Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-06 / 82. szám

6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 6. PÉNTEK HÍRSÁV Csökkenni kezdett a tojás ára MEGÁLLT, SŐT néhány he­lyen már csökkent is a tojás kiskereskedelmi ára. A ter­mékért már darabonkénti hatvan forintot kellett fizet­ni, ám most átlagosan 50-55 forintba kerül. Az árcsök­kenés oka, hogy az unióba például Törökországból és az Egyesült Államokból nagy mennyiségű feldolgozott to­jást tartalmazó áru érkezik, így a kínálat némileg nőtt, ugyanakkor a termelői árak nem estek vissza. Magyar- országon az éves, 2,7 milli­árd darabos tojásfogyasztás mintegy húsz százaléka jut húsvétra - mondta Földi Pé­ter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója. Közlekedési pénzek: bizottság dönt az idei költségvetésben 3 milliárd 40 millió forint sze­repel a vidéki helyi közössé­gi közlekedés támogatására, erre a pénzre pályázhatnak a települések, a rangsorolást egy hétfős bizottság végzi, a döntés a közlekedésért felelős miniszter kezében van - áll egy erről szóló kormányhatározatban. Az önkormányzatok a rendelet mellékleteként megjelenő űrlapon pályázhatnak. Vállalniuk kell a helyi kö­zösségi közlekedés egész évben való fenntartását, és az önrészt a működtetéshez, valamint a fejlesztéshez is. A pályázat benyújtási határ­ideje június 8. A kifizetések szeptember 20-tól történnek részletekben. Közmunkások a pálhalmai börtönben bekapcsolódik a közmun- kaprogramba a pálhalmai büntetés-végrehajtási in­tézmény. Hatvanegy önkor­mányzatnak szállít mától növendékmalacot a bünte­tés-végrehajtás pálhalmai gazdasága. Hetyei Gábor ezredes, a Pálhalmai Agros- peciál Kft. ügyvezető igaz­gatója azt nyilatkozta: a 100 százalékban állami tulaj­donban lévő mezőgazdasági nagyüzem alapfeladata a fogvatartottak foglalkoztatá­sa. Jelenleg 780-at foglalkoz­tatnak közülük. A budapesti CET beruházás ügyében az MKB 25 millió euróra pereli most a fővárost. Ez is komoly teher lehet a főváros költségvetésére Tárgyalás a városok nélkül adósság Halad az egyeztetés az önkormányzati tartozásokról Az önkormányzatok nél­kül tárgyal a kormány a települések adósságairól a bankokkal - értesült a Világgazdaság. Úgy tud­juk, közel járnak egy rész- megoldáshoz, ám csak a devizahitelekről van szó, a több százmilliárdos rövid lejáratúakról nincs. Sztojcsev Iván Kihagyja a kormány az önkor­mányzatokat a tárgyalásokról, amelyeket a bankokkal folytat­nak a települési devizahitelek rendezésének helyzetéről. La­punk értesülését megerősítette Schmidt Jenő, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szö­vetségének (TÖOSZ) elnöke is, aki elmondta: sem a kormány, sem a bankok nem tárgyaltak eddig az önkormányzati szövet­ségekkel a devizahitelekről. Pedig a kormány és több bank közt zajlik a tárgyalás a települések problémáiról, és a kiszivárgó információk szerint jók az esélyek arra, hogy hama­rosan legalább részmegoldás szülessen. Herbert Stepic, a Raiffeisen vezérigazgatója egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszter- elnök és a magyar kormány hozzáállása sokkal konszen- zuskeresőbb, mint egy éve volt, „pozitív, építő jellegű” megbe­szélések folynak. A részletekbe azonban a polgármesterek kö­zül információink szerint csak azok látnak be, akik erős embe­rek a kormánypárton belül. A TÖOSZ-elnök mindettől függetlenül úgy véli: idén tart­ható marad a települések hely­zete, most nem várhatóak tö­meges önkormányzati csődök. Igaz, sokaknál vannak súlyos problémák - tette hozzá. Vé­leménye szerint 