Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-15 / 113. szám
4 2012. MÁJUS 15., KEDD KÖRKÉP Kenyában gyógyítottak a daktarik AFRiKA-LÁz Elvégezték a trópusi betegségek felismerését segítő kurzust Afrikát megjárt orvosok Sióagárdon, a vízügyi igazgatóság pihenőházában. Balról a második dr. Ternák Gábor A „mesebeli” Afrikában szerzett élményeiket, tapasztalataikat osztották meg egymással azok az orvosok, szakképzett ápolók, akik a hétvégén Sióagárdon találkoztak. Szeri Árpád sióagárd A találkozó résztvevőinek egy része a megyéből, többsége viszont Baranyából érkezett, nem véletlenül. Az Afrika-utak szervezője, dr. Témák Gábor a Pécsi Tüdományegyetem orvosi karának professzora. Ugyanakkor korábban Szekszárdon, a Balassa- kórház fertőző osztályának vezetőjeként dolgozott, a rendszerváltás után pedig négy esztendőn át a megyeszékhely és körzete országgyűlési képviselője is volt- Ez alkalommal két csoport tagjai érkeztek Sióagárdra, valamennyien Kenyában, Eldoret városában töltöttek 9 hetet szakmai gyakorlaton - mondta el lapunknak dr. Ternák Gábor. - Sa- * játos körülmények között, „éles 1 bevetésen” sajátították el a tró- | pusi betegségek felismerését se- 1 gítő tanfolyam tudnivalóit, mi- | közben gyógyító munkát is vé- I geztek. Az ott szerzett, különleges ismeretanyag egyáltalán nem afféle egzotikum: hiszen Magyarországon is egyre több, a forró égöv alatt szerzett, avagy onnan érkező betegséggel találkozhatunk. Ezért is fontos, hogy közel húsz év után ismét lehet szakvizsgázni nálunk trópusi betegségekből. Miután mindenkiben egy kicsit ülepedtek már a különböző élmények, megbeszéljük a tapasztalatokat. A mienkhez hasonló, intenzív képzés világszerte ritkaságszámba megy. Egyetlenegy létezik ezenkívül, de az nem Afrikát, hanem Dél- Amerikát, Perut érinti. Már 2006 óta próbálkoztam egy ilyen, a pécsi egyetem által szervezett és akkreditált kurzus elindításával, míg végre 2008-ban sikerült kapcsolatba kerülni a kenyai Eldoret városával, ahol az ország második legnagyobb, egyetemi kórháza található. Dr. Kovács Beáta két alkalommal is járt Eldoretben. Úgy fogalmazott, hogy számára egyaránt feltárult Afrika félelmetes, illetve varázslatos arca. - A közbiztonság, ahogy arról tudomásom is volt, gyenge lábakon áll Kenyában - mesélte a pécsi kórház fertőző osztályának orvosa. - Több ismerősömet is kirabolták, amikor hazafelé tartott a repülőtérről. Betörtek abba a házba is, ahol én laktam, szerencsére nekem semmi bajom nem esett. A helybeliek barátságosak, szívesen keresik a kapcsolatot az európaiakkal. Igaz, nemritkán abban a reményben, hogy a szerintük gazdag fehér emberek révén anyagi előnyökhöz juthatnak. Ez az érem egyik, kellemetlen oldala. A másik oldalt viszont a természet szinte leírhatatlan szépsége jelenti. Nem véletlen, hogy a semmi és a nyomor közepén magas kerítéssel körbevett, őrökkel védett szállodák és éttermek emelkednek, a turizmusra épülve. Eldoret egyébként Kenya ötödik legnagyobb városa, nyomor- negyede - lehangoló rekordként - a második legnagyobb az országban. Dr. Kovács Beáta első afrikai útján egy járóbeteg-szakellátó helyen dolgozott háziorvosként. Azzal a különbséggel, hogy Kenyában mindössze egy fonendoszkóp képezte az orvostechnológiai felszereltséget. Ám még az ilyen szűkös lehetőség mellett is szinte mindenki bízik a fehér doktorban, azaz szuahéli nyelven a daktariban. Nem elhanyagolható előnyként a helyieknek nem kellett fizetniük sem a vizsgálatokért, sem a gyógyszerért, jóllehet bárhol másutt, más kenyai kórházban a szegények számára megfizethetetlen regisztrációs díjjal indul és egyéb költséggel folytatódik egy hasonló eljárás. Dr. Kovács Beáta második kenyai útján a dr. Ternák Gábor szervezte kurzuson bővítette tudását. Két év elteltével tárult elé ismét Kenya: különös, de egyúttal jellemző módon gyakorlatilag ugyanúgy, érdemi változás nélkül. Ez azonban nem csökkenti a vonzást, ami mindenkire hatással van. így dr. Almási Istvánra is. A szekszárdi Balassa János-kórház higiénikus osztályvezető főorvosa a rendezvény szervezőjeként fogadta kollégáit, akikkel együtt fedezte fel Kenyát.