Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-30 / 101. szám

2 2012. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE Nemcsak helyi, hanem műemléki védettséget is élvez a Pollack Mihály tervezte klasszicista szekszárdi Vármegyeháza, amelyet nemrég újítottak fel Sióagárd vezeti a listát emlékeztetőül Az épületek többsége helyi védettséget élvez Festménykiállítás a cukrászda-galériában tolna A Közösség Kultúra Közhasznú Egyesület első ki­állítása pénteken nyüt meg egy tolnai cukrászdában. Az egyesület 2010-ben alakult, tagjai amatőr festők és nép­művészettel foglalkozó alko­tók, az elnök Verseghy Ferenc fazekas, a népművészet mes­tere. A társaság távolabbi cél­ja egy alkotóház működtetése, egyelőre viszont egy állandó kiállítóteret kerestek, amelyet a cukrászda biztosít. Az első bemutatkozó, Deliné Horváth Marianna festményei május végéig láthatók. A többi alkotó munkáiból havonta nyűik majd új tárlat (sk) Újra zöldell a Wosinsky- ovi udvarának egy része szekszárd Részlegesen újra füvesítették a Wosinsky-óvo- da udvarát. A gyep ritkulása visszatérő probléma, a fák ár­nyéka nem tesz jót neki, és a sok gyerek hamar kitapossa. A füvesítés a Föld napi prog­ramsor része volt, mely már az előző héten elkezdődött az I. számú Óvoda Kindergarten tagintézményeiben. A mun­kálatok önköltségből valósul­nak meg, a munkagéppel vé­gezhető feladatokat viszont felajánlás segítségével sike­rült véghez vinni, (má) Előadás a vakvezető kutyák világnapján szekszárd A Vakok és Gyen- génlátók Tolna Megyei Egye­sületének a vakvezető ku­tyák világnapja alkalmából megtartott rendezvényén Vasteleky-Einbeck Péter, a csepeli vakvezető kutyaki­képző iskola volt, immár nyugdíjas igazgatója tartott előadást a történelmi előzmé­nyekről. Lapunk április 27-i számában tévesen jelenlegi igazgatóként jelöltük meg, amiért olvasóink és az érin­tett elnézését kérjük, (tn) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szekszárd és Tolna ügynökségvezetőit: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva __________20/561-03-09_______ To lna: Stephaich Tamás 20/460-63-55 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Emlékfelkereső játékra hívja látogatóit az egyik honlap, amely amellett, hogy hazai műemlékek felkeresésére buzdít, egy bőséges listát is közzétesz a hazai építészeti kin­csekről. A szekszárdi kis­térség emlékei közt kutat­va 819 feljegyzést találni. Hanoi Erzsébet A megye lakosságának nagy ré­sze a gazdasági és társadalmi át­alakulások hatására inkább vala­melyik várost választotta lakhe­lyéül. A kedvezőbb helyzetben lé­vő települések így fejlődtek, ugyanakkor sok esetben vesztet­tek is sajátosságaikból. Ezzel szemben az infrastrukturális fej­lesztésekkel lemaradó falvakban az épített értékek szinte érintetle­nül maradtak, az idő romboló ha­tása alól azonban nem lehetett ki­vonni őket. Az áűagmegóvást for­ráshiány nehezíti, ám aligha talál­ni olyan önkormányzatot, amely, mégis hagyná veszendőbe menni települése építészeti értékeit Az említett listán a falvak re­kordere Sióagárd 98 tétellel. Há­ry János polgármester örömmel vette az összegzés hírét, és el­mondta, hogy a település rende­zési tervének elkészítése során építési szakemberek javaslatai alapján jelölték ki azokat az in­gatlanokat, amelyek érdemesek a kiemelt figyelemre. Sőt, ezeket kis kerámiatáblával jelölték a fa­luban. A leányvári pincefalu préshá­zai közül 43, ikerprésházai kö­zül négy szerepel a listán. Ezek­nek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. A nyüászárók szí­ne például többnyire okkersár­ga, a fal fehér és a talapzat szür­ke vagy agárdi kék. A lakóépüle­tek közül is igen sok méltó a he­lyi védettségre, szám szerint egy másik összegzés szerint Tolna megyében 257 országos műemléki védettségű épület és épületegyüttes van: 22 né­pi, 32 kúria-kastély, 3 vár-vár­kastély, 6 rom, 16 lakóház, 20 középület, 94 templom, 9 lelkészlak-plébánia, 21 szo­bor-kálvária, 5 istálló-pince­harmincat tüntettek fel. Kápolna öt, kereszt pedig hat található a listán. Háry János a Községhá­za, a Tájház és a Művelődési Ház védettségét is kiemelte. Ugyan­akkor azt is elmond­ta, hogy sajnos olyan épületek is vannak a jelöltek között, ame­lyek felújításra szo­rulnak. A megkülön­böztetés persze korlátozással is jár, a felújításnál figyelembe kell venni a hagyományok által dik­tált szempontokat. Ám a telepü­lésvezető szerint ennél jóval fon­tosabb, hogy a Sióagárdon élők büszkék az építészeti értékeikre és az önkormányzat is mindent elkövet ezek megóvásáért. magtár, 26 kápolna-mauzóle­um és 3 kolostor-rendház, il­letve két védett műemléki kör­nyezet. Ezek nagy része, 132 egyházi tulajdonban van, ezenkívül jelentősebb hánya­duk önkormányzati (43) vagy magánszemélyek, esetleg tár­saságaik (39) birtokában. A kistérség városai közül nem meglepő módon Szek­szárd végzett az élen a maga 158, valamilyen módon védett­nek nyilvánított épített emléké­vel. Nem helyi, ha­nem műemléki vé­delmet ezek közül harminc épület él­vez. Például az Augusz-ház, Babits Mihály szülőháza, a Vármegye- háza, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum épülete, vagy éppen hat présház. A városoknál egy-egy utcakép, városképi jelentőségű terület is felkerült a listára. Közterületi al­kotás, szobor, plasztika pedig 84 található a három városban: Szekszárdon 66, Bátaszéken 14, Tolnán 4. Nepomuki Szent János például igen népszerűnek nevez­hető a kistérségben. Szobra öt lát­ható és két neki szentelt kápolna is van. Evangélikus templomot hármat, reformátust kilencet, ró­mai katolikust ugyancsak kilen­cet tartanak nyilván a műemléki listán a szekszárdi kistérségből. Műemléki védelem alatt 84 építmény áll, a többi helyi védel­met élvez, néhány pedig ideigle­nesen lett védelem alá vonva. A csapat építése könnyebb lenne, mint a pályáé bogyiszló Új vezetősége van a bogyiszlói sportegyesületnek. Mint megírtuk, a községnek több éve nincs futballcsapata, a sport feltámasztására azóta csak siker­telen kísérletek voltak. Tóth Ist­ván polgármester szerint az első lépés most sikeres volt, hiszen fi­atal, tettrekész embereket válasz­tottak a vezetőségbe, élükön Vas Gábor elnökkel. Ám rengeteg még a teendő, hogy ősztől ismét legyen bajnokságban szereplő csapata a falunak. Április 30-ig be kell adni az MLSZ-hez egy sportfejlesztési koncepciót, ez szükséges, hogy cégek társasági adójából részesülhessen az egye­sület. Vas Gábor - aki korábban évekig focizott Bogyiszlón - el­mondta: a kb. harmincmillió fo­rintos pályázat (plusz önerő) ré­vén fel kell újítani a romos álla­potú öltözőt, rendbe tenni a pá­lyát és tartozékait, illetve felsze­relést is be kell szerezni. A felnőtt és utánpótlás csapat(ok) építése ezek után már szinte gyerekjá­ték lenne. ■ S. Zs. Zsilip-per: két hónap múlva folytatják fadd Június 28-án lesz az újabb bírósági tárgyalás a 2010 nyarán történt faddi zsiliplezárás ügyé­ben - tudtuk meg Fülöp János­tól, Fadd polgármesterétől. A kártérítési per tavaly kezdődött, a legutóbbi tárgyalás a múlt hé­ten volt. Mint arról többször írtunk, több környékbeli gazda össze­sen 46 millió forintos kártérí­tésért pereli a faddi önkormány­zatot, mivel a nagyközség a 2010 nyáreleji nagy esőzések után kora őszig lezárta a Paks- Faddi-főcsatorna zsilipjét. Emi­att a csatorna környékén szá­mos mezőgazdasági területen huzamos ideig megmaradt a belvíz, jelentős károkat okozva. Az önkormányzat vitatja a kár­igény jogosságát. A község azért zárta le a zsilipet, mert a főcsatornába sötét színű, bűzös, nagy szervesanyag-tartalmú víz került, amelynek a fadd- dombori holtágba való kerülé­sét, a strandok vízminőségének romlását, az esetleges halpusz­tulást így kívánták megakadá­lyozni. ■ K. S. Több mint 250, országosan védett műemlékünk van ■ A Sióagárdon élők büszkék az építészeti értékeikre. Fotókon megörökítendő hagyományok témaválasztás I960 előtt készült családi fotókkal is lehet pályázni sióagárd Negyedszer hirdette meg a sióagárdi önkormányzat és a Sióagárd Jövője Alapítvány az „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” című fotópályázatot, amely helyi épületek, tájelemek, események bemutatását célozza - tudtuk meg a községházán. A fotópályázatnak idén egy sajátos szerepe is van. Mint arról koráb­ban írtunk, a község azt szeret­né elérni, hogy sióagárdi élő ha­gyományok is felkerüljenek a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A jelölési dokumentációhoz pedig fotómel­lékletet is be kell majd nyújtani. Ezért a mostani fotópályázaton részt venni szándékozók figyel­sz m A sióagárdi hímzés is élő hagyomány, múzeuma is van a községben mét felhívták arra, hogy a téma- választásnál részesítsék előny­ben a sióagárdi élő hagyományo­kat. Ebben a kategóriában kü- löndíjat is felajánlott az önkor­mányzat. A pályázati kiírásban emellett az is szerepel, hogy a Leányvár­ban készült felvételekre is meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak majd. Továbbá ezúttal is kü­lön kategória lesz a „Sióagárd anno” témakör, amelyre 1960 előtt készült képekkel lehet pá­lyázni, elsősorban a családok életét, egy-egy életutat bemutató fotókkal. A pályázatra beküldött fotókat május 25-én, a nyárkö­szöntő rendezvény alkalmával állítják ki. ■ K. S. HIRDETÉS ^ .... ........................... OL DALAD. OLVASOD. OL! A k k

Next

/
Thumbnails
Contents