2013-ra és az önkormányzati problé­mák többségének kiinduló időpontját 2005-2007 kör­nyékén kell keresni: ekkor terjedt el az a szokás, hogy kötvénykibocsátással, vagy­is gyakorlatilag hitelfelvétel­lel próbálnak pénzhez jut­ni. A válság előszele még nem látszott, és fontos a po­litika is, hiszen ekkor előbb kampányidőszak volt, ami nem segített a spórolásban, majd sok helyen új város- vezetés jött, akik nem akar­2014-re kell felkészülnie a kor­mánynak és a bankoknak már most, ekkor kell ugyanis a leg­többet visszafizetni a deviza­hitelekből. A devizaadósság a 400 milliárd forintot is meg­haladja, Schmidt Jenő azonban hozzátette: emellett van egy 500 milliárd körüli összértékű, rövid lejáratú hitelekből álló tartozás. Ezeket már régen el­költötték most pedig néhány havonta meghosszabbítják a le­jártukat. Az eldöntött, hogy nem lesz­nek sokkal könnyebbek a tör­lesztés feltételei, mint az ere­deti szerződésekben. Orbán ták, hogy ne legyenek fej­lesztések, akár hitelből. AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATTAL kevesen számoltak, e szem­pontból pedig a legrosz- szabbkor, 2011-ben járt le a legtöbb helyen az a morató­rium, amíg kamatokat nem kellett törleszteni. Nem segí­tettek a kormányzati lépé­sek sem: 2006 óta mindhá­rom kormány jelentősen csökkentette a települések támogatását, a feladatkör viszont nőtt. Viktor korábban azt nyilatkoz­ta, hogy a végtörlesztéshez ha­sonló megoldási lehetőség nem lesz. Csendben elhalt Lázár Já­nos kezdeményezése is, a hód­mezővásárhelyi polgármester pedig néhány hónapja még ke­mény hangvétellel követelte a várost hitelező Erste Banktól, hogy vállalják magukra az ár­folyamkockázat egy részét. Azt pedig Schmidt Jenő mondta el, hogy a települési szövetségek helytelenítenék, ha az állam teljesen átvállalná néhány vá­ros adósságát. „Ne a jókkal szúrjunk ki” - fogalmazott a TÖOSZ-elnök. Budapesten a BKV ügyében sikerült a héten megállapodni a bankokkal, de a helyzet más kérdésekben nem felhőtlen, a CET-projekt miatt például az MKB márciusban 7,5 milliárd forintra perelte be a fővárost. Tegnap Esztergomban szólal­tak fel egy banki lépés ellen: az esedékes törlesztőrészletet, mintegy 100 millió forintot az önkormányzat munkabér-el­számolási számlájáról emelte le a város számlavezető bankja, így pedig Tétényi Éva polgár- mester szerint bizonytalanná vált, át tudják-e utalni a közal­kalmazottak és a köztisztvise­lők fizetését. Menekülés az adósságcsapdából Felsőoktatás: a bírók után nyugdíjaznák a rektorokat is visszavonulás A bírókhoz ha­sonlóan a rektorok is nyugdíjba kényszerülnek 65 éves koruk­ban, legkésőbb 2013 júniusától - erre hívta fel az állami egye­temek és főiskolák vezetőinek figyelmét Kis Norbert helyettes államtitkár az eduline.hu sze­rint. Az oktatási szakportál a birtokába került, Kis Norbert által küldött levélre hivatkozva közli: az intézmények irányítá­sát csak 65 éves korig lehet el­látni, legfeljebb két - három-öt­éves - cikluson keresztül. A „türelmi időszak” a levél szerint 2013. június 30-ig tart, akkor a 65 évnél idősebb, illetve a már kétszer újraválasztott rekto­roknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatók­nak távozniuk kell. Azok, akik 2013 júniusa után töltik be 65. életévüket, születésnapjukon búcsúzhatnak a poszttól. Az új szabályozás az új felsőoktatási törvényben is szerepel. A rendszer nem teljesen új. Az előző, 2005-ös felsőoktatási törvény is kétszeri újraválasz­tást és 65 éves korig tartó rek­tori kinevezést engedélyezett, 2007-ben azonban módosítot­■ Eddig a szenátus dönthetett a hosszabbításról, ez a lehetőség most megszűnt. tak a jogszabályon. A szená­tus kétharmados többséggel dönthetett úgy, hogy a rektor 70 éves koráig vezesse az in­tézményt, és ahhoz is csak a szenátus kétharmadának sza­vazata kellett, hogy az aktuális intézményvezető harmadjára is megkapja a megbízatást. „Volt egy átmeneti időszak, amikor a kérdés szabályozása némileg lazább volt, és megen­gedte a határidőn való átnyú- lást, de az új felsőoktatási tör­vény ismét szigorúbban húzza meg a korhatárt” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bódis Jó­zsef. A Magyar Rektori Konfe­rencia elnöke hozzátette: a jö­vőre életbe lépő új szabályozás a felsőoktatás egészére nézve nem hoz lényegi változást, és bevezetésével a régi szisztéma érvényesül újra. Bódis hozzá­tette: a Magyar Rektori Konfe­rencia nem tárgyalta a válto­zást, mert nem tartja központi kérdésnek. ■ VG Az államkincstár még tanulja az új rendszert Eladják az FTC-telek egy részét BERUHÁZÁS A használható területet megtartja az állam, stadiont épít rá kórházak Sem felkészülve, sem berendezkedve nincs az államkincstár arra, hogy egész­ségügyi intézmények tömegei­nek pénzforgalmát bonyolítsa - állítja a Magyar Kórházszövet­ség elnöke. Rácz Jenő szerint a MÁK dolgozóinak jószándéka és segítőkészsége sem képes ellensúlyozni azt, hogy az in­tézmények gazdálkodása nem illeszkedik a MÁK rendszeré­be. „Mi túlélésre vagyunk be­rendezkedve, nincs minden ki­adásunknak forintra pontosan meg a forrása, ráadásul néha azonnal hozzá kell férnünk a pénzünkhöz, ha például elrom­lik a CT, és haladéktalanul meg kell javíttatni” - mondja. Problémák akadnak olykor az egészségügyi bérek számfej­tésében is, mert ez is bonyolul­tabb rendszer, mint egy iskola vagy egy hivatal esetében. Az orvosok, nővérek fizetése az alapilletményen felül munka­helyi és műszakpótlékot, ügye­leti díjat is tartalmazhat. A MÁK munkaterhelése az államosítás miatt hirtelen nőtt meg, és ez fokozódik, amikor májustól újabb 55 kórház kerül az államhoz. Ezért már dolgoz­nak informatikai rendszerük fejlesztésén, ami a kórházakat fenntartó GYEMSZI tájékozta­tása szerint a jövő év elejétől zökkenőmentesebb működést tesz majd lehetővé. ■ H. É. Ami nem kell egy nemzetközi mérkőzések rendezésére alkal­mas stadion építéséhez, azt el kell adni, a többit tartsa meg és hasznosítsa erre a célra az állam. Nagyjából így foglalha­tó össze a Ferencváros Üllői úti pályájáról tegnap megjelent kormányhatározat. Az új sza­bályozás a nemzeti fejlesztési minisztert szólítja fel, hogy te­gye meg a szükséges lépéseket az állam tulajdonában álló Ül­lői út 129., illetve Könyves Kál­mán körút 34-36. ingatlan - ez gyakorlatilag a saroktelken álló Fradi-pálya két bejárata - ügyében. Az ingatlanról december 23- án született az a döntés, hogy A stadion lebontásáról már megszülettek a tervek, új épül a telken 5 milliárd forintért az állam megvásárolja, és 50 évre va­gyonkezelésbe adja a Fradivá- ros Vagyonkezelő Zrt.-nek. Ez utóbbi pontot visszavonja a teg­napi határozat, főleg, hogy az ügylet az indoklás szerint meg sem történt. Hogy mennyi bevételt vár az állam, arról nincs információ. Kubatov Gábor klubelnök jövő hétre ígérte a stadion tervének bemutatását. Fürjes Balázs fő­városi beruházásokért felelős kormánybiztos a HíiTv-nek azt mondta, 12 milliárdból 2014-re készülhet el. Az idei büdzsében előkészített 1 milliárd elég a stadion idei munkálataira - tet­te hozzá. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents