Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-14 / 112. szám
2012. MÁJUS 14., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET VÍZIN BALÁZS Költséghatékony párbeszéd AKÁRHOGY szedtem a lábamat, a kamaszkorra jellemző lázadás nyolcadikos koromra engem is utolért. Füllentenék, ha azt mondanám, hogy addig nem voltam benne a jópofa diákcsínyekben, de a középiskolás évek kapujában tört rám úgy masz- szívan az „enyém a világ és minden felnőtt rosszul tudja a dolgokat” életérzés. főleg akkor voltam bosszús, mikor egy jó szándéktól vezérelt cselekedetünk bálid sült el, és leszűrést kaptunk érte. A cimborákkal év közben kipuhatoltuk, hogy a lányok melyik ízű táblacsokit szeretik a legjobban. Hiába fogtuk a büfés néni lassúságára az ajándékbeszerzésből adódó késést, beírást kaptunk a tanárnőtől, mert csöngetés után estünk be az órára. Pedig mi siettünk az édes aprósággal - amelyből egyébként a pedagógust is megkínáltuk volna -, de a hajthataüansága miatt keserű szájízzel ültünk le a helyünkre. Ő csak a szabályokra hivatkozott, és bekarcolta a magatartás füzetbe, hogy aznap rossz fát tettünk a tűzre. bár a téma fajsúlyát tekintve a diákként megélt sztorim csak egy kockányi a zombai esethez képest, abból is kiderül, hogy ahogy mondani szokás: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Első olvasatra (és még másodikra is) mellbevágó a közel 139 milliós büntetési tétel, amit kilátásba helyezett a zöldhatóság a település határában működtetett engedély nélküli hulladéklerakó miatt. Mindkét fél álláspontja világos, megszívlelendő. A településvezetőket azért választják, hogy a helyiek érdekeit képviseljék, a hatóságok pedig végzik a dolgukat. Ez idáig rendben is van, bár szerintem a párbeszéd minden esetben kifizetődőbb, főleg a leginkább érintett lakosoknak. Nem egyenlő a hozzáférés kérdések A képzésnek és a gyakorlatnak kézen fogva kell járni Talán nem túlzás azt mondani, hogy forrongásban a szociális szakma. Új tudást és sikert hozott a közös munka, de nem tudni, miként alakul át az ellátások rendszere. Ihárosi Ibolya Olyasmit is lehet olvasni, s így érzik a gyakorlati szakemberek is, hogy ez valójában válság, amelynek a kimenetele még nem ismeretes. A gazdasági válság miatt egyre több a rászoruló. Ugyanakkor évek óta folyamatos a juttatások lefaragása. A szociális háló meg hol lyukas, hol pedig átláthatatlanul gubancos. Azt sem tudni, eljut-e a segítség az igazán rászorulókhoz. Sőt még azt sem, hogy nekik mire lenne igényük. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit tanulnak a jövő szociális szakemberei, illetve miként újíthatják meg tudásukat a gyakorló szakemberek. A PTE Ily- lyés Gyula Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézete pályázati programjának eredménye hat kiadvány, számos digitalizált tananyag, egy szakirányú továbbképzés, két úgynevezett komplex modul, vagyis specializáció a nappali képzésben, és két akkreditált felnőtt- képzés. Az egyik már két csoportban le is zajlott, a másikat ezután indítják. Mint azt dr. Nagy Janka Teodóra PhD, intézetigazgató, főiskolai tanár, dékánhelyettes elmondta, a csoportvezetési tréning gyakorlati képzési hiányt pótol.- Kegyelmi állapotnak éreztük, hogy egy a szociális képzések fejlesztésére kiírt nyertes pályázat keretei között valósíthattuk meg a PTE Illyés Gyula Karán a szociális képzésfejlesztést, hiszen a felsőoktatást már az elmúlt években is folyamatos megszorítások jellemezték. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint megfelelő a szociális ellátórendszer? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: TEOL.hu A szavazás eredményét a keddi szántunkban közöljük. Olyan együttgondolkodást és közös munkát terveztünk és valósítottunk meg a program 18 hónapjában, amelyből reményeink szerint később is tudunk építkezni.- Magyarországon elsőként Szekszárdon indult főiskolai nappali tagozatos szociális munkás képzés. Melyek voltak a képzésfejlesztés helyi sajátosságai?- Az egyik a tradicionalitás. Mivel a szak Szekszárdon az elsők között indult, kialakultak azok a hagyományai, amelyekre folyamatos megújításuk mellett szilárdan építkezhettünk. A másik szekszárdi sajátosság a rendkívül gyakorlatorientált képzés. Mivel a főiskola irányából érkeztünk a bolognai folyamat során egységessé váló szociális munka alapszak képzésbe, az általános kompetenciák mellett valamelyik, a szociális szakma valamely speciális területére is „szakosodhattak” az alapképzést megelőzően hallgatóink. Ilyen volt a gyermekvédelem, az idősellátás, a közösségszervezés és a mentálhigiéné. Ezekre épültek rá, az utóbbi években az új, az országban egyedülálló specializációk, mint például a szociális szolgáltatások szervezése, az igazságügyi szociális munka, a szociális adminisztráció, a szociális informatika, a pályázati időszakban pedig a komplex rehabilitáció és a szociális munka a fenntartható fejlődésért.- A program 2009-ben kezdődött, azóta sok minden megváltozott.- Nem csak financiálisán, hanem a társadalompolitikában, a szociális területről való gondolkodásban is jelentős változások történtek. Különösen az Európai Unió gyakorlatával összevetve szembetűnő az a magyar sajátosság, hogy nálunk élesen elkülönült az elmúlt évtizedekben a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika. Az Európai Uniónak valamennyi e területtel foglalkozó intézményrendszerében együttesen van jelen a foglalkoztatás és a szociális ellátás. Nálunk a szociális képzés inkább az ellátások és szolgáltatások felé orientálódott. Éppen ezért a programban igyekeztünk közpolitikái tapasztalatokat is közvetíteni, kormányzati előadók meghívásával.- Milyen most a szociális ellátórendszer?- A 2000-es évek elejéig folyamatos, erőteljes építkezés, erőforrás-bevonás volt a jellemző a szociális ellátásokra. Az uniós csatlakozás után egy jól érzékelhető váltás következett be, amelyet egyfajta ésszerűsítés jellemzett annak az uniós irányelvnek megfelelően, hogy a szolgáltatásokhoz mindenkinek azonos hozzáférési lehetőséget kell biztosítani. Intézetünk 2006-os regionális kutatásából elég lesújtó kép rajzolódott ki ez utóbbit illetően. A szociális képzés azonban csak azokra a kérdésekre tud választ adni, amelyek képzési igényként is megjelennek. Most ismét egy köz- és szakpolitikai váltás mindennapjait éljük. Komoly kihívást jelent, hogy hogyan alakult a vidéki Magyarországon a szociális szakma jövője, illetve hogy a szociális képzések miként lesznek képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. HIRDETÉS facebook.com/heiyrtermek Szekszárd, Nefelejcs köz 12. www.szekszarditermek.hu HIRSÁV Terítékre került a hallgatói folklór dombóvár Dr. Kerekes László, a dombóvári kórház főorvosa és Gerber István mérnök elevenítette föl az egyetemi folklórt a Hotel Dombóvár Baráti Asztaltársaság legutóbbi találkozóján. A doktor a jó 35 évvel ezelőtti emlékeket idézte föl, a kacagtató és emberséggel átszőtt kari estéket, klasszikusok sosem durva átiratait osztotta meg a hallgatósággal. A háznagy szerepét betöltő Gerber István sem maradt el mögötte, sőt a többi szakma képviselői is gazdagították a beszámolókat. A rekeszizmokat így nevetéssel dolgoztatták meg, de a has kényeztetésére szolgált a Bank István és csapata által kínált vacsora is. (he) Két személyautó csapódott egymásnak szekszárd Egy könnyű sérültje lett annak a balesetnek, amely szombaton délután történt a megyeszékhelyen. Egy személyautó sofőrje nem adta meg az elsőbbséget a Holub utcából a Mészáros utca felé közler kedő autósnak, emiatt összeütköztek. A vétlen autós szenvedett nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést. (vb) Az összeütközött autók Továbbiak a TEOLhu hírportálon Lépéseket tettek egészségük védelméért akció Fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a hétvégi programon Hiába ravaszkodott velük az időjárás, jól céloztak szekszárd „Kergessük el a rákot jókedvvel, mozgással, étrenddel, szűréssel” - a Magyar Rákellenes Liga ezt a szlogent hirdette meg a 2012-es évre, hogy tagjai, és a téma iránt érdeklődők országszerte e négy feladat megvalósításához mozgósítsanak embereket. Szekszárdon ennek szellemében a Liga helyi alapszervezete, a Zöldtárs Alapítvány, a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és a Vöröskereszt megyei szervezete hívta életre a „Tízezer lépés az egészségünkért” elnevezésű rendezvényt szombaton. Három helyszínen, színes programokon vehettek részt az érdeklődők. Egyebek Bacsmal László szekszárdi plébános is részt vett a szűrővizsgálaton mellett különböző szűrővizsgálatok, az egészséges életmódra ösztönző tanácsadások, és a Lösz-szurdikhoz vezető tanös- vénytúra is szerepelt a választható elfoglaltságok között. Mint azt Gaál Zsófiától megtudtuk: a remekül sikerült programsorozat utóbbi elemről kapta a nevét, mivel a Béla térről nagyjából tízezer lépéssel lehet felérni a túra végét jelentő Cserhát-tetőre. A Zöldtárs Alapítvány titkára örömmel számolt be arról, hogy sok látogatója volt az eseménynek, fiatalok és idősebbek egyaránt csatlakoztak hozzájuk, ezáltal minden korosztályhoz eljuthatott az egészségmegőrzés üzenete. ■ Vízin B. bonyhád A szombati kisgolyós lőfegyver kupán a férfi kategóriában Fülöp Attila bizonyult a legjobbnak, őt Csík István és Te- sinszki János követte a dobogón. Mórocz István lett a negyedik, ifjabb Dobondi Lajos az ötödik, Ambrus János pedig a hatodik. A hölgyek mezőnyében Keszler Edit nem talált legyőzőre, ifjabb Dobondi Lajosné nyakába került az ezüstérem, a dobogó harmadik fokára pedig Tolnai Erzsébet állhatott fel. A vasárnapi 100 korongos agyaggalamb-vadászaton négy kategóriában zajlott a küzdelem. A szenioroknál Szolga Józsefnek volt a legtöbb találata, Szarka József végzett a második, Zsigó Imre pedig a harmadik helyen. A vadászok mezőnyében Huber Róbert bizonyult a legjobbnak, őt Németh Szilárd, Dékány Csaba, Várkonyi Zoltán, Csík István és Fülöp Attila követte az eredményességi listán. A veteránoknál csupán ketten indultak, Szabó Károly Budai Dezsőt utasította maga mögé. Akárcsak a csapatok versenyében, a házigazda Bonyhádi Sportlövész Klub a soponyai társszervezetet előzte meg összesítésben - foglalta ösz- sze két nap történéseit Dobondi István, a szervező völgységi klub elnöke. ■ V. B. ■ Remekül helytálltak a versenyzők.