Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-22 / 119. szám

fSnm& 2012. MÁJUS 22., KEDD mmmmmw t i—■ v' u y, wmmmmmm GAZDASÁGI TÜKÖR Csökkent a repce ára A Budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciójában május 4-e és 10-e között 86 ügyletet kötöttek. Továbbra is a takarmánykuko­rica forgalma volt a legnagyobb (55 kontraktus), emellett takar­mánybúzát (15 kontraktus) és repcét (12 kontraktus) vásárol­tak a kereskedők. Takarmány- árpára három, malmi búzára egy kötés teljesült. A takarmányárpa augusztusi ára tonnánként 500 forinttal nőtt, elérve ezzel az 50 ezer fo­rintos árat. A napraforgó októ­beri és novemberi határidővel jegyzett ára egyaránt ezer fo­rinttal mérséklődött, 126 ezer, illetve 128 ezer forint/tonna áron zárta a hetet. A repcénél ennél is nagyobb árcsökkenést lehetett megfigyelni, a legkö­zelebbi határidőre 2500, míg a szeptemberi szállításra vonat­kozó jegyzések 4000 forinttal csökkentek, tonnánként. A világpiaci árakra nagy ha­tást gyakorolt a francia és a gö­rög választási eredmény. A chi­cagói árutőzsdén elsősorban a búzakészletektől igyekeztek szabadulni a befektetők, így a havi jegyzés tonnánként 20 dol­lárt meghaladó mértékben csökkent, míg a kukoricánál csak kisebb változások voltak. Termény Határidő Ft/t Malmi búza 2012.Vili. 52 000 T.-búza 2012. Vili. 49 500 T.-kukorica 2012. VII. 54 500 2012. XI. 47 600 T.-árpa 2012. Vili. 50000 Napraforgó 2012. X. 126 000 2012. XI. 128000 Repce 2012. Vili. 135 500 2012. IX. 137 000 FORRÁS: AKI Júliustól elérhető lesz az adatbázis Folyik a kötelező kamarai re­gisztrációhoz kapcsolódó adatok feldolgozása, június végéig a te­rületi kereskedelmi és iparkama­rák megküldik a regisztrációs számot a vállalkozóknak - tájé­koztatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. Az adatszolgáltatást nyújtó vállalko­zások befizették a kamarai hoz­zájárulást, amelyből eddig mint­egy 2 milliárd forint folyt be a te­rületi kereskedelmi és iparkama­rákhoz. Július elsejétől minden­ki számára elérhetővé teszik a nyilvános adatbázist. ■ M. I. Mivel drága a gyümölcs, drága lesz a befőtt és a lekvár is. Érdemes tehát recepteket kérni a nagyszülőktől, és időt szánni a befőzésre Drága a hazai gyümölcs szezon előtt Az árak ellenére érdemes befőzni, lekvárt készíteni A természet az idén min­dent elkövetett azért, hogy kevés gyümölcs ma­radjon a fán. Először a februári rendkívüli hideg, aztán az április 10-i fagy, végül a múlt heti két nagy szélvihar alaposan megté­pázta a fákat. Ez az árak­ban is érezhető lesz. Mauthner Ilona Az idei év nem a gyümölcster­mesztőknek kedvez - véli Csiz­madia György, a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) fő­titkára. Országosan közel 80 szá­zalékos fagykár érte a kajsziba­rackot, a meggyet és a cseresz­nyét 60-70 százalék, almából és szilvából pedig közepes termés várható. A húsvéti körüli fagyok a becslések szerint több mint 60 milliárd forinttal csökkenti majd az élelmiszer-gazdaság idei bevételeit, és az évnek még csak a harmadán vagyunk túl - tette hozzá a főtitkár. A legnagyobb fagykár Bács-Kiskun megye kaj- szis ültetvényeit érte, Baja kör­nyékén, a Csongrádi és a Kunsá­gi borvidék déli részén is tarolt a lehűlés, amely a Mohács környé­ki és a Szekszárdi borvidék sző­lőit is károsította. A múlt heti szélviharok is ala­posan megrázták a fákat. A ter­melők elmondása szerint sárga­barackból alig maradt pár szem egy-egy ágon. Úgy tűnik, a me­gyében meggyből és cseresznyé­ből közepes termésre lehet szá­mítani. A hiányt könnyen lehet külföldről pótolni. Kérdés, a vá­sárlók meg tudják-e fizetni a drá­ga gyümölcsöt. Szénási Tibor, a kisvejkei TESZ ügyvezető igazgatója el­mondta, náluk a cseresznyére „nincs gond”, mert az áprilisban elfagyott, úgy, hogy nincs mit szedni a fákról. A közel 350 hek­tárnyi kajszisban idén nem lesz csúcstermés, de még közepes sem. Egyedül talán a szilva és az alma hozhat közepes termést, ha újabb csapás nem éri az ültetvé­nyeket. Közben a piacokon megjelent az eper és a korai cseresznye. A termelők dobozokban kínálják, mivel súlyt nem írnak rá, így csak tippelni lehet, hogy a félkilósnak tűnő kiszerelés 500-600 forintba kerül. Az általunk megkérdezett piaci árusok elmondták, nem sze­retnek panaszkodni, mert az már lepereg az emberekről, de úgy tű­nik, idén minden rossz összejött. Az epret virágzásban érte az ápri­lisi fagy, így megfázott. Kéthetes lemaradásban van­nak a dinnyepalánták is. A hi­deg miatt nem merték időben ki­ültetni a megyei termelők, majd a múlt heti viharos szél pedig a fóliát megrongálta. Ennek elle­nére jó minőségre és közepes termésmennyiségre számítanak a gazdálkodók. Akik nem a pa­lántázást választották, hanem közvetlenül a magot vetették el a földbe, azok később, július vé­gén számolhatnak a pirosló dinnye szedésére. A termelők többsége azonban palántákat ül­tetett ki, amely ugyan magasabb költséggel jár, de ezek a növé­nyek ellenállóbbak a betegsé­gekkel szemben. Középérésűek, tehát már július elején meg lehet velük jelenni a piacon. Az országban egy átlagos év­ben 800-900 ezer tonna gyü­mölcs terem - a terméktanács adatai szerint. Ehelyett idén jó, ha a felét betakaríthatják a ter­melők. A 900 ezer tonna gyü­mölcsből 500 ezer szokott lenni az alma, úgy tűnik ezen a terü­leten idén nem lesz jelentős visz- szaesés. Az alma várhatóan jobb idei termése így javíthat a feldol­gozók idei üzleti számain, de még nincs vége az évnek. Érték­ben azonban rendre a csonthé­jas gyümölcs: a meggy, a kajszi-, az őszibarack adja a gyümölcs­szektor - tavaly mintegy 87 mil­liárd forint - termelési értéké­nek nagyobbik felét. Négy kiló eperhez két kilogramm cukor a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a lekvár (még a gyümöl­csöt alig látott is) drága a bol­tokban, tehát, érdemes gyü­mölcsöt venni és feldolgozni, íme egy egyszerű recept: 4 kilo­gramm eperhez 2 kilogramm cukrot tegyünk, lassú tűzön, alaposan forraljuk össze. Aki sűrűbben szereti, az tehet bele dzsemesítőt is, ez egyben tartó­sít is. Üvegekbe merve, egyen­ként papírral csomagoljuk be a lekvárosüvegeket, hogy las- ’ san hűljenek ki. Tartósítószert külön ne tegyünk bele. Itt a palántázások ideje kiskert Az óvatosak megvárták a fagyosszentek végét A vetőmag áfás áron, a termény áfa nélkül Aki eddig húzta-halasztotta - az­az megvárta a fagyos szentek vé­gét -, e héten nyugodt szívvel ki­ültetheti a palántákat is a kiskert­be. A piacokon hatalmas a vá­laszték, padlizsánt, cukkinit, pa­radicsomot darabonként 50-100 forintért, míg zellert ennél ol­csóbban 20-40 forintért, cseresz­nye-, t. v.-, piroshéjú és bogyisz­lói paprikákat szálas változatban (3040 szál egy csomag) 120-150 forintért lehet vásárolni. Már a dinnyepalántákat is kínálják, a görögdinnye darabjáért 80, a sár­gadinnyéjéért 60 forintot kérnek. A palántákat kiültetésnél érde­mes megöntözni, illetve ezt köve­tően legalább 2-3 naponta késő délután meglocsolni. ■ I. M. ■s •ő | A jó palánta a szép termés alapja. Ültetésnél meg kell locsolni A gabonakereskedésben elterjedt áfacsalások megakadályozására július 1-jétől az agráriumra is ki­terjesztik a fordított adózást - er­ről döntött nemrég az Országgyű­lés. Az eladó az árut nettó áron ér­tékesíti, a forgalmi adót pedig a vevő vagy a végfo­gyasztó fizeti be. Aren- delkezés július 1-jétől 2 évig lesz hatályos. A fordított áfa beveze­tését azért szorgalmazták a kép­viselők, mert sokszor és sokan visszaéltek a (be nem fizetett) áfa visszaigénylésével. A szabályosan gazdálkodó termelők közül azonban nem mindenki örül az új rendszer­nek. Egyik pusztahencsei olva­sónk azt tette szóvá, hogy sze­rinte a gazdákat bünteti az új szabály, hiszen a termelő brut­tó, azaz áfás áron megveszi a vetőmagot, a növényvédő szere­ket, gázolajat, a gépekhez alkat­részeket, miközben tőle a ter­ményt (kukoricát, búzát, árpát, zabot, napraforgót, repcét...) áfa nélkül veszi át a felvásárló, az új rendszer szerint. Olvasónk sze­rint igazságtalan, hogy az érté­kesített termény után nem jár áfa, noha az előállításához szükséges alapanyagok mind áfás árúak. Ráadásul az áfához is fél évvel később lehet hozzá­jutni. ■ Mauthner I. ■ A termelő ke­rül hátrányos helyzetbe. 5 AGRÁRHÍREK Jól állnak a tavaszi munkákkal a termelők A GAZDÁLKODÓK a Vetési munkálatokat gyakorlatilag befejezték - tájékoztatta la­punkat Fábián Valentin, a megyei kormányhivatal föld­művelésügyi igazgatója. Ta­vaszi árpából a tervezettnek megfelelően 1226 hektárt, zabból 767, szójából 1323, cukorrépából 1572, burgo­nyából 213, napraforgóból 24 746, kukoricából 110 158 hektárt vetettek tavasszal a gazdálkodók. A növényvé­delmi munkákkal is jól áll­nak a termelők, a fejtrágyá­zást, gyomirtást elvégezték. Fiatal hőgyészi borász országos sikere A TALENTOMÉTER Borfesztivá- lon nagy sikert aratott két borával is a hőgyészi ifj. Hor­váth László. Az országos hí­rű fiatal tehetségkutató bor­versenyre két borával neve­zett, és mindkettő bekerült a TOP 10-be. A rozé kategóriá­ba a 2011-es évjáratú kék­frankos rozét, a testes vörö­sek kategóriába pedig a 2009-es évjáratú cabernet franc-ot nevezték. Ifj. Hor­váth László elmondta, 22 hektáron művel szőlőt a csa­lád, melyből kiváló minősé­gű borokat készítenek. Ifj. Horváth László Kékfrankos borverseny lesz idén is Sopronban IDÉN HETEDSZER rendezik meg május végén a nemzet­közi kékfrankos borver­senyt. A mintákat még ma, május 22-én fogadják a szekszárdi hegyközségnél is. A verseny bírái hazai és nemzetközi hírű szakembe­rek lesznek. A kiadott díjak száma nem haladhatja meg a nevezett borok harminc százalékát. A nagyhírű bor­versenyt kétévente rendezik meg Sopronban. Június 1-jéig kérje a részarány kimérését A vidékfejlesztési Miniszté- rium felhívó kampányt indí­tott, amely az osztatlan kö­zös földtulajdonban levő ter­mőföld tulajdonviszonyainak rendezését kívánja elősegíte­ni. A magyar állam ugyanis - idén utoljára - átvállalja a részarány földkiadás során szerzett osztatlan közös ter­mőföld önálló ingatlanná alakításának költségeit. A kérelmet legkésőbb június 1-jéig lehet leadni a körzeti földhivatal ügyfélszolgála­tán. Az eljárást egy nyomtat­vány kitöltésével kezdemé­nyezhetik az érintettek. Továbbiak a TEOLhu hírportálon »

Next

/
Thumbnails
Contents