Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-06 / 82. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 6. PÉNTEK HÍRSÁV Csökkenni kezdett a tojás ára MEGÁLLT, SŐT néhány helyen már csökkent is a tojás kiskereskedelmi ára. A termékért már darabonkénti hatvan forintot kellett fizetni, ám most átlagosan 50-55 forintba kerül. Az árcsökkenés oka, hogy az unióba például Törökországból és az Egyesült Államokból nagy mennyiségű feldolgozott tojást tartalmazó áru érkezik, így a kínálat némileg nőtt, ugyanakkor a termelői árak nem estek vissza. Magyar- országon az éves, 2,7 milliárd darabos tojásfogyasztás mintegy húsz százaléka jut húsvétra - mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója. Közlekedési pénzek: bizottság dönt az idei költségvetésben 3 milliárd 40 millió forint szerepel a vidéki helyi közösségi közlekedés támogatására, erre a pénzre pályázhatnak a települések, a rangsorolást egy hétfős bizottság végzi, a döntés a közlekedésért felelős miniszter kezében van - áll egy erről szóló kormányhatározatban. Az önkormányzatok a rendelet mellékleteként megjelenő űrlapon pályázhatnak. Vállalniuk kell a helyi közösségi közlekedés egész évben való fenntartását, és az önrészt a működtetéshez, valamint a fejlesztéshez is. A pályázat benyújtási határideje június 8. A kifizetések szeptember 20-tól történnek részletekben. Közmunkások a pálhalmai börtönben bekapcsolódik a közmun- kaprogramba a pálhalmai büntetés-végrehajtási intézmény. Hatvanegy önkormányzatnak szállít mától növendékmalacot a büntetés-végrehajtás pálhalmai gazdasága. Hetyei Gábor ezredes, a Pálhalmai Agros- peciál Kft. ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta: a 100 százalékban állami tulajdonban lévő mezőgazdasági nagyüzem alapfeladata a fogvatartottak foglalkoztatása. Jelenleg 780-at foglalkoztatnak közülük. A budapesti CET beruházás ügyében az MKB 25 millió euróra pereli most a fővárost. Ez is komoly teher lehet a főváros költségvetésére Tárgyalás a városok nélkül adósság Halad az egyeztetés az önkormányzati tartozásokról Az önkormányzatok nélkül tárgyal a kormány a települések adósságairól a bankokkal - értesült a Világgazdaság. Úgy tudjuk, közel járnak egy rész- megoldáshoz, ám csak a devizahitelekről van szó, a több százmilliárdos rövid lejáratúakról nincs. Sztojcsev Iván Kihagyja a kormány az önkormányzatokat a tárgyalásokról, amelyeket a bankokkal folytatnak a települési devizahitelek rendezésének helyzetéről. Lapunk értesülését megerősítette Schmidt Jenő, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, aki elmondta: sem a kormány, sem a bankok nem tárgyaltak eddig az önkormányzati szövetségekkel a devizahitelekről. Pedig a kormány és több bank közt zajlik a tárgyalás a települések problémáiról, és a kiszivárgó információk szerint jók az esélyek arra, hogy hamarosan legalább részmegoldás szülessen. Herbert Stepic, a Raiffeisen vezérigazgatója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszter- elnök és a magyar kormány hozzáállása sokkal konszen- zuskeresőbb, mint egy éve volt, „pozitív, építő jellegű” megbeszélések folynak. A részletekbe azonban a polgármesterek közül információink szerint csak azok látnak be, akik erős emberek a kormánypárton belül. A TÖOSZ-elnök mindettől függetlenül úgy véli: idén tartható marad a települések helyzete, most nem várhatóak tömeges önkormányzati csődök. Igaz, sokaknál vannak súlyos problémák - tette hozzá. Véleménye szerint 2013-ra és az önkormányzati problémák többségének kiinduló időpontját 2005-2007 környékén kell keresni: ekkor terjedt el az a szokás, hogy kötvénykibocsátással, vagyis gyakorlatilag hitelfelvétellel próbálnak pénzhez jutni. A válság előszele még nem látszott, és fontos a politika is, hiszen ekkor előbb kampányidőszak volt, ami nem segített a spórolásban, majd sok helyen új város- vezetés jött, akik nem akar2014-re kell felkészülnie a kormánynak és a bankoknak már most, ekkor kell ugyanis a legtöbbet visszafizetni a devizahitelekből. A devizaadósság a 400 milliárd forintot is meghaladja, Schmidt Jenő azonban hozzátette: emellett van egy 500 milliárd körüli összértékű, rövid lejáratú hitelekből álló tartozás. Ezeket már régen elköltötték most pedig néhány havonta meghosszabbítják a lejártukat. Az eldöntött, hogy nem lesznek sokkal könnyebbek a törlesztés feltételei, mint az eredeti szerződésekben. Orbán ták, hogy ne legyenek fejlesztések, akár hitelből. AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATTAL kevesen számoltak, e szempontból pedig a legrosz- szabbkor, 2011-ben járt le a legtöbb helyen az a moratórium, amíg kamatokat nem kellett törleszteni. Nem segítettek a kormányzati lépések sem: 2006 óta mindhárom kormány jelentősen csökkentette a települések támogatását, a feladatkör viszont nőtt. Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy a végtörlesztéshez hasonló megoldási lehetőség nem lesz. Csendben elhalt Lázár János kezdeményezése is, a hódmezővásárhelyi polgármester pedig néhány hónapja még kemény hangvétellel követelte a várost hitelező Erste Banktól, hogy vállalják magukra az árfolyamkockázat egy részét. Azt pedig Schmidt Jenő mondta el, hogy a települési szövetségek helytelenítenék, ha az állam teljesen átvállalná néhány város adósságát. „Ne a jókkal szúrjunk ki” - fogalmazott a TÖOSZ-elnök. Budapesten a BKV ügyében sikerült a héten megállapodni a bankokkal, de a helyzet más kérdésekben nem felhőtlen, a CET-projekt miatt például az MKB márciusban 7,5 milliárd forintra perelte be a fővárost. Tegnap Esztergomban szólaltak fel egy banki lépés ellen: az esedékes törlesztőrészletet, mintegy 100 millió forintot az önkormányzat munkabér-elszámolási számlájáról emelte le a város számlavezető bankja, így pedig Tétényi Éva polgár- mester szerint bizonytalanná vált, át tudják-e utalni a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetését. Menekülés az adósságcsapdából Felsőoktatás: a bírók után nyugdíjaznák a rektorokat is visszavonulás A bírókhoz hasonlóan a rektorok is nyugdíjba kényszerülnek 65 éves korukban, legkésőbb 2013 júniusától - erre hívta fel az állami egyetemek és főiskolák vezetőinek figyelmét Kis Norbert helyettes államtitkár az eduline.hu szerint. Az oktatási szakportál a birtokába került, Kis Norbert által küldött levélre hivatkozva közli: az intézmények irányítását csak 65 éves korig lehet ellátni, legfeljebb két - három-ötéves - cikluson keresztül. A „türelmi időszak” a levél szerint 2013. június 30-ig tart, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kell. Azok, akik 2013 júniusa után töltik be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhatnak a poszttól. Az új szabályozás az új felsőoktatási törvényben is szerepel. A rendszer nem teljesen új. Az előző, 2005-ös felsőoktatási törvény is kétszeri újraválasztást és 65 éves korig tartó rektori kinevezést engedélyezett, 2007-ben azonban módosítot■ Eddig a szenátus dönthetett a hosszabbításról, ez a lehetőség most megszűnt. tak a jogszabályon. A szenátus kétharmados többséggel dönthetett úgy, hogy a rektor 70 éves koráig vezesse az intézményt, és ahhoz is csak a szenátus kétharmadának szavazata kellett, hogy az aktuális intézményvezető harmadjára is megkapja a megbízatást. „Volt egy átmeneti időszak, amikor a kérdés szabályozása némileg lazább volt, és megengedte a határidőn való átnyú- lást, de az új felsőoktatási törvény ismét szigorúbban húzza meg a korhatárt” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia elnöke hozzátette: a jövőre életbe lépő új szabályozás a felsőoktatás egészére nézve nem hoz lényegi változást, és bevezetésével a régi szisztéma érvényesül újra. Bódis hozzátette: a Magyar Rektori Konferencia nem tárgyalta a változást, mert nem tartja központi kérdésnek. ■ VG Az államkincstár még tanulja az új rendszert Eladják az FTC-telek egy részét BERUHÁZÁS A használható területet megtartja az állam, stadiont épít rá kórházak Sem felkészülve, sem berendezkedve nincs az államkincstár arra, hogy egészségügyi intézmények tömegeinek pénzforgalmát bonyolítsa - állítja a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint a MÁK dolgozóinak jószándéka és segítőkészsége sem képes ellensúlyozni azt, hogy az intézmények gazdálkodása nem illeszkedik a MÁK rendszerébe. „Mi túlélésre vagyunk berendezkedve, nincs minden kiadásunknak forintra pontosan meg a forrása, ráadásul néha azonnal hozzá kell férnünk a pénzünkhöz, ha például elromlik a CT, és haladéktalanul meg kell javíttatni” - mondja. Problémák akadnak olykor az egészségügyi bérek számfejtésében is, mert ez is bonyolultabb rendszer, mint egy iskola vagy egy hivatal esetében. Az orvosok, nővérek fizetése az alapilletményen felül munkahelyi és műszakpótlékot, ügyeleti díjat is tartalmazhat. A MÁK munkaterhelése az államosítás miatt hirtelen nőtt meg, és ez fokozódik, amikor májustól újabb 55 kórház kerül az államhoz. Ezért már dolgoznak informatikai rendszerük fejlesztésén, ami a kórházakat fenntartó GYEMSZI tájékoztatása szerint a jövő év elejétől zökkenőmentesebb működést tesz majd lehetővé. ■ H. É. Ami nem kell egy nemzetközi mérkőzések rendezésére alkalmas stadion építéséhez, azt el kell adni, a többit tartsa meg és hasznosítsa erre a célra az állam. Nagyjából így foglalható össze a Ferencváros Üllői úti pályájáról tegnap megjelent kormányhatározat. Az új szabályozás a nemzeti fejlesztési minisztert szólítja fel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az állam tulajdonában álló Üllői út 129., illetve Könyves Kálmán körút 34-36. ingatlan - ez gyakorlatilag a saroktelken álló Fradi-pálya két bejárata - ügyében. Az ingatlanról december 23- án született az a döntés, hogy A stadion lebontásáról már megszülettek a tervek, új épül a telken 5 milliárd forintért az állam megvásárolja, és 50 évre vagyonkezelésbe adja a Fradivá- ros Vagyonkezelő Zrt.-nek. Ez utóbbi pontot visszavonja a tegnapi határozat, főleg, hogy az ügylet az indoklás szerint meg sem történt. Hogy mennyi bevételt vár az állam, arról nincs információ. Kubatov Gábor klubelnök jövő hétre ígérte a stadion tervének bemutatását. Fürjes Balázs fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos a HíiTv-nek azt mondta, 12 milliárdból 2014-re készülhet el. Az idei büdzsében előkészített 1 milliárd elég a stadion idei munkálataira - tette hozzá. ■ VG