Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-12 / 111. szám
2012. MÁJUS 12., SZOMBAT HÉTVÉGE 5 A Schoner családnál maradt a vándorkupa bonyhád A vízben lapuló pikkelyeseken kívül mindenki jól érezte magát a Bonyhádi Dolgozók Sporthorgász-egyesülete (BDSHE) által szervezett házi horgászversenyen nemrég. Saját vízterülettel ugyan nem rendelkeznek, de a Városi Horgászegyesülettel kitűnő a kapcsolatuk, így a Tőzeg-tavakon tarthatták a megmérettetést Összesen 34 horgász mérte össze tudását felnőtt, ifjúsági és gyermek kategóriában. A felnőtteknél négy, míg a másik két kategóriában egyaránt három óra volt a versenyidő. A kifogott uszonyosokat mérlegelés után visszaengedték. A felnőtteknél Schoner Zsolt bizonyult a legjobbnak 6920 gramm fogással. Az ifjúsági kategóriában Bacher Noémi 6360 grammos teljesítményével végzett az élen. A gyermekek mezőnyében Schoner Gergely zárt az első helyen 5180 grammal. A legnagyobb, valamint a legtöbb halat zsákmányoló pecás is különdíjban részesült. Előbbi Hajdú Istvánnak járt, aki egy 3820 grammos pontyot emelt partra. A legtöbb halat, 85 darabot Molnár József szákolta. A Schoner János által alapított Domolykó- vándorkupát - amelyet az érdemel ki, aki súly és darabszám szerint a legeredményesebbnek bizonyul - Schoner Zsolt vehette át. Ő a kupa életre hívójának a fia. ■ Hunyadi I. Várnagy volt a vármegyeházán sokoldalú Karate, íjászat, festészet, költészet, kórustagság és szakipar Közösségi, közösségszervező ember Balogh László. Több sportágban ért el számottevő eredményt. Másokat is kalauzolt a siker útján. Az utóbbi időben a művészetek felé fordult. Wessely Gábor A vármegyeházából a kastélyba költözött. E mondat alapján akár egy régi vágású mágnásnak vagy egy bizniszelő újgazdagnak is képzelhetnénk Balogh Lászlót, holott egyik szerény embercsoporthoz sincs köze. Egyszerűen arról van szó, hogy a szekszárdi vármegyeháza gondnokaként szolgálati lakást kapott az épületben, ám most, az átépítés miatt kiköltözött a len- gyeli kastélyba, albérletbe. Szeretne belátható időn belül visz- szajönni a megyeszékhelyre, hisz ideköti a munkája és megannyi szabadidős tevékenysége. Sok neki a napi száz kilométer buszozás. Sokoldalú ember Balogh László. Ért különböző szakipari munkákhoz, jelentős eredményeket ért el több sportágban, s az utóbbi időben a művészetekkel is barátkozik: fest, énekel, verseket ír. Ipari tanuló éveit Budapesten töltötte, bútorasztalos-képesítést szerzett. Közben pingpongozott, bokszolt, birkózott. Sárpilisre 1975-ben került. Egy olyan vállalatnál dolgozott, ahol asztalos- és hegesztőmunkát végzett. Malmok, keverőüzemek javítását látták el, országszerte. Utána a szekszárdi Skála áruház karbantartója volt, majd, 1982-ben megpályázta a vármegyeháza gondnoki állását, és 96 jelentkező közül nyert. Véleménye szerint azért, mert sok mindenhez ért, sok mindent meg tud javítani, a hangosításban is otthon van, és azért is, mert akkor már karaté- zott, s így egyfajta őrző-védő feladat ellátására is alkalmas személyt láttak benne. Várnagy volt 28 esztendeig. Shotokan karate csoportot sok helyen indított a nyolcvanas évek elejétől kezdve. Több mint kétezer tanítványa volt Szek- szárdon, Faddon, Bogyiszlón, Decsen és más településeken. Svájcba, Monacóba, Franciaországba és Olaszországba is eljutottak nemzetközi versenyekre. 1 Hagyományőrző és értékteremtő. A festészettől a karatén át az íjászatig sok mindennel foglalkozik Balogh László Szép eredményeket ért el ő is, és az általa felkészített srácok is. A faddiak még világbajnokságot is nyertek. Szervezett néhány túlélőtábort is Balogh László, s azok kapcsán ismerkedett meg közelebbről az íjászattal. Az Alisca Nyilai Egyesületet 1999-ben alapította. Ma 45 taggal működik a hagyományápolásban is jeleskedő csoport. Legutóbb a szomszéd megyében vettek részt egy verseNévjegy BALOGH LÁSZLÓ 1957-ben született Mátészalkán. Bútorasztalos szakmunkás-bizonyítványt 1975-ben szerzett Budapesten. ugyanabban az évben került Tolna megyébe, először Sárpilisre, majd Szekszárdra. Kezdetben szakipari munkákat végzett, majd a vármegyeháza gondnoka lett. A patinás épületben 1982-től élt, annak nyen, ahonnan elhozták Tolnába a baranyai bajnoki címeket. Nemzetközi megmérettetéseken is részt vesznek a szekszárdi egyesület tagjai. Vezetőjük tavaly, terepíjászatban elnyerte a Szerbia bajnoka címet. A múzsák alighanem az érett férfiakat kedvelik. Balogh Lászlót az ötödik ikszen túl kezdték látogatni. Amatőr képzőművészi pályája az íjász hagyományokra hajazó, történelmi tármostani felújításáig. Jelenleg Lengyelben lakik élettársával, Domonkos Eszterrel. Korábban háromszor nősült, két gyermeke van: Tamás (1983) és Nilla (1985). Létrehozta többek között az Alisca Nyilai Egyesületet (1999) és az Alisca Amatőr Art Művészeti Baráti Kört (2010). A Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ munkatársa, a Tolna Megyei Harcművészeti Szövetség elnöke. gyú képekkel indult. S ahogy az már tőle megszokott, természetesen népet gyűjtött maga köré: létrehozta az Alisca Amatőr Art baráti kört. A képalkotás, a művészi látásmód, a festészeti technikák csiszolása terén sokat tanult Adorjáni Endrétől, Kovács Zoltántól, B. Tóth Edittől és Kincses Lászlótól. Volt már kiállítása a romániai Nagykárolyban is. Az ecsetfogással körülbelül egyidő- ben, négy éve csatlakozott a Muslincákhoz. A Lányi Péter vezette férfikórus állandó résztvevője a szüreti fesztiváloknak. Egy alkalommal a budapesti Hotel Novotelben is felléptek. Lengyel és Szekszárd között buszo- zik nap mint nap Balogh László. Az időt irodalmi művei csiszolgatására fordítja. Már több verse és prózája fenn van a világhálón. Ez irányú képességeit párja, Domonkos Eszter segít kibontakoztatni, aki alkotóként és előadóként is megállja a helyét e művészeti ágban. Mondani sem kell, hogy létrehoztak Lengyelben egy irodalmi kört, aminek vezetésére az ott élő, de Pécsen is ismert toliforgatót, Miilei Lajost kérték fel. Jó kapcsolatuk van a pécsi Új Hang című lap szerzőgárdájával. Tervezi egy saját kötet kiadását is Domonkos Eszter és Balogh László. Motoszkál az emberben a kérdés, hogy aki ilyen sokakat indít el, mozgat meg, segít - amatőr vagy profi, sport vagy művészeti - sikerélményekhez, annak a tevékenységét vajon mennyire értékelik ott, ahol az elismeréseket osztogatják? Balogh László azt mondja: a versenyeken nyert trófeákon kívül itthon nem sok díjazásban volt része. Viszont Horvátországban és Szerbiában állami kitüntetéseket kapott az ifjúsági sport és a nemzetközi kapcsolatok ápolása terén végzett munkájáért. ■ íjászatban Tolna, Baranya és Szerbia bajnoka. Május 12-én 630 éve, 1382- ben Miklós szekszárdi apát rögzíti alattvalói jogait. 