Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-04 / 104. szám

2012. MÁJUS 4., PÉNTEK GAZDASÁG mm Még mindig nincs kitalálva, hogy mi is legyen az orszagimázs stratégia Bár az országimázs mostanában a puszta és a gulyásleves felől a vizek felé fordult, Magyarország „kita­lálása” még mindig folyamat­ban van. „A Magyarországról alkotott imázsnak van egy külső eleme. Az, amit a kül­föld gondol rólunk, és ennek a felmérését alapos munkával el kell végezni. Ez megkerül­hetetlen, tudnunk kell, hogy Nyugat-Európában és szerte a világban mit gondolnak ró­lunk” - mondta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az Ország­imázs konferencián. ■ Az ágazat éves szinten mintegy 1320 milliárd forint árbevételt eredményez. A magyarországi turizmus fejlesztése kiemelt jelentősé­gű, hisz az ágazat éves szinten körülbelül 1320 milliárd forint árbevételt eredményez, ami a GDP mintegy 6 százaléka, és hozzávetőleg 323 ezer főt fog­lalkoztat. Várhatóan 2012 lesz az első év, amikor Magyaror­szág turisztikai bevétele eléri a válság előtti utolsó évi, azaz 2007 bevételi színvonalát. A turizmus devizabevétele mint­egy 4 milliárd euróra rúg, és körülbelül 250 milliárd forint áfabevételt hoz. „Néhány hó­nappal ezelőtt a Művészetek Palotájába (Müpa) meghívott előadókat még arról kellett győzködni, hogy nem kell fél­niük, mert itt minden rendben van, és nincsenek politikai at­rocitások" - fogalmazott Káéi Csaba, a Müpa vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a bécsi kultu­rális események bevételei tíz­szer akkorák, mint a budapes­tiekéi, miközben itt is legalább annyi a minőségi program. Kincses Márk, a Magyar Turiz­mus Zrt. marketingstratégiai titkára rámutatott: az nem lehet, hogy egy fehérasztalnál hárman döntsék el, hogy mi lesz a stratégia. A kérdésre, hogy mennyire határozzák meg a belpolitikai események a külföldi látogatók számát, azt mondta: ennek természetesen volt hatása - január-február környékén például érezhető volt a bizonytalanság az uta­zók körében. ■ V. M. Percalapon drága lehet adóterv Komoly fejlesztéseket igényel az új teher kiszámlázása Az új telefonadó a tervek szerint nem lehet magasabb havi 700 forintnál. A szaktárca és a távközlési cégek között még tartanak az egyeztetések. Bár szinte minden ellene szól, egyre inkább úgy fest, mégis percalapú lesz a kor­mányzat által tervezett táv­közlési adó. A bevezetést ugyanakkor - feltehetőleg a szükséges fejlesztések miatt - augusztus végéig elnapolhatják. Jandó Zoltán Egyre valószínűbb, hogy a kormányzatot a távközlési adó esetében sem sikerül eltéríteni eredeti elképzeléseitől, és (most éppen úgy néz ki) augusztus végétől annak ellenére perc alapon fizethetjük az új terhet, hogy értesüléseink szerint a szaktárca és az ágazati szerep­lők közötti tárgyalások egyik legfontosabb pontja épp az adó tervezett alapjának módosítása volt. A legfrissebb hírek szerint az adó mértékén sem változtat­nak, azaz marad percenként, SMS-enként és MMS-enként a bruttó 2 forint (áfát ezek után már nem kell fizetni), újdonság azonban, hogy az első 10 perc adómentes lesz, a havi terhet pedig 700 forintban maximál­ták. Előbbi azoknak kedvez, akik szinte csak hívásfogadás­ra használják telefonjukat, míg utóbbinak azok örülhetnek, akik hat óránál többet beszél­nek egy hónapban. Bár a szaktárca és a cégek közötti egyeztetések még nem zárultak le, és a felek várha­tóan ma is asztalhoz ülnek, amennyiben ez a nagy vona­lakban már vázolt verzió lesz a végleges, akkor a vállalatok szemszögéből nem lehet túl eredményesnek minősíteni a tárgyalásokat. Az elmúlt na­pokban ugyanis nem véletlenül a percalapú számlázás kapta a legtöbb kritikát, ez a koncepció ugyanis amellett, hogy a szám­talan csomag miatt rendkívül bonyolult rendszerhez vezet, számlázási nehézségeket is okozhat a cégeknek. Úgy tudjuk, hogy éppen ezért a távközlési vállalatok több más ajánlattal is előálltak. A Bu­siness Telecom (BTel) például azt javasolta, hogy az új adót a havi díjba építsék be, s értesü­léseink szerint egyéb, „hibrid” megoldási javaslatok is voltak. Takács Krisztián, a BTel vezér- igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: azért kezdeményez­ték a havidíj-alapú adót, mert az az ügyfelek számára átlát­hatóbb, a szolgáltatóknak egy­szerűbb, a kormányzatnak pe­dig könnyebben ellenőrizhető rendszert teremtene, de tapasz­talataik alapján a kabinet a tár­gyalások során egyértelműen a bonyolultabb eredeti elkép­zelések mellett tört lándzsát, Csökkenhet a forgalom A SZOLGÁLTATÓK többsége úgy számol, hogy az új teher számos kedvezőtlen hatással járhat. A Magyar Telekomnál a Világgazdaság kérdésére elmondták: az árak emelke­dése valószínűleg forgalom- csökkenéshez vezet majd, vég­ső soron pedig akár az ország versenyképességére is kedve­zőtlenül hathat. szakértők szerint a táv­közlési adóval főleg a mobil­szolgáltatók járnak rosszul. A vezetékes forgalom jelen­tős része ugyanis már most is a kevésbé árérzékeny vál­lalati, intézményi körhöz köt­hető, a mobiltelefonálásnál azonban továbbra is a lakos­sága meghatározó, márpe­dig - különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben - ez a fogyasztói csoport a kisebb árváltozásokra is telefonálás visszafogásával reagálhat. sőt a sima percalapú számlá­zásnál komplikáltabb ötletek is előkerültek. Mindenesetre a szolgálta­tóknak komoly költségekkel kell számolniuk, ha a szak­tárca valóban kitart a percala­pú adó mellett, hiszen ahhoz, hogy a vállalatok az új terhet kiszámlázhassák, jelentős in­formatikai fejlesztésekre van szükség. Úgy tudjuk, akad olyan cég, amelyik több mint tíz különböző számlázási rendszert használ, ezek mind­egyikét át kellene alakítaniuk az adó bevezetése miatt. Mi­vel a vállalatok többsége kül­ső szoftverekkel dolgozik, a módosítások esetenként több 100 millió forintos költséggel járhatnak, arról nem is beszél­ve, hogy igen időigényes folya­matról beszélünk. Feltehetőleg ez utóbbi miatt döntött úgy a kabinet, hogy az eredeti július elejei időponthoz képest majd két hónappal elhalasztja a be­vezetést. A késést egyébként a vállalatok akár sikerként is el­könyvelhetik, az ágazat cégei ugyanis korábban attól tar­tottak, hogy néhány hétig úgy kell fizetniük az adót, hogy azt nem tudják majd kiszámlázni a fogyasztóknak, azaz a bevé­teli oldalon nem jelenik meg a percenként 2 forintos tétel. A fővárosban drasztikus volt a visszaesés ÉPÍTKEZÉS Kevesebb lakás épült az első negyedben, de nagyobbak lettek az alapterületek Az első negyedévben sem jött meg a várva várt trendforduló a lakásépítésben, tovább foly­tatódott az ágazat vergődése. Mindössze 2444 új lakást ad­tak át, 22 százalékkal keveseb­bet, mint tavaly ebben az idő­szakban. Immár jellemző tendenciá­nak mondható a közép-magyar­országi építkezések zuhanása. Egy évvel ezelőtt még erre a térségre koncentrálódott a la­kásépítések közel kétharmada, és Budapesten volt a legkisebb mértékű a visszaesés. Idén az első három hónapban azonban itt volt a legerőteljesebb csök­kenés: az egy évvel korábbi­hoz képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, és az összes lakásnak csupán az egyharmada épült ebben a régióban. Budapesten a csök­kenés még ennél is drasztiku­sabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavaly ilyenkor. A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Du- nántúlon és Észak-Magyaror- szágon éppenhogy a lakásépí­tések növekedését regisztrálta a statisztikai hivatal. A közsé­gekben átlagos volt a csökke­nés, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma. Épített lakások (első negyedév, darab) 6617 2008 2009 2010 2011 2012 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A közeljövő tendenciáit jel­ző építési engedélyek száma ugyan nem érte el a 2200-at, de itt a megépült lakások számá­hoz képest mérsékeltebb - tíz- százalékos - volt a csökkenés. Az egy évvel korábbi 51 száza­lékos zuhanással szemben ez az adat már némi optimizmus­ra adhat okot. A községekben gyakorlatilag változatlan szám­ban kértek új engedélyt, a váro­sokban a fogyás átlagos mérté­kű volt. Budapesten viszont 34 százalékkal esett vissza a ki­adott engedélyek száma. A me­gyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás épí­tését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az adatok arra utalnak, hogy az új lakások több mint fele családi házban épül (45-ről 53 százalékra nőtt az arányuk), ezzel párhuzamosan viszont visszaesett a többszintes, több­lakásos épületben épített la­kások aránya (47-ről 42 száza­lékra). A lakóparki otthonok aránya pedig az egy százalékot sem éri el. Az év első három hó­napjában felépült lakások átla­gos alapterülete 97 négyzetmé­ter volt, négy négyzetméterrel nagyobb, mint korábban. Kissé növekedett a 100 négyzetmé­teresnél nagyobb lakások ará­nya, az összes új otthon több mint harmada tartozik ebbe a kategóriába. ■ VG 7 Három és fél milliárdos beruházás Várpalotán ötven új munkahelyet hoz létre az Inotal Zrt. Várpa­lotán három és fél milliárd forintos beruházással 2013. februárig. Az új projekt leg­nagyobb eleme egy durvahu- zal-gyártó sor, ami a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt kétmilliárd forintba kerül. A beruházáshoz az Új Széchenyi Terv keretében 914 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a társaság, az efölötti össze­get a tulajdonosok 900 mil­lió forintos befizetéséből és banki hitelből fedezik. A cég 2011-ben nettó 21,8 milliárd árbevételt ért el, létszáma 305 fő volt. Csődvédelmet kért a Hey-Ho gyártója csődvédelmet kért a Hey-Ho gyümölcsleve- ket gyártó Első Magyar Gyümölcsfeldolgozó és Gyümölcslégyártó Zrt. - számolt be a Gazdaság.hu. A társaság 2010-ben még nyereséges volt, forgalma meghaladta a 3 milliárd forintot. Jelenleg több végre­hajtás folyik ellene, egyiket az adóhatóság indította. A társaság 1992-ben alakult, több mint húsz éve gyártja a Hey-Ho gyümölcsleveket, amelyekből évente 30 millió litert értékesít belföldön, és exportál 16 országba. Komoly leépítés a Lufthansánál A NÉMET LUFTHANSA a követ­kező években 3500 alkalma­zottját bocsátja el takarékos- sági programja részeként, hogy ismét nyereségessé tegye a légitársaságot. A létszámleépítés az admi­nisztratív személyzetet érin­ti. „Hosszú távon csak úgy tudjuk megőrizni a munka­helyeket, ha átszervezzük az adminisztratív részlegeket, és belenyugszunk, hogy most munkahelyek szűnnek meg” - mondta Christoph Franz vezérigazgató. A Luft­hansa szerda este közölte, hogy az első negyedévben 381 millió eurós üzemi vesz­teséget szenvedett el, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Felemás évkezdet a Metro Csoportnál a düsseldorfi székhelyű, több mint 2200 áruházat (Magyarországon 34-et) mű­ködtető Metro Csoport árbe­vétele 2,2 százalékkal - 15,6 milliárd euró fölé - nőtt az idei első negyedben, ám net­tó vesztesége a 2011 elejei 3 millióról 82 millió euróra romlott, jóval felülmúlva a Bloomberg által megkérde­zett elemzők átlagvárako­zását. A bevételbővülésben komoly szerepet játszott a kelet-európai régió, melynek forgalma összességében 3,7 százalékkal erősödött, míg a nyugat-európaié (Németor­szág nélkül) 1,2 százalékkal gyengült. A csoport további versenyképesség-javító be­ruházásokat tervez az idén, beleértve mintegy száz új üzlet nyitását, amelyből ed­dig 15 valósult meg.

Next

/
Thumbnails
Contents