Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-04-29 / 16. szám

2012. ÁPRILIS 29., VASARNAP MŰVÉSZBEJARO Szürrealistaként megtehetjük könyv Budapesten járt Sjón izlandi regényíró, aki Björk több szövegét is jegyzi Ha Izland, akkor gejzírek és Björk. Itt az ideje megjegyez­ni még egy nevet: Sjónét, aki az egyik legismertebb izlan­di író - ő jegyzi az énekesnő több szövegét is. Az alkotó, akinek A macskaróka című regényét a Magvető Kiadó jelentette meg, a könyvfeszti­vál vendége volt. Mézes Gergely- A XIX. századi Izlandon játszó­dik a könyve. Hogy bukkant a történetre?- Egy másik könyvhöz vég­zett kutatások közben. Az iz­landi' vadászatokról kerestem leírásokat, aztán felfedeztem egy rókavadászatról szóló törté­netet. Azt érdemes tudni, hogy az izlandi rókák különböznek az európai vörös rókától. Képe­sek túlélni a a legkeményebb fagyokat, és nagyon jól rejtőz­ködnek. Különleges személyi­ség kell ahhoz, hogy erre a ró­kára vadássz. De engem nem is annyira a vadászat izgalma nyűgözött le, hanem az, ahogy a vadászok a rókáról írnak, mintha valami rokonságban állnának vele. Ez az atmoszféra indította el az írást.- A macskaróka olyan, mint egy démon az izlandi mitológiá­ban. Ma is él ez a tradíció?-1 Ahogy a vadászok az álla­tokról beszélnek, az a valóság és egy másik világ határán van. Ők abszolút azt hiszik, hogy a rókák különleges erő- * vei rendelkeznek, és az embe-J rek meglehetősen félnek is az § izlandi rókáktól, pedig az egy apró állat. Amikor 1200 éve emberek költöztek Izlandra, a rókák már ott voltak. Az ember lett az egyetlen riválisuk, ért­hető, hogy nem kedveltek meg minket.- A magyar kritika párhuzamot vont a dél-amerikai mágikus realizmus és az ön könyve kö­zött. Van rokonság?- Egy izlandi író számára az egyetlen lehetséges realizmus a mágikus realizmus. Mi ezt már a XIII. században felfedez­tük, az izlandi mondakörben ugyanis pontosan azt talál­juk, mint az ötvenes évekbeli Hi I Sjón regénye a XIX. századi Izlandon játszódik, de a mai problémákról is ír benne latin-amerikai regényekben. Például a Njáls sagában, ami az egyik legismertebb izlandi monda, van egy realista rész, majd hirtelen véreső kezd öm- leni, az emberek az égre néz­nek, ahol egy lovast látnak. Az­tán a sztori folytatódik, mintha mi sem történt volna.- Tehát ezt a tradíció folytatta a könyvében?- Számunkra a realizmus egyetlen lehetősége, ha össze­hozzuk a valóság valamennyi szintjét, az álmokat és a költé­szetet.- Ön Is benne volt a Björk kar­rierjét is elindító Sugarcubes zenekarban.- Valójában sosem voltam tagja az együttesnek, inkább csak a barátja. Együtt énekel­tünk egy dalt, ami Izlandon nagyon népszerű lett, ennyi. Aztán pár éve volt egy közös fellépésünk, ami nagyon jól si­került, talán megismételjük, ha egyszer mindannyian otthon leszünk egy időben. A koncert­tel a mi nemzedékünket, mű­vészek, zenészek, írók sikereit akartuk megünnepelni, hiszen tinédzser korunkban együtt indultunk el a pályán. Ez a 2006-os Sugarcubes-koncert, ha úgy vesszük, egy generáció születésnapi bulija volt.- Hogy tetszik önnek Björk leg­utóbbi lemeze, a Biophilia?- Muszáj kedvelnem, hiszen én is írtam rá három szöveget. Sőt részt vettem az album kon­cepciójának kidolgozásában is. Nem csoda, hogy közel áll ahhoz, amit én csinálok. Azon dolgok egyike, amelyet meg­tanultunk - és ezt láthatja A macskarókában is -, az, hogy a helyi kulturális örökségünket Névjegy 1962-BEN SZÜLETETT SigUrjÓll Birgir Sigurosson néven, írói neve ebből származik. 1978-BAN JELENT MEG OZ első kötete, Synir (Látomás) cím­mel. Azóta számos műfajban publikált, a regények mellett írt például gyerekkönyvet is. 2005-BEN ELNYERTE a neves Északi Tanács Irodalmi Díjat A macskaróka című regényéért. A kötet a nemzetközi hírnevet is meghozta számára, noha ek­kor már sokan ismerték Björk- nek írt dalszövegei révén. A macskaróka 23 nyelven jelent meg addig. 2001-BEN ő is részt vett a híres filmrendező, Lars von Trier Tán­cos a sötétben című filmjének írásában. nős, két gyermeke van, jelen­leg Reykjavíkban él és új, gene­rációjáról szóló nagyregényén dolgozik. visszük játékba az avantgárd­dal, játszunk a művészettel és a tudománnyal, a világ tudomá­nyos nézőpontját ütköztetjük az álmok és a vágyak univerzu­mával. Izlandi szürrealistaként megtehetjük.- Két gyermeke van, ők is mű­vészi pályára készülnek?- A lányom húszéves, őrá nagy hatással van a fotográfia és a design. A fiam 13 éves, szó­val még nem tudjuk, hogy tudós lesz-e vagy vízvezeték-szerelő.- Több klasszikus író és költő, például Mallarmé vagy Baude­laire is feltűnik A macskaróká­ban. Van ennek jelentősége?- Be kell vallanom, hogy a Füvész-Fridrik karakterében van valami belőlem is. Fiatal költőként nagyon megihletett a szürrealizmus, ezért kézenfek­vő volt, hogy az ő kedvencei is a szürrealizmus nagy alakjai. Számomra a szürrealizmus a fekete romantikának nevezett hagyomány folytatása. Amúgy pedig szép kis kontrasztot al­kot az izlandi környezettel. Egy világlátott ember, aki Koppen­hágában fogyasztott egy kevés illegális szert, megérkezik eb­be a sötét, elhagyatott, lehetet­len völgybe, és a francia költé­szet tartja melegen. HÍRSÁV Scorsese 3D-ben sze­retne forgatni martin scorsese úgy bele­szeretett A leleményes Hugo forgatásán a háromdimen­ziós filmekbe, hogy minden további filmjét ezzel a tech­nikával akarja készíteni. Az Oscar-díjas filmrendező Las Vegasban jelentette ki: saj­nálja, hogy olyan fontos film­jeit, mint a Dühöngő bikát vagy a Taxisofőrt nem for­gathatta háromdimenziósán. Együttműködésről szól az Európa-nap MÁJUS 5-ÉN a budapesti Mil­lenárison és az Európa Pont­ban az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája szer­vezésében az elmúlt évek­hez hasonlóan idén is lesz Európa-nap. A szervezők idén a nemzetek és generá­ciók közötti együttműködés lehetőségeire szeretnék felhívni a figyelmet. Balká­ni államok konyhája, kon­certek, gyerekprogramok, táncterápia és kiállítások is várják a közönséget. Újabb német díj Nádas Péter írónak nádas Péter és Christina Viragh kapja az idén a 20 ezer euróval járó Brücke Berlin-díjat, az egyik leg­rangosabb német irodalmi elismerést, amelyet a Párhu­zamos történetek című regé­nyéért ítélték oda az írónak és az alkotás német fordító­jának. Az elismerést június 5-én adják át Berlinben. Ez a harmadik díj a németül alig két hónapja megjelent Pár­huzamos történetekért. Carl Palmer ismét Budapesten lép fel a dobosok dobosa, az Emer­son Lake and Palmer (ELP) és az Asia alapító tagja idén is ellátogat Magyarországra, május 3-án lép fel az A38 Hajón saját zenekara társa­ságában. A programon az ELP legszebb számai sze­repelnek majd, s elhangzik még a híres Muszorgszkij- klasszikus, az Egy kiállítás képei feldolgozása és sok más nagyszerű zenei al­kotás. Európa legjobb szaxofonosa Budapesten koncert Május 2-án lesz Jan Garbarek Grounsemble című albumának bemutatója Fiatal művészek kiállítása a Gozsdu udvarban A budapesti Szent István-bazi­likában lép fel Jan Garbarek, a kortárs dzsesszművészet egyik legnagyobb alkotóegyénisé­ge, akit sokan Európa legjobb szaxofonjátékosának tartanak. A norvég muzsikus koncertjei, iránt mindig óriási az érdek­lődés, művészetének elisme­réseként a Norvég Királyi Ház lovagja címet viseli és a Norvég Művészeti Nagydíj birtokosa. A világ egyik leghíresebb férfikórusa, a kortárs és a ré­gizene területén is kimagasló The Hilliard Ensemble és Jan Garbarek 1993-ban dolgozott először együtt. A közös munka eredménye a 1990-es évek egyik leghíresebb zenei albuma lett az Officium, ezt nem sokkal később, 1997- ben még egy lemez, a Mnemo­syne követte. A most játszott anyagot 2009- ben vették fel, és a nagy sike­rű trilógia befejező részének szánják. Az észt, francia, bizánci, spa­nyol repertoár központi motí­vuma az örmény zene, főleg Komitas Vardapet kompozíciói, melyek Garbarekből a legihle- tettebb játékot váltotta ki. A különleges zenei anyag Garbarek két saját kompozí­ciójával egészül ki, az Allting & Finns és a We are the Stars cí- mű költeményekkel, amelyek a I bazilikában is felcsendülnek. ■ Jan Garbarek (középen) lezárja a nagy sikerű trilógiát május 5. és 13. között lesz lát­ható a CÉKLArt, a Művészetek Új Irányai Kulturális Alapít­vány új, immáron 7. kiállítása a budapesti Gozsdu udvarban. A tárlat célja, hogy a fiatal, kor­társ művészek professzioná­lis körülmények között mutathas­sák be műveiket a szakmának. „Célunk, hogy in­tézményi hátteret biztosítsunk a fiataloknak, segítve őket karrierjük megalapozásában, megismertessük munkásságu­kat az értő és a kortárs művé­szetekben még járatlan közön­séggel, ösztönözzük a közöttük lévő kommunikációt, valamint nemzetközi kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítsunk, elő­segítve ezzel az Európai Unión belüli kulturális párbeszédet” - közölték a szervezők, hozzát­éve idén is katalógus készül a kiállított munkákról. A kiállításra a CÉKL’Art pályá­zatot hirdetett Identitás címmel. Nevezni fotóval, grafikai munkával és videó­val is lehetett - pályázónként 5 művet fogadott el a szakmai zsűri. Több mint száz alkotó jelentkezett a pályázatra. A kiállításra a zsűri negyven alkotó több mint ötven alkotá­sát válogatta be. ■ ■ A pályázatra több mint százan jelentkeztek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents