Tolnai Népújság, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-11 / 135. szám
2 2012. JÚNIUS 11., HÉTFŐ SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE mmmMmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmm Kosárlabda-szakosztály napjainkban is van, a sportág a 40-es években volt a legsikerebb. Képünk az egyesület évfordulós ünnepségén készült Száz év: foci és a többiek évforduló Mayer (Marti) Kálmán hozta az első labdát Bátaszékre Énekversenyt hirdet a Tücsök Zenés Színpad szekszárd Gyermekének és a ifjúsági korosztály számára hirdet énekversenyt a szekszárdi Tücsök Zenés Színpad. Pop és musical kategóriában lehet indulni ezen a megmérettetésen, jelentkezni pedig 2012. június 12-ig lehet a Babits Mihály Művelődési Házban, vagy telefonon a 06-30-216-40-51-es számon. Maga az esemény június 17-én, vasárnap 15 órakor kezdődik a művelődési házban. ■ Á. A. Egy paksi zenetanárról készült a vizsgafilm Paks Papp Olga paksi zenetanárról készített vizsgafilmet Komáromi Anna. Az alkotást június 16-án, szombaton mutatják be a nagyközönségnek. Az Egy nap zenével - egy élet zenében c. alkotás vetítése este 6-kor kezdődik a Csengey Kulturális Központban. ■ V. T. Rovásírásban vetélkedtek szedres Nagyon népszerű a rovásírás a szedresi Bezerédj általános iskolában. Többen még a történelemleckéjüket is ilyen módon, ezzel az írással készítik el - tudtuk meg Barteczka Mária felkészítő tanártól. Az idei iskolai versenyen az 5. és a 6. osztályosok között Mészáros Dorina, Pálfi Zsófia, Kiss Eszter, a 7. és a 8. osztályosok között pedig Matvon Márta, Jankovics Lajos és Fehér Dávid végeztek az első három helyen. A legeredményesebb versenyzők jutalmazásához hozzájárult a szekszárdi Europe Direct és a Paksi Atomerőmű Zrt. is. ■ S. K. A nyertesek és felkészítőjük Az országban harmadikként alakult lövészegylet Bátaszéken 1736-ban, amelyet a betelepült németek hoztak létre. Modernkori sportegyesület viszont csak az 1900-as évek elején szerveződött Bátaszék Sport Club néven. Hanoi Erzsébet Az alakulás pontos éve vitatott, egyesek szerint 1911, mások szerint 1912. A kérdést Rudolf László tette helyre. A témában íródott korábbi kiadványok Mayer (Marti) Kálmánt idézik, aki 1910-ben kisfiúként Budapesten volt gyógykezelésen, és ekkor látott először labdarúgómérkőzést. Megtetszett neki a sportág, és haza, Bátaszékre már egy focilabdával érkezett, attól kezdve pedig a társakkal is megszerettette a labdarúgást. Mayer Kálmán több mint ötven évvel későbbi beszámolója szerint 1911-ben alakították az egyesületet és 1912-ben hírverő mérkőzésre hívták Bony- hád csapatát. Rudolf László kutatásai során azonban arra jutott, hogy 1910-11-ben a Tolnavármegye és Közérdek című megyei lap csak lovaglásról, teniszről, korcsolyáról, tornáról, tekéről, galamblövészetről és vívásról számolt be. Labdarúgásnak 1912-ig nyoma sincs, akkor viszont sorra alakultak a megyei klubok. Az első bátaszéki tudósítás 1913-ból való, így vélhetően az előző évben alakult az egyesület. Ez a történet már a labdarúgásról szóló Labdarúgás 1913-1950 című kiadványban is olvasható, a BSE centenáriumára pedig újabb könyv látott napvilágot. A Száz év krónikája I. (1912-1950) főként a lab,A megyei Testnevelési és Sport Tanács 1963-ban írt ki egy pályázatot, amelyen Haász János: Bátaszék testnevelés-története című dolgozata 3. lett. Mayer Kálmán története itt is olvasható, akárcsak Novák István: Bátaszék Sporttörténete című, két évdarúgásra koncentrál mint a kezdeteket leginkább legmeghatározó sportágra. Az évtizedek során aztán sorra jelentek meg újabbak. A könyv említést tesz az asztaliteniszről, az atlétikáról, az autó-motorsportról, a birkózásról, a diáksportról, a kerékpársportról, a kézilabdáról, a kosárlabdáról, a Levente-mozgalomról, a lovassportról, a lövészetről, az ökölvívásról, a röplabdáról, a sakkról és a teniszről. Az úgynevezett Tornaünnepélyeken bemutatkozó kosárlabda 1945-től vált kedveltté. A női csapat NB II-ig vitte, a férfiak NB Ill-ban játszottak. A városnak napjainkban is vannak vei később kiadott könyvében. Ezt a két írást, és Bajos (Beck) Mátyás: „Bátaszék sporttörténetének leírása 1919-től 1929-ig, benne az én sporttörténetem a BAC és a Vasutas Clubokról” című összegzést a 2004-ben kiadott Tanulmányok tartalmazza. teniszezői, a kezdetek pedig az 1930-as évekhez kötődnek. A pálya a Kaszinó udvarán volt, ahol a tehetősebbek ütötték a labdát. Az ökölvívás a negyvenes évek végén, a röplabda az ötvenes években jelent meg. A hazenaként debütáló kézilabda azonban nem nyerte meg any- nyira a bátaszékieket. Próbálkozás a birkózással is volt, ám a szakosztály birkózószőnyeg hiányában az 1932-es megalakulásnál nem jutott tovább. A mostanában lyukas számnak minősülő atlétika a harmincas években még igen népszerűnek számított. Novák István gimnáziumi tornatanár és