140 éve, 1872-ben a bonyhádi Engeszer Mátyás Az élet aranykora című új négykezeséről írták: „Milyen lehet ott a rézkor, ahol az arany ilyen?” 110 éve, 1902-ben elárverezték az 1840-ben alapított dombóvári Dőry-ménest. 95 éve, 1917-ben meghalt a Tolnában is szolgált Streicher József kanonok. Május 13-án 285 éve, 1727-ben a bonyhádi Kliegl Miklós nemességet kapott. 105 éve, 1907-ben született Duna- földváron Leimner Anna színésznő. 95 éve, 1917-ben elhunyt Greksa Antal, Illyés Gyula tanítója, s 35 éve, 1977-ben Mády Zoltán, 1942-es sárpilisi néprajzi tábor szervezője. Kapcsolatot teremtenek akció Mobiltelefont kapnak a rászoruló emberek Méltatták a kitartásukat dicséret Ápolókat, szakdolgozókat köszöntöttek dunaföldvár Idős, rászoruló embereknek adományoz mobiltelefonokat egy pályázat révén a Tolna Megyei Polgárőrszervezetek Szövetsége. Széles János elnöktől megtudtuk, a kezdeményezés üzenete a kapcsolattartásban rejlik, hiszen elsősorban a települések peremterületein élő nyugdí- jaskorúakat érinti az akció. Első lépésben Zombára, Bonyhádra, Iregszemcsére, Magyarkeszibe és Dunaföldvárra kerülnek készülékek, összesen 30, amelyeket a helyi polgárőrök a vöröskereszt munkatársaival juttatnak el a megfelelő helyre, ezeket tegnap vették át Dunaföldváron. A szövetség lehetőségeihez mérten folytatná a programot ■ V. B. Széles János (balra) Váradi Balázsnak adja át a telefonokat szekszárd - Az ápolók nemzetközi napja jó alkalmat teremt arra, hogy felhívjuk a világ és a környezetünkben élők figyelmét: ha embert próbáló körülmények között is, de elhivatottan dolgozunk azért, amire felesküdtünk, vagyis a betegek ápolására, gondozására - emelte ki beszédében Gliedné Tillmann Erzsébet. A Tolna Megyei Balassa János Kórház ápolási igazgatója arra is kitért, hogy a szakma alacsony presztízse, a hektikus munkarend és a nehézkes megélhetés miatt sajnos egyre kevesebb fiatal teszi le voksát ezen hivatás mellé. Meggyőződése, hogy az ápolók és a szakdolgozók meghatározó erői az egészségügynek, amelynek előtérbe helyezése a társadalmi megítélésükre is jótékony hatással van. - Az én tisztem ma köszöntőt mondani, nem ünnepi beszédet. Előbbinek pedig az a legfőbb ismérve, hogy rövid - tette hozzá humorosan dr. Muth Lajos. Az intézet főigazgatója betartotta ígéretét, azonban szívhez szóló, munkatársait méltató szavai így is sokaknak könnyeket csalt a szemébe. Eüsmerően nyilatkozott minden dolgozóról, akik mint fogalmazott, a nehézségek és a csábítás ellenére is a hazai egészségügyet szolgálják. A gyógyítás és az ápolás szent ügy, és egyik sincsen meg a másik nélkül - vélekedett a főigazgató. Dr, Vastag Oszkár, a megyei kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa és Révészi Andrea, a Magyar Ápolási Egyesület Tolna megyei szervezetének elnöke is a területen dolgozók kiemelkedő helytállására világított rá. A beszédek után több elismerést is átadtak. Példaértékű tevékenységéért főigazgatói dicséretben részesült Galambos Csilla, Kutasi Ildikó, Molnár Istvánná, Nyíregyházi Lászlóné, Pacskó Dezsőné, valamint Véner Anna. A Magyar Ápolási Egyesület díszoklevelét Mikócziné Paróczai Jolán, Mohai Jánosné és Kővári Gábor kapta. Az év szakdolgozója pedig Szabó Veronika lett. ■ Vízin B. ♦ 1