Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-18 / 116. szám

4 2012. MÁJUS 18., PÉNTEK NYUGDÍJASOK Beírta a nevét Sáth Sándor a magyar asztalitenisz történeté­be. Egy nyolcezres községben, Tolnán, olyan sikereket ért el a rendszerváltás előtt, melyekre a sokkal különb körülmények között dolgozó fővárosi edzőtár­sai is irigykedve néztek. Tizen­éves gyerekekkel végigverte a világot. Mindig saját nevelésű fiata­lokkal dolgozott, másoktól nem szívesen vett át sportolókat. Ma­ga is pingpongozott, kissrác ko­rában úszott is. Azt mondja: mellúszásban jó darabig nem volt ellenfele Dél-Magyarorszá- gon. Asztaliteniszben országos versenyt nyert 1961-ben. Hozzá­teszi: ettől nem kell hanyatt es­ni, mert egy szpartakiádról van szó, ahol nem indulhattak a vá­logatott versenyzők. Jó ideig kettős életet élt. Nap­közben a tolnai textilgyárban, il­letve később a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnél dolgozott - anyagáru-forgalmi osztályveze­tőként, kereskedőként, divatbe­mutatók szervezőjeként -, reg- a gél és este pedig edzéseket tar- | tott. Eleinte a textiles kultúrház- | ban zajlottak a pingpongcsaták, később a sportszékházban, amit az évek során kibővítettek, át­építettek, hogy külföldi csapato­kat is fogadhassanak, elszállá­solhassanak. Sáth Sándor első, igazán ered­ményes versenyzője Bolvári Ildi­kó volt. Őt kezdetben még nem is edzőként, csak idősebb játékosként segítette. De ahogy jöttek az eredmé­nyek, egyszer csak azon kapta magát, hogy a mások sikereiért szívesen dolgozó sportvezetővé vált. Megszerezte a szükséges segédedzői és edzői végzettséget a Testnevelési Főis­kolán, és felvitte a csapatot az NB I.-be. Minden egy beszólással kez­dődött. Labdarúgó-vezetők és községi vezetők vitatkoztak ar­ról Tolnán baráti társaságban, hogy mi lehet az oka a focisták sorozatos kudarcainak. Miért nem tudnak a megyebajnokságból bejutni az NB III.-ba? Sáth Sándor lazán közbeszólt: - Én ak­kor csinálok NB I.-es csapatot a pingpongo- saimmal, amikor akarok. Volt nagy felhördülés, aztán volt nagy csodálkozás. Mert az ominózus eset után néhány év­vel, 1976-ban a Tolnai Vörös Lo­bogó megnyerte az NB Il.-őt, s azt követően tíz éven át az NB I. élvonalában maradt, második, harmadik helyen zárva a baj­nokságot. A Bolvári Ildikó-Ba- logh Ilona-páros legalább 6 ma­gyarbajnoki címet nyert; 13, illet­ve 17 éves gyerekekként álltak a dobogó legfelső fokára. Aztán be­kapcsolódott Bolvári Katalin, Bátorfi Csüla és mások; a fiúk is szép sikereket értek el. Egy idő­ben a hazai ranglista legjobb 16 játékosából 8 Sáth Sándor tanít­Ő honosította meg a magas adogatást sáth Sándor a Tolna megyei sportélet nesztora még ma is nyüzsög, jön-megy, intézke­dik, szervez. Sosem szeretett egy helyben ücsörögni, és a bulizásra is sajnálta az időt. Amíg mások munka után a présházban vagy a pincében szórakoztak, ő az edzőterem­ben készítette fel tanítványa­it a versenyekre. Reggel fél hatkor kezdődött az edzés, délután négytől folytatódott este kilencig. Közben a diá­koknak tanulás, a felnőttek­nek munka. Keményen meg kellett dolgozni az eredmé­nyekért. ■ Sosem szere­tett egy hely­ben ücsörögni. Tizenévesekkel nyert versenyeket NB i. Tolnán, Szekszárdon és az országban másutt is sokat tett az asztaliteniszért ványa volt. Ő honosította meg Magyarországon a magas ado­gatást. Bátorfi Csillának nap mint nap több százszor kellett feldobnia a labdát a tolnai sport­székházban a 6 méterre lévő pla­fonig - hogy koppanjon -, míg tökéletessé nem vált a szerva. Eredményei aztán magukért be­széltek. Bátorfi Csilla 1985-ben, ló évesen Európa-bajnok lett. Nem mindenki tapsolt Sáth Sándor edzői sikereinek. Irigye­ket, haragosokat szerzett, akik ellehetetlenítették, és 1987-ben elhagyta Tolnát. Miskolcra szer­ződött, ahol a kieső csapatot visz- szavitte az NB I.-be. Aztán Oros­házára hívták, s ott megismétel­te ugyanezt a mutatványt. Családja továbbra is Tolnán élt, és 1997-ben ő is visszatért. Ennek egy magánéleti tragédia volt az oka: autóbalesetben mindkét fia súlyosan megsérült - az egyik hónapokig kómában volt -, és az unokája meghalt. A sors olykor kegyesen, olykor kí­méletlenül bánik azokkal, akik el akarnak érni valamit. Szekszárdon folytatta edzői pályafutását Sáth Sándor, ahol három fiatal játékos meg egy üres kassza várta. Megerősítette, felhozta a csapatot, most játsza­nak a bronzéremért a legjobbak között, az extraligában. A nemzetközi hírű mester­edző életében különösebb válto­zást nem jelentett a nyugdíjba vonulás. Tekeri a verklit ugyan­úgy, mint azelőtt Bejárta a fél vi­lágot, találkozott még a pápával is - XXIII. János megáldotta a vá­logatott asztalitenisz-csapatot -, eljutott Koreába és Indiába is ta­nítványaival, akik mindenhol helytálltak. S mindeközben Sáth Sándor nem gazdagodott meg. Sok szponzorpénzt összekalapo- zott, de sosem magának, hanem a sportolók felszerelésére, utaz­tatására.- Égne is a pofámon a bőr, ha magamnak kaparnék! - mondja. Tolnán 400 forint volt az edzői járandósága. Igaz, hogy amellett még a textiliparban is dolgozott. Miskolcon és Orosházán már rendes fizetést kapott a pingpon­gért Tegyük hozzá, hogy végül hazai pályán is elismerésben ré­szesült. A számtalan érem, a Sipos Márton-díj, az Állami Díj , és más trófeák mellett megkap­ta a „Tolna Városért” kitüntető díjat is. Egy időben a hazai aszta­liteniszezők ranglistáján a legjobb 16 játékosból nyolc Sáth Sándor tanít­ványa volt. A mesteredző, a Tolna megyei sportélet nesztora, nemzetközi hír­névre tett szert. Wessely Gábor A hetvenes évek közepén már ott voltak Sáth Sándor tanítványai az NB l.-ben. Most a szekszárdiak edzője, akik a bronzéremért játszanak Férfinapot tartottak a nyugdíjas asszonyok NAGYSZOKOLY A helyi nyugdí­jas-egyesület nő tagjai idén is nagy sikerrel rendezték meg a férfinapot az Idősek Klubjá­ban. Nagy Károlyné, az egye­sület vezetője elmondta, a férfiak a presszóban gyüle­keztek, együtt jöttek át a klubba énekelve a Nékem olyan asszony kell című dalt A hölgyek műsort adtak, ver­set mondtak, énekeltek, süte­ményt készítettek, és átadtak minden férfinak egy díszes pálinkás poharat. Vacsora, be­szélgetés és tánc zárta a programot (mi) Kedvezményes árusítás a szövetség tagjainak szekszárd Több nyugdíjas­egyesület segíti oly módon tagjait, hogy tartós élelmisze­rekből kedvezményes árusí­tást szervez számukra. Most a Szekszárdi Nyugdíjasok Te­rületi Érdekszövetsége hívja a tagkört két üyen esemény­re a Hunyadi utcai székház­ba. Május 21-én füstölt árut, száraztésztát étolajat, ételíze­sítőt őrölt paprikát 29-én frissen vágott csirkét vásárol­hatnak olcsón azok, akik tag­díjukat rendezték, (wg) Tízéves a tolnai nyugdíjasok egyesülete tolna Tisztújító közgyűlést tartott az Országos Nyugdí­jas Polgári Egyesület tolnai szervezete. Megerősítették posztján az elnököt Kis Zol­tánt újabb három évre. Alel- nöknek Jagicza Jánost válasz­tották a leköszönő Saramé Sándor helyére. Megemlé­keztek arról is, hogy a tolnai szervezet 10 éve alakult. Az első években Saramé Sándor volt az elnök, (wg) Saramé Sándor alapító elnök Továbbiak a TEOLhu hírportálon A kisszékelyiek nagy sikere ki mit tud? Két kategóriában is a döntőbe jutottak Miután a hévízi középdöntőben is nagy sikerrel szerepelt, beju­tott a nyugdíjas Ki mit tud? or­szágos döntőjébe a zömében kis­székelyiek alkotta tánccsoport, melyet négy belecskai nyugdíjas is erősít. Mint megírtuk, a csapat a tabi területi döntőből került be a hévízi megmérettetésre. A színjátszók is továbbjutottak. A megszorító csomag című humo­ros jelenetet adták elő Tabon és Hévízen is. Az országos döntőket már kategóriánként más-más helyen rendezik. A színjátszóké június 1-jén Sármelléken, a tán­cosoké június 3-án Keszthelyen lesz. Lelkes Györgyné klubveze­tő bízik a további eredményes szereplésben. ■ Varga L. Ez a tánccsoport is ott lesz június 3-án a keszthelyi döntőn Nem volt idegen a közéletiség, a nyugdíjas-egyesületben való te­vékenység eddig sem Fenyvesné Palkó Máriától, de most egy mi­nőségileg új szakasz kezdődik az életében. A Bonyhád és Vidé­ke Nyugdíjas-egyesület elnöke megyei megbízatást kapott. A 23 tagszervezetet összefogó, „Életet az éveknek” Országos Szövetség megyei elnökévé választották. Első feladata a több helyszínen zajló megyei nyugdíjas Ki mit tud?-ok megszervezése. Nyilvánvaló, hogy jó szervező- képességének is köszönheti, | hogy őt választották megyei el- | nőknek. Bonyhádon színes prog- | ramkínálat várja mindig a nyug- £ díjasokat, a nőnapozástól a kará- Fenyvesné Palkó Mária elnök csonyozásig. Járnak kirándulni, tartanak dalostalálkozót, és a vá­rosi rendezvényeken - például a tarkafesztiválon - is aktívan részt vesznek. Vannak népszerű előadóik, mint János István szájharmonikás és Fenyves László énekes, akik nemrég Hé­vízen léptek fel. A Kéknefelejcs kórus is sokfelé jár. Tavaly Szi­getvárról hozták el az első helye­zést egy dalostalálkozóról. Fenyvesné reméli, hogy az egész megyében sikerül olyan pezsgővé tenni a nyugdíjaséletet, mint Bonyhádon. Az elnöki meg­bízást négy évre kapta. Munká­ját segíti Fóberné Orova Valéria elnökhelyettes, öt alelnök és há­rom országos küldött. ■ W. G. Szervezőképessége kitűnő négy évre Megyei megbízatást kapott a bonyhádi elnök i * i

Next

/
Thumbnails
Contents