Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-11 / 110. szám
6 GAZDASÁG 2012. MÁJUS 11., PÉNTEK Számlavezetés: tanácsi örökség önkormányzatok A közbeszerzést ajánlatkérés vagy tárgyalás is helyettesítheti ■PM P , . . ! . i $£?£{ <|s - ; f* gp-p „' ■ ........ Wi liS^BS K ,<• |y i ■ EJ , m.,. t !:I- V • f 1-:íf * í J^jE- Jj* ^ I ill II |§j »«sSs^! '§$> :J 0Or&ttéafr* i 3.£)(J^tí.(JÖ • I Az önkormányzatok gyakran közbeszerzési eljárás nélkül kötnek szerződést számlavezető bankjaikkal, de sokszor évtizedek óta nem volt váltás Brüsszel: jelenlegi formájában nem maradhat a SZEP-kártya eljárás Hiába győzködte hónapokon keresztül a kormány a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány ügyében Brüsszelt, a tárgyalások ugyanis kudarcot vallottak. „A SZÉP kártya rendszere miatt kötelezettség- szegési eljárás indul Magyarország ellen. Ezt a vitát le fogjuk folytatni” - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Hozzátette: ennek ellenére tovább folytatják a SZÉP kártya terjesztését. kitért rá, hogy nem volt viták nélküli a rendszer elindítása, de minden várakozást meghaladóan - az április közepi adatok szerint - már több mint 500 ezer munkavállaló igényelte a kártyát. Csak szálláshelyre mintegy 6,5 milliárd forintot fordítanak a kártya- birtokosok, és az összeg az év során elérheti a korábban is remélt 20 milliárd forintot. Mint ismert, az Európai Bizottság azért indított vizsgálatot a két cafeteria-elem ügyében, mert szerintük a szabályok sértik például a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A két legfontosabb kifogás: a SZÉP kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok itteni fióktelepeit, valamint a kártya- kibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie. A Nemzetgazdasági Minisztérium most arra számít, hogy a kompromisszum érdekében valamilyen átalakításokra lesz szükség a rendszerben - közölte Szatmáry. ■ V. M. Adózás egyformán az európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a hozzáadott- érték-adózás uniós szabályainak módosítására azzal a céllal, hogy valamennyi utalványtípus egyformán adózzon minden tagállamban. Az utalványok évente több mint 52 milliárd eurós piacot képviselnek. Algirdas Semeta adóügyi EU-biztos szerint „semmi sem indokolja, hogy az adószabályok tisztázatlansága és bonyodalmas volta gátolja a növekedést”. Jelenleg ezen a téren nem léteznek uniós szabályok. Az OTP és a Raiffeisen vezeti a megyei jogú városok több mint kétharmadának számláját. Az önkormányzati számlavezetés alapesetben a közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozik, de a szerződések jó részét nem így kötötték meg. Csaba Ferenc Közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg jó néhány számlavezetési szerződést megyei jogú városaink. Több városban az OTP megörökölte a megbízást: Békéscsabán vagy Szek- szárdon például a tanácsi rendszer óta nem volt váltás, Győr, Kaposvár, Kecskemét és Pécs önkormányzata pedig még a Kbt. elfogadása előtt kötött határozatlan idejű szerződést a legnagyobb hazai bankkal. Az OTP 1971 óta vezeti az önkormányzatok jogelődjeinek számláit, így komoly helyzeti előnyt élvez. A banknak hagyományosan jó kapcsolata van az önkormányzatokkal; az önkormányzatok a gazdasági élet fontos szereplői, jelentős munkáltatók, és fizetési kötelezettségeiket jellemzően határidőben teljesítik - tájékoztatta az OTP Bank Zrt. a Világgazdaságot arról, miért érdemes egy banknak települési szinten is aktivizálódni. A pénzintézetek számára nem elhanyagolható előny származhat abból is, hogy az önkormányzat által alkalmazottak jelentős része a város számlavezetőjénél nyit számlát annak reményében, hogy fizetését hamarabb kapja meg. így ha változik a helyzet, és a bérek utalása az Államkincstár hatáskörébe kerül - ez történt nemrégiben Hódmezővásárhelyen -, akkor ez a számlavezető bankot is érzékenyen érintheti. Az önkormányzat részéről a számlavezető kiválasztásában fontos szempont a folyószámla-hitelkeret nagysága is. Ez az összeg az önkormányzat minősítésétől függ, de általában nem haladhatja meg a havi nettó finanszírozás keretében esedékes központi támogatás és átengedett adó együttes összegét. Az önkormányzatok gyakran arra hivatkozva mellőzik a közbeszerzést, hogy a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. A becsült érték fogalma ugyanakkor a számlavezetések esetében is meglehetősen rugalmasan kezelhető. Banki szolgáltatások esetében ezt a díjak, a jutalékok, a kamat és a díjazás egyéb módjai alapján kell meghatározni, határozatlan idejű szerződéseknél az egyhavi érték 48-szorosával számolva. Ahhoz, hogy a becslés megalapozott legyen, a közbeszerzés előkészítő szakaszában célszerű egy piackutatást elvégezni - néhány ajánlatot kérni -, de ez nem minden esetben történt meg. Amennyiben a becsült érték nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, úgy az adott ön- kormányzatnál érvényes beszerzési szabályzat szerint kell eljárni. így kötött például szerződést az OTP Zalaegerszegen és az Erste Sopronban. Keszthelyen ajánlatkérésre került sor, amelyen az egyedüli ajánlatot az OTP tette, Egerben pedig tárgyalásos eljárást folytattak le, amelyen a Raiffeisen lett a befutó (a korábbi számla- vezető OTP-t és a CIB-et maga mögé utasítva). A pénzügyi szolgáltatások speciális jellegét a törvény is elismeri: mivel a szerződéses feltételek nem határozhatók meg pontosan, lehetőség nyílik hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazására is. Ez az eljárástípus párbeszédet tesz lehetővé a felek között, szemben a nyílt eljárással, amely az ajánlatkérő által megállapított szerződéses feltételek mentén zajlik, tárgyalások nélkül. Klasszikus közbeszerzési eljárásra is van példa a megyei jogú városoknál: így nyert például a Raiffeisen Szolnokon és Szombathelyen, az OTP Nyíregyházán, a CIB Miskolcon vagy a Volksbank Nagykanizsán. Ilyenkor a számlavezetésről kötött szerződést a városoknak nyilvánosságra kell hozni. A régi Kbt.-ben több alkalommal is változott a nyilvános dokumentumok köre, de ebben az időszakban is biztosítani kellett a közbeszerzési eljárások során megkötött szerződések nyilvánosságát - tájékoztatta a Világgazdaságot Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó szakjogász. 2012. január elsejétől az új Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket közzétenni, ha nincs honlapja, akkor a Köz- beszerzési Hatóság honlapján. Nyilvánvalóan ebbe a körbe tartoznak a bankokkal kötött számlavezetési szerződések is. A közzététel alól olyan feltételek lehetnek kivételek, amelyek az üzleti titok körébe tartoznak, a számlavezetési szerződések esetében azonban a Kbt. és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve nem életszerű üzleti titokra hivatkozni - szögezte le a szakember. Megyei jogú városok számlavezetői Város Számlavezető bank Szerződés kelte, ideje Ajánlatot tett még Békéscsaba OTP folyamatosan Debrecen OTP-2015Dunaújváros K&H 2010-2030 Eger Raiffeisen 2004-2013 CIB, OTP Érd Raiffeisen 2008Győr OTP 1994Hódmezővásárhely Erste Kaposvár OTP 1990Kecskemét OTP folyamatosan Keszthely OTP 2006Miskolc CIB 2009-2013 OTP, Raiffeisen Nagykanizsa Volksbank 2008CIB, OTP Nyíregyháza OTP 2011-2015 Pécs OTP folyamatosan Salgótarján K&H Sopron Erste Szeged Raiffeisen 2003CIB, Erste, HVB, K&H, OTP, Postabank Székesfehérvár Raiffeisen 1996Szekszárd OTP 1972Szolnok Raiffeisen 2008CIB, OTP Szombathely Raiffeisen 2010-2012 Erste, OTP, UniCredit Tatabánya OTP 1990Zalaegerszeg OTP 2010-2014 FORRÁS: VILÁGGAZDASÁG-GYŰJTÉS A semmire fizethetnek sokat a legnagyobb vállalkozások illeték A plafonmentes tranzakciós adó a milliárdos belső pénzmozgásra róhat nagy terhet Érzékenyen érintheti a pénzügyi szektort, hogy nem lesz felső korlátja a tranzakciós illetéknek: a döntés azért is pikáns, mert az érintett, nagy összegű utalások sokszor vállalatcsoporton belül történnek, akár napjában többször is mozgatják ide-oda belső finanszírozási okok miatt a pénztömeget. Vagyis ugyanazt csinálják, mint amikor a magánszemélyek utalnak egyik számlájukról a másikra pénzt - utóbbi illetékmentes lesz. „A bankközi pénzmozgásokat mindenképp kitereli az országból az adó és a felső limit hiánya. Azok a cégek sem örülnek majd, amelyek önálló szervezetként intézik egy cégcsoport cash-flow mozgásait, napjában ötször utalva ide-oda ugyanazt a többmillió eurót” - vélekedett Vámo- si-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője. Hozzátette: az már biztosnak látszik, hogy mindezek miatt Budapest lemondhat arról, hogy a régió pénzügyi központja legyen. A szakértő emlékeztet Svédország példájára is, mely hasonló okok miatt másfél év után megszüntette a tranzakciós adót. Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adótanácsadó Vezetője szerint nem kell attól tartani, hogy a 30 ezer forintosra tervezett - vagyis harmincmilliós utalás után fizetendő - plafon be Matolcsy György szerint a felső határ torzítaná az adót nem vezetése miatt a cégek átgondolják magyarországi jelenlétüket. Mint mondta, az egyezrelékes díj miatt a milliárdos nagyságrendű utalásoknak is csak milliós nagyságrendű illetékük lesz. „Persze megvan a kockázata, hogy a nagy cégek belső pénzátcsoportosításai, az úgynevezett cash-pooling és hasonló finanszírozási ügyletek hazánkon kívül realizálódnak” - vélekedett, hozzátéve: nem véletlen, hogy a banki napközbeni (VIBER) átutalások díjának is van plafonja. „Az ügyfeleket valahogy meg kell őrizni. Ezért is volt szimpatikus a korlátos megoldás, de tény, hogy szűk kört érint ennek hiánya” - tette hozzá. Megkérdeztük a Nemzet- gazdasági Minisztériumot is a tervezett teher részleteiről, például, hogy terveznek-e kedvezményt a cégen belüli többszörös utalásokra, de lapzártánkig nem érkezett válasz. Rogán Antal fideszes képviselő szerdán az ATV-nek azt mondta: „csiszolni kell” a javaslatokon, mivel az egyezrelékes kulcs „olyan átutalások tömegét is érinti”, amelyek miatt a megcélzott 130 milliárdnál több adóbevétel folyna be. Matolcsy György lapunknak korábban úgy fogalmazott, azért nincs felső határ, mert az torzítaná az adót. ■ R. A. a
