Tolnai Népújság, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-08 / 107. szám

2012. MÁJUS 8., KEDD 5 GAZDASÁGI TÜKÖR Kezdődik a viharos szezon nefela A földművelők kezében van a jégeső-elhárítás jövője PROMÓCIÓ Kis forgalom, dráguló árak A Budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciójában az április 20-25. közötti tőzsdenapo­kon mérsékelt kereskedés volt, mert a heti forgalom 43 kontraktusából 40-et a takar­mánykukoricára, 3-at a mal­mi búzára kötöttek. A malmi búza májusi jegyzése a pozí­ciózárások miatt tonnánként 62 ezer forintra drágult. Az újtermésű búza hetek óta stabilan tartja az 52 ezer fo­rintos árszintet. A többi ter­mény határidős ára kismér­tékű ingadozást mutatott. A takarmánykukorica havi jegyzése 55 ezer, a novembe­ri lejáratúé 49 ezer forint kö­zelében mozgott. A takar­mánybúza és a takarmányár­pa határidős ára továbbra is az 50 ezer forintos tonnán­kénti ár alatt maradt. Az új­termésű repcemag jegyzése valamennyi lejáratra enyhén emelkedett, és tartja a 140 ezer forint feletti szintet. A napra­forgó vetése a vége felé tart, várhatóan 611 ezer hektár lesz a termőterület. Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2012. V. 62 000 2012. Vili. 52 000 T.-búza 2012. Vili. 49 500 T.-kukorica 2012. V. 54 000 2012. XI. 48 200 T.-árpa 2012. Vili. 49 500 Napraforgó 2012. V. 129 000 2012.X. 128 000 Repce 2012. V. 138 000 2012. Vili. 142 000 FORRÁS: AKI A vöröset szeretik a borfogyasztók Leginkább a vörösbort kedvelik a magyar borfogyasztók, és fő­ként otthoni fogyasztásra vásá­rolnak, elsősorban az 1000-2000 forint közötti árkategóriában - de­rül ki egy online felmérésből. Az eredmény azt mutatja, hogy a magyarok gyakran fogyasztanak bort: a megkérdezettek 10 szá­zaléka bevallása szerint naponta, 50 százalékuk pedig legalább he­tente. A borvidékek közül ki­emelkedő Villány, Eger, Szek- szárd és Tokaj népszerűsége, de a Balaton-felvidék is nagyon ked­velt. A válaszadók 80 százaléka otthon, 60 százaléka vendégség­ben fogyaszt bort. Ezzel össze­függ, hogy 50 százalékuk saját fogyasztásra, 20 százalékuk ven­dégvárásra vásárol. ■ I. M. A 22. szezonját kezdte meg május 1-jével a Nefela Dél­magyarországi Jégeső­elhárítási Egyesülés. Az idei évi működést azonban veszélyezteti, hogy sokan a védett területen sem csat­lakoznak a rendszerhez. Mauthner Ilona- Ebben az évben is a földműve­lők kezében van az ország egyet­len jégeső-elhárítási rendszeré­nek további sorsa - nyilatkozta lapunknak Huszár István, a Nefela igazgatója. Az elmúlt év­ben a meglevő tagság és támoga­tói létszám mellé 145 új belépőt és 260 új támogató földművelőt regisztráltak. Ennek és az időjá­rásnak köszönhető (száz órával kevesebb volt az üzemelés), hogy a bevételből az egyesülés fi­nanszírozni tudta a tevékenysé­gét, és továbbra is fennmaradha­tott a szolgáltatás a dél-dunán­túli régióban. Hazánkban csak ez az egy kárcsökkentő rendszer van. Az európai országokban lényege­sen nagyobb felületen, olykor több jégeső-elhárítási rendszer is működik. Horvátországban az összes művelt területen egy ta­lajgenerátoros rendszer, Fran­ciaországban szintén talajgene­rátoros rendszer védi a történel­mi borvidéket, Ausztriában 3 rendszer működik, sőt az egyik a németekkel közösen. A mezőgazdasági termelők­nek - hosszú távot vizsgálva - az elemi károk közül az aszály után a jégverések jelentik a legtöbb problémát. Az ország különbö­ző tájain már többször tervezték, hogy a Nefela egyesüléssel kar­öltve, a jelenlegi védett terület­hez csatlakozva, vagy önállóan hozzanak létre jégeső-elhárítási rendszereket. Bács-Kiskun me­gyében a Kiskőrösi kistérség sze­retett volna csatlakozni a Nefela védett területeihez, Kiskunmajsa térségében pedig a földművelők és az önkormányzat szeretne önállóan talajgenerátoros jégeső­elhárítást létrehozni. Ezek a kez­deményezések az összefogás hi­ányában az elmúlt időszakig csak tervek maradtak.. Bács-Kiskun megyében ezen kívül beindult egy uniós projekt, ami azt térképezi fel, hogy Szer­biával hogyan lehetne közösen rakétás jégeső-elhárítást üze­meltetni. Szerencsés helyzetben van­nak a Baranya, So­mogy és Tolna me­gyei mezőgazdasági termelők és a lakos­ság, hiszen felettük kiépített jégeső-elhárítási rend­szer működik. A védett terüle­ten a haszonélvezőknek már csak a rendszer fenntartásáról kell gondoskodniuk.- A jégeső-elhárítás csodákra nem képes, teljes mértékben a jégveréseket megszüntetni nem tudja, de éves szinten 50-60 be­avatkozással, a tapasztalatok alapján 71 százalékkal lehet csökkenteni a jégkárokat - mondta az igazgató. Hozzátette, ez csak a mezőgazdasági károk­ban 3 milliárd forint megtakarí­tást jelent. A Nefela rendszerének műkö­dését jelentős térségi összefogás (földművelők, hegyközségek, biztosítótársaságok, önkormányzatok, kistérségi társulá­sok) és nem utolsó­sorban az uniótól megszerzett engedéllyel a Vi­dékfejlesztési Minisztérium tá­mogatása teszi lehetővé. Ami vi­szont veszélyezteti ebben az év­ben is a rendszert, hogy a földmű­velők (főleg Somogy és Tolna megyében) alacsony százaléka járul hozzá a fenntartásához. Pe­dig éves szinten szántó esetén 240 forint per hektár szolgáltatá­si díj mellett a nonprofit szervezet heti 2 alkalommal meteorológiai információt is biztosít tagjainak, így idén is a földművelők kezé­ben van a jégesőelhárítás továb­bi sorsa. Ha azok a termelők, akik eddig még nem járultak hozzá a jégeső-elhárítás fenntartásához, most változtatnának hozzáállásu­kon, akkor az ország egyeüen rendszere hosszú távon is fenn­tarthatóvá válna, és szolgálhatja továbbra is a térség érdekeit. Idén eddig négyszer kellett beavatkozni MÁJUS 1. És 8. KÖZÖTT négy­szer kapcsolta be a Nefela Egyesülés a generátorait. Bereczki Károly meteorológus elmondta, a legviharosabb időjárás május 3-án volt, ek­kor Nak, Németkér, Bikács és Baté környékén mogyorószem nagyságú jégeső is esett. Hét­főn egy hidegfrontnak köszön­hetően csendes eső érte el tér­ségünket, és mintegy 15-18 millimétemyi csapadék hullott a megyében. Az előrejelzés sze­rint fokozatosan melegszik az idő, visszatér a nyári meleg. ■ 70 százalék­kal csökken­het a jégkár. HIRDETÉS A Szekszárdi NÖVÉNY Zrt. AGROBÁZISA MÁJUS 7-től 12-tg a legnépszerűbb SZŐLŐ gombaölö, gyomirtó rovarölő és KUKORICA gyomirtó szerekre 10%-os AKCIÓT hirdet! Forduljon hozzánk bizalommal! AGROBÁZIS: Szekszárdi Bogyiszlói u. 8/a. (az Ipari Parkban) Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 8-tól 14-ig Szombaton 8-tól 12-ig Tel.: 74/413-156 és 06-30/411-36-59 Támogatások borászoknak technológia Javítják a vállalkozások teljesítményét A 2012/2013-as borpiaci évben is igényelhető vissza nem térí­tendő támogatás a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal­nál olyan új borászati gépek és technológiai berendezések vá­sárlására, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét - hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara. A támogatási ké­relmeket majd a 2012. október 16. és december 17. közötti idő­szakban lehet benyújtani. Olyan gépekre igényelhető a tá­mogatás, amelyeket a gazdálko­dó 2012. március 1-jét követően vásárolt meg, a vételárat a tá­mogatási kérelem benyújtásáig teljes egészében kifizette. Az egy kérelmező részére nyújtha­tó támogatási összeg minimum zásnál a vásárolt gépek nettó 1 millió, maximum 100 millió vételárának 40 százaléka, míg forint lehet. A támogatás mérté- nagyvállalatoknál annak 20 szá­ké mikro-, kis- és középvállalko- zaléka. ■ M. I. Tartályokra, technológiára is fordítható az elnyert támogatás AGRÁRHÍREK Jókor jött az eső, magához tért a búza az elmúlt egy hét alatt ki­csit bepótolta a természet az eddigi veszteségeket, Tolna megyében több mint 40 millimétemyi eső hul­lott. A gazdálkodók szerint így hasznosulhat az őszi vetésű növényekre koráb­ban kiszórt műtrágya és gyomirtó szer is. A búzá­nak, repcének nagyon jó­kor jött az eső, de a napra­forgó és a kukorica növeke­dése is „megugrik” majd a bőséges csapadék hatásá­ra. A kiskertekben pedig végre kibújnak a hetekkel ezelőtt elvetett magvak. Virágzik az akác, vigyázzunk a méhekre idén korán kezdődött az akácvirágzás Tolna me­gyében. A meleg időnek köszönhető, hogy május első napjaiban a méhé­szek is elfoglalták a méz­lelő helyeiket. A növény- védelmi szakemberek arra hívják fel a gazdálkodók figyelmét, hogy körülte­kintően végezzék a gyom­irtást, vegyszerezést, vagy az esti órákban, vagy méhkimélő technológiát alkalmazva. Minden eset­ben értesítsék a környé­ken méhészkedőket. Lopás ellen is véd a kaptáron lévő kód június l-JE után azonosító­val kell ellátni a méhkap- tárokat. A méhészek kéré­sére módosított jogszabály megnehezíti a kaptárlo­pást, illetve megkönnyíti azonosításukat. Az elmúlt időszakban elszaporodtak a méhlopások és kaptárlo­pások, ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesü­let kezdeményezésére a szaktárca rendeletben sza­bályozza a kaptárak látha­tó jelölését. A jogszabály szerint az állattartó köte­les a tenyészkódot a kap­tárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 mil­liméteres számokkal fel­tüntetni. A kódot égetés­sel, vagy korróziónak el­lenálló hordozón úgy kell elhelyezni a kaptáron, hogy azt ne lehessen eltá­volítani. Szigorúbban büntetik a helytelen állattartást MEGEMELNÉ az állatvédel­mi bírság összegét, és szi­gorítana egyes állattartási szabályokon a Vidékfej­lesztési Minisztérium. Míg a jelenlegi rendelet 5 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő bírság kiszabását teszi lehetővé, az új terve­zet szerint a bírság alap­összege 15 ezer forint len­ne, és ezt az összeget kel­lene a jogsértés körülmé­nyeitől függően felszoroz­ni. így például 150 ezer fo­rintot kellene fizetnie majd annak, aki elfogadható ok nélkül oltja ki egy állat életét, vagy 120 ezer forin­tos bírságot szabhatnak ki arra, aki nem megfelelően szállít állatot. Továbbiak a TEOLhu hírportálon A Nefela meteorológusai éjjel-nappal ügyeletet tartanak a Pécs melletti Hármas-hegyen, figyelik a viharfelhők mozgását, ha kell, egyből riasztanak

Next

/
Thumbnails
Contents