- A kialakult kapcsolatokat egyrészt meg kell tartani, és lehetőség szerint bővíteni - adta okát a találkozónak. - Másrészt ha ott, Afrikában valamit tanultunk és gyakorlatot szereztünk, akkor erről a hozadékról is feltétlenül érdemes szót váltanunk. Dr. Ternák Gábor professzor úr már említette nekünk, hogy ezt a kenyai projektet igyekszik lehetőség szerint folytatni és kiteljesíteni: ezen törekvésében is igyekszünk őt támogatni. Nemcsak a mi, hanem a leendő páciensek érdekében is. Meghívták a régi könyvtárosokat is a hatvanadik születésnapra tamási Hatvanéves a tamási Könnyű László Városi Könyvtár. A jelenlegi igazgató, Miskolczi Zoltánné az intézmény hatodik direktora. Az évforduló kapcsán tartott rendezvényre meghívták a régi dolgozókat is. Összesen 25- en hallgatták meg Csányi Zoltán előadóművész Márai-estjét és Kriston Vízi József múzeumigazgató könyvajánlóját, aki K. Németh András helytörténeti kötetét mutatta be. A „Haza a múltban - Szemelvények Tamási újkori történetéből” című, 140 oldalas munka a könyvtár támogatásával jelent meg. Ez a Tamási Örökség sorozat harmadik darabja. Szó volt a rendezvényen a könyvtár által kiírt pályázatokról is. A felnőttektől visszaemlékezéseket, régi fotókat vártak, a gyerekektől fogalmazásokat arról, ki hogyan képzeli el a könyvtár jövőjét. A felnőttek nem nagyon iparkodtak - egy írásos anyag és néhány fotó érkezett csupán -, a gyerekek viszont serénykedtek, mintegy 30-40 pályaművet küldtek be. Apró ajándéktárgyakat kaptak. ■ W. G. A bor jelképesen visszatükrözi az emberi életet szekszárd A bor az emberiség történetét végigkísérte, mondta előadásában Vida Péter szekszárdi borász. A 2011-es Év bortermelője a katolikus plébánia közösségi házában állt az érdeklődők elé, akik meg is kóstolhatták a 2011- es roséját, kadarkáját, cabernet francját, merlotját és kékfrankosát A rendezvény címével - “Bor, mint Krisztus vére” - Vida Péter azt szerette volna kifejezni, hogy a bor egy jelkép, mely visszatükrözi az ember életét. Az isteni gyümölcsöt leszedjük, majd erjedni kezd, különböző szakaszokon megy keresztül, mire megérik. Ilyen az ember is, mondta a borász. Vida Péter egyébként az elmúlt hónapokban 28 ezer kilométert tett meg az országban. Mióta az Év bortermelője lett, műiden hétre jut a bemutatókból. Hozzátette, közben folynak a tavaszi munkák a szőlőben, és sajnos az áprilisi fagy az új telepítésben náluk is kárt okozott. ■ M. 1. Olyasmit kapott Afrikától, amit még soha PROF. DR. TERNÁK GÁBOR 1945. május 30án született Zalaegerszegen. Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1969-ben. 1975-1978 között Nigériában, majd 1980-1983 között Laosz- ban dolgozott. Három szakvizsgával - belgyógyászat, fertőző betegségek, trópusi beteg ségek - rendelkezik. 1983 és 1996 között a Tolna Megyei Kórház Infektológiai Osztályának osztályvezető főorvosa volt, 1990-94 között ország gyűlési képviselőként tevékenykedett. 1991 elején Szaúd- Arábiában tartózkodott, és részt vett az Öböl-háborúban. 1993 kora nyarán az 1PU felkérésére Kambodzsában volt választási megfigyelő. Az utóbbi négy évben Kenyában 11 alkalommal, Tanzániában egyszer járt: mint említette, ottani útjai egyikén olyasmit kapott Afrikától, amit addig soha: maláriát ■ A kapcsolatokat meg kell tartani. I. Bála-plakettet kaptak elismerések Tanárt, diákot és egy edzőt díjaztak Az áttelepítést szemlélteti kiállítás A felvidéki magyarokat ért tragédia a téma szekszárd Az idei évben Péter Miklós tanár, Bárczy Örs végzős diák és Szabó Noémi kosárlabdaedző vehette át az I. Béla Gimnázium emlékplakettjét Hajós Éva igazgatótól. Az elismerést hagyományosan a ballagási ünnepségen adományozzák olyan tanárnak, diáknak és külsős személynek, aki sokat tett az intézmény fejlődése, jó hírének gyarapítása terén. A méltatás szerint a tanár és tanítványa kiemelkedő informatikai tevékenységét ismerte el az egyébiránt informatikai profilú középiskola, míg a tréner az évek során többször is dobogós helyezéshez segítette a gimnázium sportolóit a diákolimpiák megyei, régiós és országos döntőiben. ■ Péter Miklós (balról), Szabó Noémi, Hajós Éva és Bárczy Örs bonyhád „Mint oldott kéve - felvidéki magyarok a Völgységben" címmel nyílt új, időszaki kiállítás a Völgységi Múzeumban a napokban. Mbit azt Csibi Krisztina muzeológustól megtudtuk, hatvanöt évvel ezelőtt érkeztek a Hidas-Bonyhád vasútállomásra azok a szerelvények, amelyek a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében áttelepített magyar családok százait szállították. A tárlat személyes visszaemlékezésekre, fényképekre és dokumentumokra épül, ezekkel szemlélteti a felvidéki magyarok tragédiáját. A kiállítás létrejöttében a helyi Felvidék Egyesület tagjai is nagy szerepet vállaltak. ■ V. B. Mohácsiné Badics Tünde (balra) és Győri Lászlóné a kiállításon I
