persze a családi napközikben is változatos programok várnak a kicsikre, a játékos, kézműves-foglalkozásokon túl sok helyen szerveznek családi napot is, ahol a szülők együtt kapcsolódhatnak ki a gyerekekkel. A térítési díjak változóak, de egész napos ellátás mellett több tízezer forintos kiadást jelentenek havonta. A legtöbb gyerkőc azonban nagyszülőknél vagy más családtagoknál tölti a nyár legnagyobb részét. ■ Családi napközibe is vihetjük a csemetét Fontos megismerkedni a bébiszitterrel A kakaó valaha a bőségnek volt a szimbóluma talán nincs is olyan ember, aki ne szeretné a kakaót, de azt már nem mindenki tudja, hogyan is kerül a bögrénkbe. Ez az ízletes fűszernövény a kakaófán terem, ami Amerika trópusi esőerdőkkel borított területein őshonos. Az alacsony növekedésű örökzöld növényfaj csak egy szűk földrajzi övben termeszthető, mintegy 20 szélességi fokkal északra és délre az Egyenlítő vonalától. Érdekesség, hogy napjainkban Nyugat-Afrika adja a világ kakaótermésének közel 70%-át. A növény igen korai, dél-amerikai felfedezése óta a mai napig világszerte számos ember életét édesíti meg. Habár mind a „kakaó" megnevezésnek, mind pedig a csokoládéital kakaóbabból történő elkészítésének eredetét a mai napig homály fedi, az biztos, hogy elsőként a maják és az aztékok dolgoztak ki sikeres eljárást a termesztésére. A kakaó valaha a bőség szimbóluma volt. A belőle készült, eredendően csak a dél-amerikai előkelőségeknek szánt italokat vallási szertarA nagy termésben van a kakaóbab tások során használták. Ezek elkészítésekor a kakaóbabot összezúzták, vízzel keverték el, és különféle fűszerekkel, például chilivel ízesítették. A XVI. században a kakaó Európába is eljutott. Kolumbusz Kristóf volt az első európai, aki megkóstolhatta ezt az italt, később a spanyol felfedező, Don Hernán Cortés vitte el Spanyol- országba. Az első „csokoládé- zót” egy francia nyitotta meg Londonban, 1657-ben. Az első kakaóporgépeket pedig Coen- raad Johannes van Houten készítette Hollandiában 1828- ban. ■ M. Á. Forrás: pointernet.pds.hu DVD-ajánló Szaffi Ha megfejted.az alábbi rejtvényünket, egy meseszereplő nevét kapod meg. A megfejtést küldd be a Tolnai Népújságnak, könyvet nyerhetsz! 1. Az egerek kedvenc csemegéje 2. Amerika bennszülött népe 3. Az egyik nagyszülő 4. A magyar tenger 5. Ezen étkezünk Cím: Tolnai Népújság szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Meserejtvény. Beérkezési határidő: június 15. Előző heti nyertesünk: Sümegi Maja Odett (Györköny). Gratulálunk! Nyereményét postai úton juttatjuk el. A mese a 17. században játszódik, amikor a Habsburg-ház elhatározza, hogy kiveri a törököt Magyarországról. Sophie, Ahmed Pasa lánya és Jónás, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fia, kisgyermekkoruk óta szeretik egymást, s jegyesek. A háború alatt azonban a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában. A kisded Sophie a menekülés közben elveszik, s egy öregasz- szony talál rá, aki macskája után elnevezi Szaffinak, s mintha saját gyermeke lenne, úgy szereti, s neveli. Jónás daliás fiatalemberként visszatér apja birtokára, s az elrejtett kincs nyomába ered. Veszélyes kalandjai során végül újból viszontlátja Szaffit. Magyar, családi rajzfilm, 1984 Forrás: mozi-dvd.hu SZÓRAKOZÁS Mese-rejtvény Berg Judit: Lengemesék Messze-messze, a Sustorgó erdő mélyén, a Locsogó-tó partján hullámzik a végtelen Nádtenger. Hullámai között minden tavasszal megkezdődik a munka. A legvidámabb lakók a Nádtenger őrei, a lengék. Hogy róluk eddig még nem hallottál? Az bizony nem csoda. A nádas ösz- szes többi lakójáról készült már festmény, fénykép, tudományos leírás, a lengéket azonban nem látta még soha senki. Egyedül a Nádtenger lakói tudják, hogy a lengék a nádas nyugalmának őrzői, az állatok védelmezői. Sanoma Media Budapest Zrt., 80 oldal, 2012. Forrás: libri.hu
