Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-05-13 / 18. szám
4 A HÉT TEMAJA 2012. MÁJUS 13., VASÁRNAP oktatás Harmincezerrel kevesebb diák jelentkezett, illetve jutott be idén a felsőoktatásba, vagyis ennyivel több potenciális álláskeresővel kell számolnia a munkaerőpiacnak. És mi lesz azoknak a fiataloknak a sorsa, akik a tankötelezettséget ló évre leszállító törvény miatt csak lézengeni fognak? Ml LESZEK, HA NAGY LESZEK? Vajon segítenek-e az állásbörzék? A több diploma sem biztos, hogy növeli az esélyt, csupán elodázza a munkaerőpiacra való kilépést. Szakemberek szerint vajmi kevés esélyük van az elhelyezkedésre már a diplomásoknak is: a gyakorlat szinte teljesen hiányzik képzési rendszerünk jelentős részéből, a továbbtanulást pedig alig befolyásolják a munkaerő-piaci igények. Közben az ombudsman átfogó vizsgálatot indított a fiatalok elhelyezkedésének itthoni feltételeivel kapcsolatban. Kun J. Viktória Csaknem 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemekre, főiskolákra, ami 78 százaléka az elmúlt évi számnak. A legjelentősebb a csökkenés a gazdaságtudományi képzéseken, gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma a kormány által preferált agrár, informatikai, műszaki, valamint a természettudományi képzési területen, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területeken. Az elmúlt évihez képest nőtt az állami ösztöndíjas jelentkezések száma a mesterképzések esetén a jogi, a közigazgatási, valamint a művészeti képzésre. A nappali állami ösztöndíjas alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre első helyen jelentkezők száma mintegy 67 százaléka a tavalyinak. Idén módosult a felsőoktatás finanszírozási rendszere: a kormány oktatáspolitikája szerint mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot, közülük csaknem 50 ezer hallgató tanulhat úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti. Az új felsőoktatási törvény értelmében három finanszírozási forma lesz. Mintegy 34 ezer hallgatónak - „értelemszerűen a legjobbaknak”, a legnagyobb arányban a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakokon - száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költséget, 15550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fedezi. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a Diákhitel 2., mely „komoly állami kamatgaranciával” fedezi az érintett hallgatók tanulmányait, de megmarad a Diákhitel 1. is, melyet mindenki igénybe vehet. A hivatalos adatok szerint ösz- szesen 32 ezer érettségiző kerül, kerülhet ki a munkaerőpiacra: a felsőoktatási reform első folyományaként ennyivel adták ugyanis be kevesebben a felvételi jelentkezésüket. Nekik sok esélyük nincs arra, hogy elhelyezkedjenek. Szabó Máté vizsgálatot is indított annak megismerésére, hogy a munkaügyi szervek és a lehetséges munkáltatók felkészültek-e a várhatóan tömegesen a munkaerőpiacra kerülő szakképzetlen, pályakez- ' dő fiatalok foglalkoztatására, képzésére, pályaorientációjára. Mert hiába a kormányzati szánKevés időt hagytak a fiataloknak az új feltételek melletti döntésre. Hiába a kormányzati szándék, egyik pillanatról a másikra nem fognak más pályát választani. dék, egyik pillanatról a másikra nem fognak tömegesen más pályát választani ezek a fiatalok. Az ombudsmani hivatal számára kérdés az is, mi lesz azoknak a fiataloknak a jövője, akik a tankötelezettséget 16 éves korig leszállító törvény rendelkezései következtében kikerülnek az iskolából, és szakképzetlenül megjelennek a munkaerőpiacon. „A visszajelzéseket még várjuk a különböző kormányszervektől, egyelőre azonban úgy látszik, hogy különösebb stratégiát nem dolgoztak ki az innen kikerülő fiatalok elhelyezésére" - mondja dr. Bassola Eszter, az ombudsmani hivatal szóvivője, aki szerint a munkaadói oldalon nem jellemző, hogy nagy hajlandóság lenne arra, hogy kiképezzék a fiatalokat, nem látják ugyanis hosszútávon megtérülőbefektetésnek. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa egyébként már korábban is szólt a fiatalok érdekében, hogy a folyamatosan változó jogi feltételek következtében jelentősen átalakultak a korábban meghirdetett képzési formák és azok feltételrendszere, s nagyon kevés időt hagytak a fiataloknak az új feltételek melletti döntésre. Ahogy egyértelmű volt az is: hiába a kormányzati szándék - egyik pillanatról a másikra csak azért, mert az oktatáspolitika új preferenciákat állított - nem fognak tömegesen más pályát választani azok a fiatalok, akik valamilyen szakra már tudatosan készültek. Vagyis aki négy évig jogásznak készült, biztosan nem jelentkezett hirtelen villamosmérnöknek. A munkaadók motivált és ambiciózus fiatalokat várnának, de leginkább szakmai gyakorlattal. Már a friss diplomások sincsenek könnyű helyzetben, annak viszont, akinek legfeljebb érettségije van (vagy netalán még az sincs), szinte esélytelen az elhelyezkedés. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a munkáltatók jelentős része megbízható és valamelyest legalább jártas kollégákra vágyik. „A hazai képzési rendszerből nagyrészt hiányzik a gyakorlati képzés. Megdöbbentő, amikor egy médiakommunikációs iskolából nulla tapasztalattal jönnek ki a hallgatók. Ráadásul az elmúlt 15-20 évben a felsőoktatás „eltömegesedett”: vannak rettenetesen gyenge képzések, sokszor nem is feltétlenül mennyiségi, inkább minőségi probléma van a frissen kikerülőkkel” - fogalmazott az alelnök, aki szerint hosszabb folyamat lesz, míg. a gépész, villamosmérnöki, műszaki, természettudományi szakokat feltöltik, a munkaerőpiac számára szükséges szakemberek kerülnek ki a felsőoktatásból. „Egyértelmű, hogy még a diplomások esetében is vannak képzőhelyek, ahonnan nem szívesen fogadnak a munkaadók pályakezdőket még akkor sem, ha a tudást sokkal könnyebb megszerezni, mint bizonyos kézségeket. Nagyon nem mindegy, hogyha a munkáltatók számára szükséges létszámot pótolni akarjuk, milyen „emberanyagból” tesszük”- mondja a szakember. Rolek Ferenc véleményét erősíti egyébként egy hazai felmérés is, melyből kiderül: a cégvezetők szemében a diploma igen keveset ér megfelelő tapasztalat, kreatív személyiség és nyelvtudás nélkül. A frissen végzettek elsősorban a multinacionális és a nagyvállalatok kegyeit keresik jövőképük megvalósításához. Míg 15 évvel ezelőtt a felsőoktatásban a hallgatói létszám csaknem harmada volt a mostaninak, addig az oktatók létszáma semmit sem változott. Az idén 300 ezer tanulót tartanak számon az egyetemek, illetve főiskolák, a tanári kar létszáma 25 ezerre tehető. A kutatók (Mozsár Lívia és Márton Judit tanulmánya) szerint a magyar oktatás egyértelműen a „tömeggyártásra” rendezkedett be. A szerzőpáros szerint jelenleg a diploma csupán az első szűrőkön segíti át a jelentkezőt, a következő kiválasztási szakaszok már az emberi tulajdonságokat és a gyakorlati tapasztalatokat helyezik a középpontba. „Az önéletrajz az első legfontosabb rostája az elhelyezkedésnek. A munkáltatók nem szívesen foglalkoznak olyanokkal, akiknél nem szerepel egyértelműen a megnevezett szakhoz tartozó szaktudás. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a kettő vagy három diploma nem növeli jelentősen az esélyeket. Az ilyen típusú továbbtanulás inkább a munkaerő-piaci megjelenés elodázására szolgál” - írják a kutatás készítői. Tömeg helyett minőség? az OKJ-S képzések „szívhatják föl” az egyetemi, főiskolai helyekről kiszorulókat, szakmai körökben már számítanak a mennyiségi ugrásra. Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnökének olvasatában az oktatás átalakításának egyik fő célja az volt, hogy a helyes arányok kialakuljanak idehaza is. Az ugyanis tarthatatlan volt, hogy csak a tanulók igényei határozzák meg az oktatás fő irányait, miközben a rendszer a munkaerőpiac igényeit nem vette figyelembe. Azzal pedig, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma több tízezerrel csökkent, valóban több OKJ-s jelentkezőre lehet számítani, így ü felsőoktatás is elindulhat a tömegképzéstől, a diplomagyártól a minőségi képzés irányába. Várható ugyan, hogy a mérnöki képzés helyett a szakképzésben is elérhető technikusi tanulmányok fognak majd elterjedni, ám a slágerszakok - például a jogi, közgazdasági - helyett aligha lesznek hasonló trendek. Elvileg persze bármilyen képzés választható, de erős ösztönzők terelik a fiatalokat a hiányszakmák felé. A korábban középfokon is elérhető jogi asszisz- • tensi képzés ma már csak felsőfokú kereteken belül tanulható, a regionálisan felállított képzési bizottságok pedig várhatóan a területileg meghatározott hiányszakmákat igyekeznek vonzóvá tenni. Ez ma egyes szakmák esetében havi tízezer forintos ösztöndíjat is jelenthet. Ezzel szemben a túlhangsúlyozott szakmák - például a fodrász- és kozmetikusképzés - esetében az állami normatíva is alacsonyabb. Ha az érettségizők évekig jogásznak készültek, nem lesznek mérnökök A matekot is bárki megszeretheti, sőt! A kormány által egyik leginkább preferált műszaki szak vezetői szerint egyelőre nem érezni a kormányzatati szándék gyakorlati hatását: az államilag finanszírozott helyeket jócskán be tudják tölteni, azok száma viszont nem nőtt, akik költségátvállalással tanulnának. Ők akár három részfinanszírozott helyet is „beáldoznának” egy-egy ingyenesért. „összesen 2200 államilag támogatott és 2100 részösztöndíjas keretszámot kaptunk, ez utóbbi töredékére van jelentkezőnk” - mondja dr. Jobbágy Ákos egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási igazgatója. Ő egyébként nem gondolja, hogy felhígult az oktatás, inkább azt mondja: az átlag ma sokkal jobban képzett, közöttük pedig ott vannak a kiváló hallgatók is. „Az világjelenség, hogy kevés az oktatói létszám, egy szakemberre a szükségesnél jóval több hallgató jut. Egyértelmű, hogy a műszaki területeken sokkal nagyobb az egyetemen elvárt munka és energia, ráadásul az oktatási rendszerünknek már az általános iskolában meg kellene szerettetni a reál tárgyakat. PEDIG ALAPIGAZSÁG, hogy például matematikában nincs tehetségtelen gyerek, csak rossz tanítás. Egy problémamegoldás ugyanolyan játékká válhatna, mint bármelyik másik” - mondja Jobbágy Ákos. Aki viszont veszi a fáradságot, a professzor szerint nem bánja meg: az itt végzett diákok szinte még a diploma kézhezvétele előtt állást találnak, a fizetésük olyan magas, hogy az egyetemi oktatóik bérét is gyorsan lepipálják. « I l * <
