Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-05-13 / 18. szám

2 KÖZÉLET MllllBIIIWl!^ 2012. MÁJUS 13., VASÁRNAP Nem mindig az arat, aki vet földpályázatok Az ellenzék szerint új vagyonelosztás tanúi vagyunk A gazdák kifogásolják, hogy eddig - az ígéretekkel ellentétben - nem családi gazdaságok, hanem nagybirtokosok jártak sikerrel HÍRSÁV Nincs kormány, jöhetnek a választások új parlamenti választásokat tarthatnak jövő hónapban Görögországban, ha a csőd fenyegette ország köztársa­sági elnökének a következő néhány nap alatt nem sike­rül rábírnia a vezető pártok képviselőit tartós kormány megalakítására. Pénteken ugyanis kudarcot vallottak a PASZOK vezetőjének kor­mányalakítási tárgyalásai is, ő volt a harmadik próbál­kozó. Hiába hívott mentőt, azt hitték, viccel a DONYECKi fiú 13-szor pró­bálkozott mobilján hívni a mentőket, hogy levágta a kezét, mindhiába. Szeren­csére még azelőtt hazaért a fiú anyja, hogy a gyerek el­vérzett volna, de így is ájul- tan talált rá. Az orvosoknak sikerült visszavarrniuk a ke­zét, ám biztosra veszik, hogy a fiú sohasem tudja tökélete­sen használni. A gyerek ru- hateregetés közben kizuhant az ablakon, és az üveg met­szette le a csuklóját. Százkilós bombát találtak Sárkeresztesen száz kilogrammos második világháborús bombát - felte­hetően szovjet repeszrombo­lót - találtak a Fejér megyei Sárkeresztes egyik családi házának udvarán, emiatt mintegy hatszáz embert kel­lett kitelepíteni. Meghalt a kamionnal ütköző gépkocsivezető a helyszínen életét vesztet­te egy férfi, aki egy szlovák felségjelzésű kamionnal üt­között össze Egyházasrádóc belterületén. A gépkocsi két utasát mentőhelikopterrel, egyet pedig mentőautóval szállítottak kórházba. Átfogó felülvizsgálat a hármas metrón a hármas metró teljes pálya- szakaszának felülvizsgála­táról döntött Tarlós István főpolgármester. Elrendelte a felelősség kérdésének vizs­gálatát is a hármas metró „évtizedes általános elha­nyagolt állapotáért”. A gazdák és az ellenzéki politikusok tiltakoznak, de már a Fideszen belül is egy­re többen nézik rossz szem­mel az állami termőföldek haszonbérleti szerződései­nek pályázati eredményeit. Ángyán József után már a Professzorok Batthyány Köre is kritizál. VR-összeállítás Gőgös Zoltán, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke azt mondta, tisztességtelen el­járással és politikai befolyással lehetett hozzájutni a pályázatra kiírt földekhez. Baranya me­gyében például az is előfordult, hogy nem arra a településre H hirdettek nyertest, ahová kiír-1 ták a földpályázatot. Az ottani § gazdák, az országban elsőként J pertársaságot alakítottak, és jo- £ gi úton, hivatalosan is szeretné­nek igazságot szerezni. Az állami termőföldek ha­szonbérleti nyilvános pályáz­tatását tavaly novemberben kezdte a Nemzeti Földalapkeze­lő Szervezet (NFA). A program keretében első körben 65 ezer hektárnyi földre pályázhatnak az igénylők, amit még tavaly 7 ezer, idén további 4 ezer hek­tárral egészítettek ki. Az ebben a körben pályázható jellem­zően 30-50 hektár körüli te­rületeket 20 évre adják bérbe. A bírálatnál fontos szempont, hogy a pályázók árbevételének 50 százalékban az agráriumból kell származnia, kezdő pályá­zók esetén pedig ezt előre vál­lalniuk kell. A pályázó legfel­jebb 1200 hektáron gazdálkod­hat, és az igénybe vett földre 2 hektáronként egy nagy állat­egységet kell vállalnia, ami egy felnőtt marhának felel meg. Raskó György agrárközgaz­dász már a program indulása­kor figyelmeztetett: ugyan a mi­nisztérium szándékai érthe­tőek, de újfent a vagyonos gaz­dálkodókat hozzák helyzetbe. „Az állattenyésztésre irányuló szándék támogatandó, de a bir­tokmérethez viszonyított állat­intenzitás mértéke megkérdő- jelezhetővé teszi, hogy sikeres lesz-e a program.” Az agrárköz­gazdász hozzátette: „Nem vélet­len, hogy még az egyéni gazdák is a bővítés felé mozdulnak el, ha talpon akarnak maradni. Hí­zósertésből ezer, tejelő tehénből 30-50, hízómarhából pedig 100 alatt nem nagyon lehet megélni. Ehhez a most szóban forgó bir­tokméretek nem elegendőek, így jobbára a már amúgy is gazdagnak számító családi vál­lalkozók fognak a pályázatokon indulni, akiknek 40-100 mil­liós vagyonuk van termelőesz­közökben, és 100 hektár felett gazdálkodnak.” A bírálatnál előnyt jelent, ha a pályázó egyéni vagy csa­ládi gazdálkodó, kis-, illetve középvállalkozás, életvitelsze­rűen a mezőgazdasággal fog­lalkozik, ha bővíteni kívánja az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Aka­démia vezetője, Mészáros Lő­rinc felcsúti polgármester kap­ta meg - saját nevén vagy vala­melyik családtagja pályázatá­val - a megyében kiírt földterü­letek negyedrészét. A Mészáros által tulajdonolt Búzakalász 66 Kft. - a céget 2011 február­jában alakították - 984 hek­tárnyi kajászói, óbaroki, váli földre pályázott, és nyert. To­vábbi 94 és 145 hektáron a családtagjai futottak be - szá­az állatállományát, munka­helyeket tart meg vagy teremt, helyben lakó, vagy génmegőrzé­si programban vesz részt. Ezek­ről az előírásokról azt mondják, olyan szubjektív megítélést tesz­nek lehetővé, hogy az elbírálás szimpátia alapon történik. A földek hektárját évi 1250 forintért adják bérbe aranykoro­nánként, vagyis a piaci ár alatt. Mindeközben a szabályosan bérbe vehető terület maximuma esetén több mint 70 millió forint is lehet az érte megszerezhető uniós támogatás. Erre Ángyán József, a posztjáról épp a vita­tott földügyek miatt lemondott államtitkár hívta fel a figyel­met, aki egy, az fn24.hu-nak molt be erről a nol.hu. Az Atlatszo.hu beszámolója sze­rint a József főherceg által épít­tetett majorság Orbán Győző tulajdonába került. A minisz­terelnök apja CZG Ingatlanfor­galmazó Kft.-je tavaly július­ban vette meg a 13 hektáron elterülő műemléki ingatlan­együttest. A felújítás alatt álló ingatlan körül - amiről azt be­szélik, a közeli etyeki filmstú­dió külföldi vendégeire alapoz­va luxusszálloda lesz belőle - csupa olyan földek vannak, adott interjújában azt mondta: „Ha szerzel száz hektárt, az évi hét és fél millió úgy, hogy egyet­len kapavágás sem történt. Ezer hektárnál ez hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem is beszéltünk." Gőgös Zoltán azt mondta: az eddig tapasztalt következe­tes elfogultság miatt ezt az el­járást nyugodtan lehet „egy újfajta vagyonfelosztásnak” nevezni. A mezőgazdasági bi­zottság szocialista alelnöke szerint a megismertek alapján a vesztes pályázóknak van ér­telme pertársaságot alakítani, ahogy azt a baranyai gazdák is tették. A napokban már a Pro­fesszorok Batthyány Köre is amelyeket a polgármester cége nyert el. Abból, hogy az Orbán Győző-féle érdekeltség közelé­ben Lévai Anikó szántói talál­hatók, a hoppon maradt gaz­dák arra következtetnek: Mé­száros strómanként pályázha­tott a földekre - írja a nol.hu. állítólag a földpályázatok előtt egy héttel a helyi gazdák összeállítottak egy listát, amely­ben megtippelték, hogyan fog­ják szétosztani maguk között a földeket a befolyásos helyi po­litikusok. Nem tévedtek. nemtetszését fejezte ki, és úgy fogalmazott: „A nemzeti közép kormánya azzal tudna ígére­teihez visszatérni, ha a földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztat­ná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gaz­dáknak.” Egyben kifogásolták, hogy eddig az ígéretekkel el­lentétben nem családi gazda­ságok, hanem nagybirtokosok jártak sikerrel. .«>*, Az LMP politikusai Felcsú- ton demonstráltak a kétes földügyek ellen, eközben már az Európai Unióhoz is érkezett bejelentés a földpályázatok miatt. Mindez - a területek nagysága miatt - nem jelent nagy változást a magyar me­zőgazdaságban. A Magyaror­szágon található összes szántó és gyep körülbelül 1,5 száza­lékáról van szó, így a 75 ezer hektárnyi területmennyiség mind a teljes, mind az álla­mi földterületet tekintve el­enyésző. Szathmáry Katalin, a foldbroker.hu szakértője sze­rint nagyobb probléma, hogy az eddigi bérlők annak a tuda­tában vették igénybe az állami földeket, hogy eló'bérleti joguk van, ráadásul 4-5 év múlva ennél jóval nagyobb terület, több százezer hektárnyi álla­mi föld bérleti joga jár le. Fejérben az Orbán család tarolt Virtuálisan kereshetjük a valódi úti célt utazás Elérhetőek a turisztikai kiállítások szolgáltatásai és a kedvezmények Elhunyt Seregi László, az operaház örökös tagja Megnyílt a II. Virtuális Uta­zási Kiállítás, egyetlen gomb­nyomással tárulhat ki a világ: 23 kiállító több száz nyaralási lehetőséget kínál a péntektől kezdődő 10 nap alatt, ebből válogathatnak szabadon a lá­togatók. A Virtuális Utazási Kiállítás területére szabad a belépés, akár konkrét utazási irodák­kal is felvehetik a kapcsolatot, séta közben bárki megpihen­het a kávézóban, ahol kapcso­latba kerülhet a kiállítókkal, vagy akár más vendégekkel is. A szervezők célja, hogy min­denki számára elérhetővé te­gye a turisztikai kiállítások szolgáltatásait és az ehhez kapcsolódó kedvezményeket. Az oldalon nemcsak kiállító­kat, hanem desztinációkat is lehet keresni. Az így kialakult interaktív kapcsolat révén a későbbiekben is elérhetők lesznek az akciók és a last mi­nute utak, ajánlatok. Nem hiá­nyoznak majd a hazai utazási ajánlatok sem, hiszen egyre többen keresik a magyarorszá­gi célpontokat. A kiállításon keresztül a látogatók megis­merhetik Magyarország neve­zetességeit, a Széchenyi Pihe­nő Kártya pedig abban nyújt segítséget, hogy itthon még nagyobb kedvezménnyel tud­janak pihenni, szórakozni és kikapcsolódni az emberek. ■ Az oldalon nemcsak kiállítókat, hanem desztinációkat is lehet keresni ELHUNYT SEREGI LÁSZLÓ, a hazai és nemzetközi táncélet kiemel­kedő művésze, alkotója, a Ma­gyar Állami Operaház örökös tagja és Kossuth-díjas mester­művésze. A neves koreográfust pénteken este, életének 83. évé­ben érte a halál. „Igazi nagy reneszánsz mű­vész volt, aki elsősorban a tánc, de a zene, a képzőművészet, az irodalom, a színház, a szín­pad területéről is páratlan tudást egyesített magában” - mondta róla Horváth Ádám rendező. „Nehéz most méltatni őt, mert ahogy mások, én is na­gyon erősen a hír hatása alatt vagyok” - válaszolt az MTI-nek Szirtes Tamás rendező. - A ma­gyar színházművészet legra­gyogóbb csillagának tartom Seregi Lászlót, mindent tudott a szakmáról. Univerzális tehet­ségének hasznát nemzedékek kamatoztatták.” „Annak ellenére, hogy a pá­lyámat balerinaként kezdtem, elsősorban az embert veszítet­tem el - hangsúlyozta a Buda­pesten tartózkodó, Londonban élő színésznő, Nádasi Myrtill. „Seregi László azon keve­sek egyike, aki pótolhatatlan, akit nem lehet elfelejteni, a mű­vei nélkül meglenni a magyar táncművészetnek - mondta Sza- kály György, a Magyar Tánc- művészeti Főiskola rektora, több Seregi-darab főhőse. ■ * I (

Next

/
Thumbnails
Contents