Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-26 / 98. szám
2012. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK 5 HULLADÉKKEZELÉS viLLAMOSENERGiA-iPAR A törvényben foglaltak szellemében három létesítményben gondoskodik a paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezéséről a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. szakembergárdája n FELELŐSEN, BIZTONSÁGGAL DOLGOZNAK A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. három, radioaktív hulladékokat befogadó létesítményt üzemeltet az országban. Ebből kettő Tolna megye területén működik. Mind a Pakson lévő, mind a Bátaapátiban megépült tároló üzemeltetési tapasztalatai jók, a létesítmények jelenleg is fejlesztés alatt állnak. Vida Tünde Látogatók csoportja az RHK Kft. bátaapáti föld alatti tárolójában. A létesítmény nyitott, azt előzetes bejelentés alapján bárki megnézheti A hazai villamosenergia-terme- lés több mint negyven százalékát a paksi atomerőmű biztosítja. Az itt termelt villamos áram a legolcsóbb az országban, még azzal együtt is, hogy az árban szerepéinek a hulladékelhelyezés, -ártalmatlanítás, valamint a későbbi leszerelés költségei. Mivel a nukleáris technika alkalmazása az ország gazdaságába integrálva társadalmi célokat szolgál, alkalmazását törvényi szinten szabályozzák. Az, hogy a radioaktív hulladékok kezelése nem háríthat elfogadhatatlan terhet a jövő generácia bátaapáti Nemzeti Radioak- tívhulladék-tároló mostani állapotában folyó áron 65 milliárd forintba kerül. Megépítését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozták. Az első kamrába 4500 hordó kerül, a paksi atomerőműben évente 7-800 hordónyi hulladék keletkezik. Az eredeti tervekben 17 kamra szerepelt, de a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft és a Paksi Atomerőmű Zrt szakemberei egy kompaktabb elhelyezési módot dolgoztak ki. Ennek biztonsági elemzése elkezdődött Dr. Kereki Ferenc ügyvezető szavai szerint jó esélye van annak, hogy megkapják a ókra, az atomtörvényben lefektetett alapelvek egyike. E követelmény kielégítése érdekében a hulladékok elhelyezésének és a létesítmények leszerelésének szükséges engedélyeket ami jelentős megtakarítással járhat tekintve, hogy egy kamra kialakítása hozzávetőleg 3 milliárd forintba kerül, de legfeljebb a tervezett 17 felére lesz csak szükség. A létesítmény 2008 októbere óta az eredeti elképzeléseknek megfelelően „láthatatlan és átlátható”. A láthatatlanság azt jelenti, hogy a környezeti mintavételekből, talajból, növényzetből, vízből vett mintákon nem lehet kimutatni, hogy ott egy nukleáris létesítmény üzemel. Az átláthatóság annyit tesz, hogy a létesítmény nyitott, azt előzetes bejelentés alapján bárki megnézheti. a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely a nuk- leárisenergia-termelés hasznait élvezi. Ennek szellemében jött létre 1998 januárjában a finanszírozást biztosító Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. A radioaktív hulladékok elhelyezésének, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének végrehajtására még ugyanabban az esztendőben létrehoztak egy száz százalékban állami tulajdonban lévő céget. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. működésének szűk másfél évtizede mozgalmas és eredményes volt. Három tárolót működtetnek, ezek közül egyet - a püspökszilágyi Radioaktívhulladék-feldol- gozó és -tároló (RHFT) létesítményt „készen kapták”, míg a másik két létesítmény esetében már az építés is az RHK Kft. reszortja volt. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető tájékoztatása szerint az idei esztendő mérföldkő a szervezet életében: még idén elhelyezik az első, hulladékokat tartalmazó hordókat a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívalapításának 35. évfordulóját ünnepli idén a Pest megyei Püspökszilágyon működő Ra- dioaktívhulladék-feldolgozó és -tároló (RHFT). A létesítmény üzemeltetési feladatait 1998. július Íjén vette át a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft Barnabás István üzemeltetési igazgató elmondta, hogy hazánk egyetlen végleges radioaktív hulladéktárolója ma már nem fogad atomerőművi hulladékokat, kizárólag intézményi - egészségügyből, iparból, oktatásból származó - hulladékot szállítanak be. Máig valamivel több mint 5000 köbméter hulladékot helyeztek el itt, ezzel a létesítmény gyakorlatilag megtelt Az RHK Kft útjára indított egy hulladék-tároló föld alatti tárolóterében. A felszíni létesítményt 2008 októberében adták át. Azóta háromezer hordónyi kis- és közebiztonság- és kapacitásnövelő programot - Felnyitjuk a me dencéket, kitermeljük a hulladékot és újra válogatjuk - vázolta Barnabás István. Azok az anyagok, amelyek a XXI. századi irányelvek alapján már nem egy ilyen típusú tárolóba valók, átmeneti tárolás után a majdan elkészülő végleges nagy aktivitású tárolóba kerülnek A többit tömörítik, újracsomagolják - Ezzel nem csak a biztonságot növeljük hanem 20- 30 százaléknyi szabad kapacitásra is szert teszünk - fogalmazott az igazgató. Hozzátette, ez évtizedekig elegendő, hiszen évente mindössze néhány tucat köbméter intézményi hulládé kot szállítanak be. Megnyitása óta látható és átlátható a tároló Növelik a biztonságot és a kapacitást is Dr. Kereki Ferenc pes aktivitású hulladékot már átszállítottak a paksi atomerőműből problémamentesen. A hulladékot ideiglenesen a technológiai épületben tárolják, az első konténereket az év végén szeretnék lejuttatni a „bányába”. Eddig elkészült 5700 méter vágat és az első kamra teljes egészében, a másodiknak pedig megtörtént a térkiképzése. Jelenleg a technológiai berendezések próbaüzeme, a nagyberendezések, illetve az engedélyek beszerzése folyik. Előbbiek közé tartozik a szellőzés, a víz- elvezetés, az őrzésvédelmi, valamint a sugárvédelmi mérő- rendszer. Faragó László koordinációs és gazdasági igazgató beszámolója szerint elkezdődött a betonkonténerek kísérleti gyártása is. Egy konténerbe, amit Pakson gyártanak, kilenc hordó kerül, a köztük lévő teret betonnal öntik ki, a tárolóedényre betonfedél kerül. Mint Faragó László kifejtette, jelentős kutató és elemző munka előzte meg ennek a módszernek az alkalmazását, és biztonsági elemzés igazolta, hogy ez a típusú elhelyezés 600 éven át garantálja a biztonságos tárolást. Az első etapban 25 kísérleti konténert gyártanak, majd alávetik azokat az előírásoknak megfelelő vizsgálatoknak. Ezek eredménye alapján finomítják a terveket, ezek után indul be a sorozatgyártás. További négy kamra kész fogadni a fűtőelemeket hatékonyság A szakemberek elemzik a gazdaságosabb térkihasználást biztosító megoldásokat Befejeződött a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKAT) bővítése, a négy, most megépült modullal együtt húszra emelkedett a tárolókamrák száma. Az új modulok használatbavételi engedélyét 2012 februárjában megkapta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft, az üzembe helyezési engedélyt júniusra várják. A beruházás eredményeként a paksi atomerőműben keletkezett elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló létesítmény újabb öt éven át garantáltan fogadni tudja az erőmű kiégett, majd előírásszerűén pihentetett fűtőelemeit. A kapacitásbővítés eredményeként 7200-ról 9308-ra emelkedett a betárolható kazetták száma. Eddig 7027 kazettát szállítottak át a szomszédos paksi atomerőműből a létesítménybe. Dr. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint a beruházás költsége 7,5 milliárd forint volt. Az RHK Kft. ügyvezetője megjegyezte, hogy a kiégett fűtőelemeket nem tekintik hulladéknak, azok újrahasznosításának lehetőségét világszerte kutatják. A fejlesztés, új lehetőség keresése a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től sem idegen - derült ki az ügyvezető szavaiból. Jelenleg ugyanis a gazdaságosabb elhelyezés lehetőségét vizsgálják. Június végére készül el az a döntés| i s A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója az atomerőmű mellett épült fel előkészítő anyag, amely várhatóan választ ad arra, hogy más típusra való áttéréssel, vagy a mostani módosításával lehet-e a jelenleginél hatékonyabb, takarékosabb tárolást biztosítani. A KKÁT létesítési engedélye 33 kamrára vonatkozik. Az első tizenhat modulban kamránként 450, a harmadik fázisban elkészültökben már 527 tárolócsövet helyeztek el. Ez a módosítás közel 10 százalékkal - 14 850-ről 16 159-re - növelte a létesítmény kapacitását. A BIKÁT rendeltetése, hogy az erőmű üzemideje alatt keletkező valamennyi kiégett kazetta átmeneti tárolását biztosítsa. ■ V. T. Az oldal megjelenését támogatta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. A nagy aktivitású hulladék Bodára kerülhet A Bátaapátiban épülő, kis és közepes aktivitású hulladéktároló első ütemének befejezése után felgyorsulhatnak a kutatások a Baranya megyei Bodán, ahol a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. koncepciója szerint egy mélygeológiai tároló épülhet. Á Nyugat-mecseki Bodai Aleurolit Formációt egy szakértők által végzett felmérés ítélte perspektivikusnak a paksi atomerőmű nagy aktivitású radioaktív hulladékainak elhelyezésére. A kutatások 1993-ban kezdődtek. A következő években az RHK Kft. nagyobb erőket mozgósítva felszíni kutatást végez egy föld alatti kutatólaboratórium felépítése érdekében.