atlétaedző hatására pedig 1953-tól 1971-ig kimagasló volt a sportág eredményessége. A következő évek krónikáját a karate, a kosárlabda, a labdarúgás és az úszószakosztály sportolói írják. A karatésok ráadásul évek óta halmozzák az Európa- és világbajnoki címeket, az úszás pedig egyre erősebbé válik. A sakk ugyan kivált a BSE-ből, ám Rudolf Anna személyében háromszoros magyar bajnokra lehet büszke a város. Repült a bálna: állati jó volt ez a falunap is kölesd Kakas, bika, bálna - állati jó falunap zajlott szombaton Kölesden. A pályázati támogatással rendezett program egyben a helyi értékeket bemutató fesztivál is volt, az „Érdeklődünk Irántatok” projekt során pedig környező települések - Harc, Medina, Kistormás, Sióagárd, Szedres - is bemutathatták, mire a legbüszkébbek. A falunapon adta át Berényi István polgármester az önkormányzati kitüntetéseket: Deli György és Steitz János posztumusz kitüntetést kapott. Előbbi a Kölesd Közszolgálatáért, utóbbi a Kölesd Jóhíréért díjat. Vargáné Kisfalvi Erzsébet Kölesd Közösségi és Kulturális Életéért kitüntetést kapott, a Kölesdi Díszítő Szakkör a Kölesd Örökségéért elismerést érdemelte ki, míg Nagy Ferencet a Kölesd Sportjáért díjjal ismerték el. A szórakoztató programok sorában idén is megrendezték a Kölesd legerősebb embere vetélkedőt, amit Fájth Szabolcs nyert meg. Ami pedig az állatokat illeti: a kakasfőzőversenyben a szedresi Lovas Udvarház volt a legjobb. A gyermekprogramok között bikarodeó is akadt, a (repülő) bálna pedig az esti Republic koncertre utal (előzenekar a szekszárdi Komjáthy), aminek az eső is megkegyelmezett és hatalmas sikert aratott. ■ H. T. Lemondott az alpolgármester, megvan az utódja Medina Lemondott Medina alpolgármestere - tudtuk meg Vén Attila polgármestertől. A tisztséget korábban Ifjú Emőke töltötte be, aki azért döntött a lemondás mellett, mert elköltözött a faluból. A távozó helyére a legutóbbi helyhatósági választásokon induló, de mandátumhoz nem jutott képviselőjelöltek közül a legtöbb szavazatot szerzett Lang Katalin jutott be a testületbe. Vén Attila elmondta, a múlt hét szerdán lezajlott testületi ülésen az új képviselő már le is tette esküjét. Emellett új alpolgármestert is választott a testület, Balogh József személyében. ■ K. S. ■ A kosárlabda 1845-től vált kedvelt sporttá. Több sporttörténeti kiadványból lehet csemegézni Nyolcmillióval segítik a tolnai fejlesztéseket Otven éve égett le a kórház tetőzete szekszárd Újszülöttek, anyák is veszélyben voltak, de senki nem sérült meg tolna Közel nyolcmillió forinttal támogatja a tolnai ön- kormányzat az Interplus Kft.-t - döntött legutóbbi ülésén a tolnai képviselő-testület. A budapesti cég tavaly Tolnára helyezte fő gyártóbázisát. Ennek első lépéseként megvásárolta az egykori Karolina lenfonóüzem csarnokát, ahol jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak. A társaság tavaly ősszel már kért a várostól támogatást a 2012-es fejlesztései megvalósításához. Akkor a testület úgy döntött, hogy - a lakosság foglalkoztatásának javítása, új munkahelyek teremtése érdekében - a 2012-es költségvetés terhére támogatást nyújt a cégnek a kft. tavalyi iparűzési adójának mértékéig, de legfeljebb tizenkétmillió forintig. A társaság ez év májusában azt kérte, hogy a 2012-ben fizetendő adójának és adóelőlegének együttes ösz- szegével, 15,8 millió forinttal támogassa a város a fejlesztési terveit. A testület végül úgy határozott, hogy a cégnek 7,9 millió forint támogatást nyújt a költségvetés felhalmozási célú általános tartaléka terhére. ■ K. S. ■ Támogatása foglalkoztatás javítása érdekében. Mostanában ünnepük ötvenedik születésnapjukat azok az egykori újszülöttek, akik azokban a napokban látták meg a napvilágot, amikor leégett a régi szekszárdi kórház tetőzetének egy része. A mentést Csőglei István irányította, ő ma már a Tolna Megyei Tűzoltószövetség örökös tiszteletbeli elnöke, a tűzoltóság krónikása, aki A szekszárdi tűzoltóság története című könyvében is megemlékezett az 1962. június 7-i tűzesetről. Az épület akkor még egyemeletes volt, és a Wesselényi utca sarkán a tetőn egy kupola is díszítette. Innen indult ki a tűz, ami főként a szülészeti A tető megsemmisült a tűzben, de az esetnek pozitív hozadéka is lett osztályt, anyákat és kisdedeket is veszélyeztetett. A tüzet - méreteihez képest - végül gyorsan, kb. egy óra alatt eloltották a tűzoltók. Mindenkit sikerült kimenekíteni az épületből, senki nem sérült meg. A vizsgálat alapján a kórház egyik segédmunkásának cigarettájából kieső parázs izzította fel a padláson levő fűrészport, ez okozta a bajt. A tűzesetnek azonban pozitív hozadéka is volt. Az épületre már régóta szerettek volna még egy szintet felhúzni, de a műemlék jellegű kupola miatt ezt nem engedélyezték, így bővülhetett kétemeletesre a régi kórház, ahogy az ma is látható. ■ S. K. i ♦
