Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-04-01 / 13. szám

2012. ÁPRILIS 1, VASÁRNAP SZTORI 5 „Ácsi, többet tegyél idézőjelet!” plágium Addig védik Schmittet, amíg nem fogy el körülötte az összes levegő Az államfő a plágium­ügyével összefüggésben pénteken a közmédiának adott interjúban közölte: „Schmitt Pálként és köz- társasági elnökként” is kiáll az igazáért. Fábos Erika - Ács György Schmitt bejelentette, hogy PhD- dolgozat írásába kezd, és bírálta a Semmelweis Egyetem szenátu­sát, amiért az ő meghallgatása nélkül döntött a húsz évvel ez­előtt szerzett kisdoktori címének visszavonásáról. Többször is ki­fejtette, hogy ugyan ő nem hibáz­tatja az opponenst és a konzu­lenst, akik a „tollát úgymond ve­zették”, de a dolgozat beadása előtt „ott még az utolsó pillanat volt, hogy mondhatták volna, hogy ácsi, nem így kellett volna írni, többet tegyél idézőjelet...” A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy plágiumgyanús Schmitt Pál 1992-es doktori disz- szertációja, mert annak szövege jelentős mértékben egybeesik egy bolgár szerző munkájával. Az Index később kiderítette, hogy a dolgozat egy másik ré­szét egy német tanulmányból másolták. A Semmelweis Egye­tem végül most csütörtökön megvonta a doktori címet az államfőtől. Vida Mária, az Országos Dok­tori Tanács titkára azt mondta: ma évente 1400 körüli doktori fokozatot adnak ki, tavaly ponto­san 1460-an szereztek ilyet. Az országban 27 intézményben 173 doktori iskola működik, és jelen­leg három évfolyamon több mint hétezren tanulnak azért, hogy tudományos fokozatot szerezze­nek. Mihály György, az Országos Doktori Tanács elnöke szerint: Magyarországon régóta jól mű­ködik a doktori képzés rendsze­re, a 2005. évi, felsőoktatásról szóló törvény elfogadása óta pe­dig a szabályok is egységessé váltak. Ebben szerepelnek a PhD-képzés általános feltételei. Ezek közül a legfontosabb, hogy a doktori képzés egységes, há­roméves képzési időből áll, de Mihály György szerint ritkaság, hogy valaki három év alatt képes teljesíteni azokat a kutatási és publikációs elvárásokat, ami alapkövetelmény a doktorihoz, így általában 4-5 év alatt lehet fo­kozatot szerezni. Szerinte az egyetemi diplomák rangját is emelné, ha minden szakdolgo­zat kikerülne az egyetemek hon­lapjára. Plágiumgyanú miatt in­dult vizsgálatok egyébként na­gyon ritkán fordulnak elő. Van, hogy évekig egy ilyen sincs. Bazsa György, a Magyar Felső- oktatási Akkreditációs Bizottság korábbi elnöke azt mondta: erre vonatkozó statisztika nincsen, de az elmúlt öt évben összesen há­rom ilyen esetről tudnak. A Deb­receni Egyetemen 2009-ben volt egy ilyen, de ott maga az érintett is elismerte, hogy 2004-ben pla­gizált és a Corvinuson fordult elő két hasonló. Általában a szűrők jól működnek a doktori iskolák­ban és a plágiumot még korábbi fázisban észreveszik, a témave­zető vagy az opponens, olyan pe­dig alig fordul elő, hogy valaki a semmiből, az utcáról jelentkezik egy doktori disszertációval. Ba­zsa György szerint a botrány mi­att nem lesz intézményes vizsgá­egy olyan embert kért erre, aki konszenzusos pozícióban van és éppen a teljes elfogadottság, a nyugalom, a kiegyensúlyozó erő lenne a szerepe. Az elmúlt napok történései Kiszelly szerint az ellenzék mal­mára hajtják a vizet és a Fidesz sarokba szorította magát. Ameny- nyiben ugyanis az ellenzék által hétfőn kezdeményezendő elmoz- dítási eljárás sikerrel jár, a mi­niszterelnök veszít a tekintélyé­ből, ha pedig a Fidesz megvédi az elnököt, rájuk ég, hogy egy hitel­telen és hazug embert mentettek meg. Utóbbinak az értelmiségi szavazók körében érezheti majd leginkább a kárát a párt. A politológus azt való­színűsíti, hogy a Fidesz- ben tudják, honnan indult a támadás, és egy olyan külső erővel szemben harcolnak, amely célja a törvényhozás tekin­télyének csökkentése. Éppen ezért védik Schmittet, és egész addig meg is teszik ezt, amíg nem lat, azt azonban el tudja képzel­ni, hogy a média ismert embe­rek, sportolók, politikusok eseté­ben „előszed gyanús disszertáci­ókat, szakdolgozatokat. Arra a felvetésre, miszerint a Test- nevelési Főiskolán több hasonló­an vitatható dolgozat szület­hetett, azt mondta: el tudja kép­zelni, mivel - ahogy világszerte - Magyarországon is kialakult annak a hagyománya, hogy a si­keres olimpiai és világbajnok sportolók eredményeit méltá­nyolták és figyelembe vették a fő­iskolákon, egyetemeken. Annak is bevált gyakorlata volt, hogy melyik csapatból vagy sportág­ból, melyik intézményt választot­ták a sportolók. A POLITOLÓGUS SZERINT NEM ÉRT VÉGET A BOTRÁNY Kiszelly Zoltán politológus szerint Schmitt Pállal a legrosszabb történt, ami történhetett, mégpedig az, hogy közröhej és nevetség tárgyává vált és ettől hiteltelen lett. Ezzel pe­dig a karaktergyilkosság, amiben a média töltött be kulcsfontosságú szerepet, elérte célját, de nem ért vé­get. A köztársasági elnök negatív spirálba került és folyamatosan üldözni fog­ja ezzel a témával a mé­dia: milyen új témát vá­laszt, ki lesz az opponen­se, mikorra készül el? A politológus azt mond­ja, Schmitt Pál televíziós interjúja nem javított, in­kább rontott a helyzeten. Az ugyanis, hogy hárítani és bagatellizálni próbál egy ma már egyértelmű helyze­tet, nem jó stratégia, ahogy az sem, hogy védekezik és az igazáért küzd. Ezzel ugyanis elkésett, ezt az elmúlt két hó­napban kellett volna megtennie. Kiszelly Zoltán szerint az, hogy Schmitt Pál védeke­zésbe kezdett és nem mondott le, azokat a hí­reszteléseket támasztja alá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ar­ra biztatta őt, hogy próbálja meg­védeni magát. Erre nem most van először példa, korábban Láz­ár Jánosnak is ezt tanácsolta, de míg akkor egy olyan politikust állított ilyen erőpróba elé, aki egy konfliktusos politikai erőtér­ben nap mint nap támadások­nak van kitéve, ezért a győztes kommunikációs csatáktól csak erősödhet, most Vajon az egykori párbajtőrözőt a péntek esti parádriposztja meddig tartja hiva­talban? Még mindig hápog a bulvárkacsa TANULSÁGOS FELIDÉZNI, mit mondtak a politikusok a bot­rány három hónapja alatt. SZIJJÁRTÓ PÉTER MINISZTEREL­NÖKI szóvivő: „Egy ilyen mél­tatlan bulvárkacsával nem kí­vánunk foglalkozni. ” MARTONYI JÁNOS KÜLÜGYMI­NISZTER: „Ebben az ügyben még a kérdést is óvatosan kell feltenni [...] elnök úr állítja, hogy nem plagtált, én megbí­zom a szavaiban. ” GIRÓ-SZÁSZ ANDRÁS KORMÁNY­SZÓVIVŐ: „A kormánynak az a feladata, hogy minden esetben feltétel nélkül támogassa a köztársasági elnököt”... „a kormány nem érintett Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében, Or­bán Viktor ugyanis nem mi­niszterelnökként, hanem párt­elnökként kérte fel Schmittet államfőnek. ” Schmitt PÁL: „Legjobb tudá­som szerint készítettem a dol­gozatot ... semmi mást nem tu­dok feltételezni, mint kizárólag rosszindulatot. ” HOFFMANN RÓZSA ÁLLAMTIT­KÁR: „Az embernek a saját munkáját kell beadnia; min­den más csalás. ” KÖVÉR LÁSZLÓ házelnök: „Le­gyen bármilyen kimenetele en­nek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szán­dékról szól. ” Schmitt PÁL: „A plágium vád­ját messzemenőkig visszautasí­tom ... Nyilvánvaló, hogy az or­szág kétharmadának még min­dig megfelelő elnök vagyok. ” SCHMITTNÉ MAKRAY KATALIN: „Nem túl udvarias, hogy jövök egy jótékonysági rendezvényre, és csak úgy kérdés nélkül meg­szólítanak. ” kdnp-közlemény: „Végre pon­tot tett a politikai támadások végére a Schmitt Pál államfő kisdoktorija ügyében a függet­len és szakmai testület által le­folytatott és a hibákat feltáró eljárás. ” SELMECZI GABRIELLA FIDESZ- képviselő: „A Fidesz egysége­sen kiáll Schmitt Pál mellett... A jelentést megismerve a Fi­desz lezártnak tekinti az ügyet ... a tényfeltáró bizottság dönté­se alapján megmaradhat Schmitt Pál doktori címe. ” KERÉNYi IMRE MINISZTERELNÖ­KI megbízott: „A levadászás nem sikerült, megbukott ez az aljas merény... 1992-ben tö­megesen és iparszerííen így születtek a kisdoktori disszer­tációk, ezt állapította meg a bi­zottság lényegileg. ” SCHMITT PÁL: „Ez a végkövet­keztetés számomra egyfajta elégtétel... az akkori körülmé­nyeknek és előírásoknak meg­felelően írtam egy dolgozatot a legjobb tudásom szerint. ” PROF. DR. KLAUS HEINEMANN, akinek a munkájából 17 oldal szó szerinti fordításban szere­pel Schmitt Pál doktori disszer­tációjában: „Ha egy német egyetem bizottsága, melynek zu Guttenberg volt német hon­védelmi miniszter plagizált PhD-disszertációjának követ­kezményeiről kellett volna dön­tenie, ugyanazzal érvelt volna, mint a Schmitt-dolgozat tényfel­táró bizottsága, az eredmény az lett volna, hogy különdíjat kapnak kiváló kabarétréfáju­kért, és máig rajtuk kacag mindenki. ” TARLÓS ISTVÁN FŐPOLGÁRMES­TER: „Nem az államfőnek, ha­nem az országnak okozott iga­zi kárt az, aki kirobbantotta a plágiumügyet. ” orbán Viktor: „A hivatal mél­tósága is fontos szempont, de a legfontosabb, hogy a nemzet egységét kifejező hivatalt betöl­tő személy sérthetetlen legyen, döntéseit lehet bírálni, a sze­mélye szerintem e fölött áll. ” Sorstársak Joseph biden amerikai alel- nököt többször vádolták plagi- zálással, 1987-ben egy ilyen ügy miatt lépett vissza a De­mokrata Párt elnökjelöltségé­ért vívott versengéstől. PUTYINT is plágiummal vádol­ták meg. A washingtoni Brookings Intézet kutatói meg­állapították, hogy a korábbi hírszerző 1997-ben közgazda­ságtanból írt doktori disszer­tációjának jelentős részét egy amerikai tanulmány orosz for­dításából emelte át forrásmeg­jelölés nélkül. mircea beuran román egész­ségügyi miniszter 2003-ban le­mondott, miután a sajtóban megjelent, hogy a doktori disszertációjához melléklet­ként csatolt tudományos mun­ka plágium. SILVANA KOCH-MEHRIN, a német FDP elnökségének tag­ja lemondott minden tisztségé­ről, mivel doktori disszertáció­jának írásakor plagizált. guttenberg német védelmi miniszter tavaly benyújtotta lemondását, miután elismerte doktorija plagizálását. Jogi disszertációjában az idegen forrásmunkákból átemelt ré­szeket nem tüntette fel láb­jegyzetben, illetve forrás­műként. h fogy el körülötte az összes levegő, vagy nem csitul el a botrány. Ugyanakkor, ha ez egy külső tá­madás a Fidesz ellen, akkor - ahogy Németországban ezt ne­vezik - a Schmitt elleni támadás csak a hajó orra elé lövés volt. a doktori címek Az egyetemi oklevél megszerzésével jogosul­tak használni a doktori címet az általános orvosok (dr. med. = doctor medicina universa) a fog­orvosok (dr. med. dent. = doctor medicina dentalis), az állator­vosok (dr. vet. = doctor veterinaria), a jogászok (dr. jur. = doctor juris) és 2009 januárja óta a gyógyszerészek (dr. pharm. = doctor pharmacia). Az egyetemi doktori címet tu­dományos kutatómunkához kö­tötték és az egyetemek adhatták 1984 és 1993 között. Ezt a köz­nyelv által akkor kisdoktorinak nevezett címet az Akadémia nem ismerte el tudományos fo­kozatnak. Schmitt Pálnak ilyen címe volt. Magyarországon 1993 óta a nemzetközileg is általánosan elfo­gadott PhD a megszerezhető tu­dományos fokozat, ez már tudo­mányos doktori címnek számít. A rövidítés a latin Philosophia Doctor, azaz a „a filozófia dokto­ra” kifejezésből ered, de a kifeje­zés értelme ma már inkább „a tu­domány doktora”. A művészeti képzésben PhD helyett DLA fo­kozatot adnak az egyetemek, ez a Doctor Liberalium Artium, azaz „a szabad művészetek doktora” rövidítése. nem schmitt az első Horn Gyu­la kandidátusi disszertációja rej­télyes körülmények között „tűnt el” 1994-ben. Ahogy az az Or­szággyűlés honlapjára feltöltött életrajzából is kiderül: Horn 1977-ben A jugoszláv gazdasági rendszer elemzése című disszer­tációját megvédve a közgazda­ság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett. A magyarországi kandidátu­sok és akadémiai doktorok disz- szertációit a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Könyvtárának kézirattárában bárki elolvashat­ja, ahogy azonban arról 1994-ben a Beszélő beszámolt, Horn Gyu­la értekezése teljesen elérhetet­lenné vált. Majd „zárolt anyag”, nem kutatható anyag lett. Az anyag titkossá minősítésével kapcsolatban vizsgálatot folyta­tott Majtényi László akkori adat­védelmi biztos, melynek során kiderült, hogy Horn Gyula 1977- es kandidátusi disszertációja nem lehet zárolt anyag, mert ar­ra nincs semmilyen indok. 1999-ben Szombathely akkori fideszes polgármestere, Szabó Gábor ellen egy névtelen feljelen­tés alapján indult rendőrségi, majd ügyészségi vizsgálat. A vád szerint a politikus doktori címé­nek megszerzésekor hamis nyelvvizsga-bizonyítványt hasz­nált fel. Szabó később be is ismer­te: nincs nyelvvizsgája. A Pécsi ítélőtábla 2005-ben 72 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Buzássy Lajos korábbi helyettes államtitkárt, aki a 90-es évek második felében jogtalanul pró­bált magának egyetemi diplo­mát és doktori címet szerezni a budapesti Kertészeti Egyetemen. Dobolyi Alexandra önéletraj­zában használta jogosulatlanul a doktori címet. Az egykori EP- képviselő beismerte, valóban nem fejezte be a doktori tanul­mányait. 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents