Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-28 / 100. szám
2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT PALINKAPOZES Medvehagyma- és spárgapárlatok a szakértő szájában- Ezt az italt meg kell becsülni, mert vele megérkezett a legújabb hungarikum - írta a harci spárgapárlatról Csíki Sándor gasztronómiai szakértő. Közlése szerint vannak német italok, amelyeknek van ugyan közük a spárgához, ezek azonban nem többek, mint a növény alkoholos kivonatai, egyfajta „ágyas” spárgatermékek. Teljesen más kategória, amikor a spárgából pálinkát - pontosabban párlatot - főznek. (A pálinka ugyanis csak gyümölcsből készülhet.) A spárgapárlat elkészítése a végtermékhez viszonyítva rengeteg alapanyagot igényel, tekintve, hogy a növény cukortartalma mindössze 2 százalék körül van. A szakértő a harci spárgapárlatot megízlelve úgy találta, hogy az különleges, kiváló, földes jegyeket hordozó, amiből a „tio- észterek egy része már eltűnt, de a spárga felismerhető és intenzív maradt”. ■ Ezzel az itallal megérkezett a legújabb hungarikum. PROMÓCIÓ A friss gyümölcs, a modern technológia, a kézműves gondosság sikert hozott a világkupán is. A képen Nagy Attila tulajdonos-pálinkamester A legeredményesebb magyar brill A harci főzde második lett az első pálinka-világkupán Csíki Sándor megkóstolta a medvehagymapárlatot is, aminek színét halványsárgás, olajosnak, illatát intenzíven fokhagymásnak, pontosabban medvehagymásnak találta. Továbbá ennél kicsit bonyolultabban megfogalmazva: „szájban összetett, gyors egymásutánban, filmszerűen pergő hatásokkal, telt, nem vártan kerek illő komponensekkel, alkoholos, halványuló hagymás stílussal.” Úgy vélte, hogy amíg a spárgapárlat határozottan földes jegyekkel lepi meg a fogyasztóját, addig a medvehagymapárlat a légiességgel. Szerinte a párlatnak egészségre kedvező hatása bizonyára akad, már csak az etil-alkohol miatt is, de vélhetőleg a medvehagyma biológiailag aktív molekuláiból is jut a párlatba, bár többnyire nem ezért fogyasztják.- E párlat, s általában a zöldségpárlatok jelentősége leginkább az ételkészítéssel együtt mutatkozhat meg. Az étellel együtt fogyasztás, összekósto- lás, vagy a párlattal illatosítás, ízesítés (flambírozás, füstölés, gőzölés) lehetnek a legtermészetesebb gasztronómiai célú felhasználási területei. Érdemes vele próbálkozni - írta a szakértő. ■ Az idei versenyszezonban összesen ötven érmet nyert pálinkáival, illetve zöldségpárlataival a harci Brill Pálinkaház. A Gyulán első alkalommal megrendezett pálinka-világkupán pedig a legeredményesebb magyar főzdeként a második helyet szerezték meg. Steinbach Zsolt Bár az éghajlat Tolna megyében is változóban van, azért akadnak még állandó elemei. Például, hogy nincsen tavasz brilles éremeső nélkül, ami ráadásul idén különösen kiadós volt. A harci pálinkaház a három meghatározó pálinka- és párlatversenyen idén nem kevesebb mint ötven érmet nyert. Nem is akármüyen elismeréseket, hiszen a 10 arany-, 25 ezüst- és 11 bronzérem mellett 4 pálinkájuk - a 2008-as topáz alma, a 2011-es málna, a 2011-es mátrai muskotály szőlő és a 2011-es feketeribizli - kapott champion minősítést, ami a kategória legjobbját, a „legszebb aranyérmet” jelenti. Leginkább a gyulai országos pálinka- és nemzetközi párlatversenyen ( www.palinkafesztival.hu ) brillírozott a harci pálinkaház, hiszen azon a megmérettetésen - idéntől pálinka-világkupán - a Brill szerezte a magyar kereskedelmi főzdék közül a legtöbb aranyérmet, szám szerint nyolcat. Ezzel pedig a legeredményesebb magyar versenyző lett a harci főzde, ami az összesítésben a világkupa 2. helyét jelentette. A gyulai verseny termése volt még - 3 champion díj mellett -10 ezüst- és 8 bronzérem, valamint a bérfőzetőikkel közösen szerzett további 2 arany-, 7 ezüst- és 3 bronzérem. Ezzel a teljesítménynyel második helyet értek el a Magyarország Legeredményesebb Kereskedelmi Főzdéje és a Magyarország Legeredményesebb Pálinkafőzdéje (ahol a saját és a bérfőzetett minták együttes amellett, hogy a Brill Pálinkaház bérfőzetést is vállal, az előző évekhez hasonlóan idén tavasszal is tartanak bérfőzetőknek szóló tanfolyamokat Az eddigi tapasztalatok alapján a tréningeket már két szinten, kezdőknek és haladóknak hirdetik meg. A taneredménye számít) címért folyó versenyben. Nagyné Krizl Edit, a cég tulajdonos-ügyvezetője hozzátette: külön öröm számukra, hogy a szekszárdi borászokkal közösen készített pálinkáik ezen a versenyen 3 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek. Az idei sikeres szerepléssel bőven kétszáz fölé emelkedett - a pálinkakészítéssel 1999 óta foglalkozó - pálinkaház eddigi versenyeken szerzett érmeinek száma. A harci főzde sikerei hármas alapon nyugszanak: az első, hogy kizárólag érett, első osztályú, friss gyümölcs, hibátlan törköly lehet a Brill-pálinkák alapanyaga. A második a modern technológiák használata, a harfolyamokra már most lehet jelentkezni, a tavalyi bérfőzetőket pedig a Pálinkaház hívja meg. . TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Krizl Edit: +36-30-969-1352, 74/437-123 brill@brillpalinkahaz.hii , www. brillpalinkahaz. h u madik pedig a kézműves gondosság. Az eddig sikert hozó hagyományos termékeik előállítása mellett a harci cég folyamatosan kutatja a pálinkagasztronómia újabb lehetőségeit. Ennek során az utóbbi években különleges zöldségpárlataikkal (spárga, medvehagyma, sárgarépa, cékla, zeller, paradicsom, sütőtök) is bővült az igényes vásárlóknak szánt, magas minőséget képviselő Brül-kínálat. Ezek a párlatok eredetileg neves éttermek séfjei számára, konyhai felhasználásra készültek, de a vendégek unszolására előbb-utóbb itallapokra is felkerültek. A pálinkaház vezetőinek pedig még mindig vannak újabb ötleteik. Krizl Edit a Brill pincéjében az eper-, alma-, cseresznye- és tölgyfa hordók között sétálva magyarázta, hogy a pálinkapiacon az elkövetkező évek „nagy játéka” a hordóhasználat lesz. - Szeretünk játszani a tételekkel, keresni a legjobb, leg- harmonikusabb megoldást és ízeket. A hordós érlelés miatti magas alkoholveszteség ellenére néhány tételnél igazán izgalmas kompozíciók jöhetnek létre - jelölte meg a továbblépés egyik lehetséges irányát az ügyvezető. ■ A pálinkaház jelszava: Brill - a pálinka - élmény. Tavaszi tréning kezdő és haladó bérfőzetőknek 15 Csak lassan, kortyolgatva, 16-18 fokon A pálinkafogyasztás első szabálya, hogy az italt nem szabad lehűteni. A pálinka 16-18 fokos hőmérsékleten adja ki ízét, zamatét, aromáját. Az sem mindegy, hogy milyen pohárba töltik. A klasszikus stampedlivel szemben az igazi pálinkáspohár tulipán alakú, ez a poháralak biztosítja az illatok koncentrálását. Sokan minden röviditalt, így a pálinkát is „egy húzásra” isznak meg, ami hiba, hiszen így nem lehet kiélvezni az ital aromáit Tehát a pálinkát csak lassan, kortyolgatva, lényegében szobahőmérsékleten érdemes fogyasztani. A pálinka kóstolásának első lépése az illat megvizsgálása. A jó pálinka illata tiszta, gyümölcsös, virágos, fűszeres. Az illatvilág megismerésére szolgál a bőrpróba is: néhány cseppet a csuklón szétkenve, az alkohol el- illanása után a valódi pálinka esetében a gyümölcsillatot kell érezni. Hasonló a helyzet a szárazpróbánál. Ilyenkor az üres pálinkáspohár megdörzsölése, felmelegítése után szagolnak bele a pohárba, és ha igazi a pálinka, gyümölcsillatot lehet érezni. Két fő pálinkahiba van, amely az illat alapján könnyen felismerhető: az előpárlatosság és az utó- párlatosság. Az előpárlat, más néven „rézeleje” nagy mennyiségben tartalmazhat metil-alkoholt és aceton vegyületeket. A jó pálinkába ez nem kerülhet bele. Ha mégis, akkor a nedűnek ragasztószaga van, illetve kellemetlen, karcos íze. Az utópárlatosságot pedig a kozma-alkoholok okozzák, ezektől kellemetlen, nehéz, fáradt, savanyú ízű és szagú lesz a pálinka. A kóstolás mennyiségére sem árt odafigyelni. A kilenc centiliteres tulipános pohárba két- centnyi mennyiséget szoktak tölteni. így nyolc-küenc féle pálinkát is meg lehet kóstolni úgy, hogy még érezni lehet az ízek közötti finom árnyalatokat. ■ A tulipános pohár A honi pálinkafözdék három mérvadó versenyt tartanak számon bírálat A megmérettetések segítenek eligazodni a fogyasztóknak a főzdék, illetve az egyes tételek között A minőségi pálinka népszerűségének ugrásszerű növekedésével egyre többen foglalkoznak pálinkafőzéssel, és egyre több rangos pálinkafőzde alakul Magyarországon. A megnövekedett kínálat és az egyes pálinkaházak között a pálinkaversenyek segítenek eligazodni fogyasztónak, emellett egy-egy főzde különböző pálinkatételei között is megkönnyítik a választást. Ezeket a szakmai megmérettetéseket mindig laboratóriumi tesztek előzik meg. A zsűritagokat szigorú szempontok alapján választják ki, a megfelelő szak- képzettség és bírálói gyakorlat, kóstolói tapasztalatok alapján. A bírált párlatokat arany-, ezüstvagy bronzéremmel díjazzák, majd kiválasztják a különböző kategóriagyőzteseket (úgynevezett championokat) is. A zsűritagok 20 pontos rendszerben bírálnak, illattisztaság és -karakter, íztisztaság és -karakter, valamint harmónia szerint pontoznak. A magyar főzdék három mérvadó pálinkaversenyt tartanak számon, ezek megrendezésük sorrendjében: a bécsi Destillata, a HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny, végül a szezonzáró gyulai Magyar Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlatverseny, amely az idei évtől már Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világ Kupaként kerül megrendezésre. S ! A magyar párlatok minden évben szépen szerepelnek A HunDesztet a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács szervezi meg évente, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. A HunDeszt elsősorban a szakmának szól, de megbízható iránytű a fogyasztónak is. Kizárólag kereskedelmi főzdék és forgalmazók nevezhetnek rá, olyan pálinkákkal, amelyekből kereskedelmi mennyiség állt a főzde rendelkezésére. A több mint húszéves múlttal bíró bécsi Destillata méretét tekintve a legnagyobb verseny Európában. Évről évre bő tucatnyi ország ezerhatszáznál is több mintáját bírálja a nemzetközi zsűri. A díjak között szerepel a nemzetgyőztes, illetve a legjobb tizenkét főzde, a kiválasztottak köre, ahonnan az abszolút győztesek (arany, ezüst, bronz) kikerülnek. A magyar párlatok minden évben szépen szerepelnek, a harmadik legeredményesebb ország vagyunk az osztrákok és a németek után. A gyulai országos pálinka- és nemzetközi párlatversenyen a kereskedelmi főzdék mellett bérfőzető magánszemélyek és magáncélú pálinkát készítők is indulhatnak. Itt választják ki minden évben Magyarország legjobb pálinkáját, melyet mint Megőrzendő Nemzeti Kincset az év végén helyeznek el a Magyar Mezőgazda- sági Múzeumban. ■
