Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-25 / 97. szám
2012. ÁPRILIS 25., SZERDA MOZAIK 11 Téves diagnózis miatt műtötték a legendás rádiós Szilagyi Jánost Vakvezető ebek és társaik négylábú segítség Okosabbak, mint hinnénk, de nem irányítanak Élete egyik legrémesebb élményének tartja Szilágyi János, hogy évekkel ezelőtt tévesen rákot állapítottak meg nála az orvosai, de csak a műtét derítette ki, hogy szívproblémája volt - írja a Kiskegyed. A híres rádiós újságíró egy interjúkönyvben idézte fel az esetet, amikor egy MR felvétel alapján rákosnak vélték az orvosai. „Egy professzor kerek-perec megmondta, hogy ne számítsak semmi jóra. Vállaltam a műtétet, bár világéletemben úgy gondoltam, hogy engem a szívem visz majd el. És milyen igazam volt! Utólag kiderült, tök fölöslegesen vágtak fel. ■ Az orvosok túlzott aggódása vezetett a felesleges operációhoz - mondja Szilágyi, aki azóta is egészséges Ugyanis a szívemmel volt a baj. De mert én vagyok a Szilágyi, az orvosok túlaggódták a helyzetet” - mesélte a riporter a könyv szerzőjének. A történet végül jól alakult, az idén 76 éves rádiós azóta is jó egészségnek örvend. A rádiós, aki interjúival vált híressé és később számos tévés beszélgetős műsort is vezetett, huszonegy évesen kezdte a pályát. Pulitzer-emlékdíjjal is elismerték a munkáját, egykori be- telefonálós műsora, a Halló, itt vagyok! kilenc éven át ment hétfő esténként. Műsort ma már nem készít, egy interjúban azt mondta: már nincs igény arra, amit ő képvisel. Sokkal több, mint a közlekedést megkönnyítő, segítő „eszköz" a kutya a vakok számára - a szoros együttélés során igazi lelki társsá is válhat Ki gondolná, hogy egy vakvezető kutya kiképzése közel kétmillió forintba kerül? A valóságban azonban a „költségeik” sokszorosát adják vissza a jól betanított négylábúak a gazdiknak. Mészáros B. Endre A boltosok a „koszos ebet” olykor kiparancsolják az üzletből, bevásárlóközpontok biztonsági őrei, közintézmények portásai intézkednek ügybuzgón, ha egy vöröskeresztes kutyus szájkosár nélkül akarja gazdáját a házba bevezetni. A Vakvezető Kutyák Világnapja van ma, úgyhogy nem árt egy kicsit abban elmélyedni, mire képesek az embert segítő állatok, milyen privilégiumokkal rendelkeznek, és milyen tévhitek keringenek körülöttük. Az egyik legfontosabb ismérvük, hogy nem harapnak, és nem terjesztenek betegségeket. Arra már a kiválasztásnál ügyelnek, hogy agresszív kutyák ne legyenek köztük, de nevelésük folytán sem kell szájkosarat viselniük. A többségük egyébként eleve családbarát fajta. Másrészt félévente vizsgálják őket, beoltják minden ellen. S még egy alapszabály: a kutya vezet, de a vak gazda irányít! Az állat magától nem indul el a bankba, patikába, a nagymamához, csak az út során jelzi, kikerüli az akadályokat. A kutya nem ismeri fel a busz számozását, nem figyeli a jelzőlámpát, csak megáll mindig a járda szélén. Tehát a gazdának és környezetének kell tudnia, hogy mikor indulhatnak át biztonságosan. És hogy szabad-e simogatni? A kutya munkája folyamatos koncentrálást igényel, tilos közben emberekkel vagy más állatokkal barátkoznia, így a legrosszabb, amit egy kívülálló tehet, ha simogatással, etetéssel elvonja a figyelmét. Terápia állatokkal A vakvezető, mozgássérült-se- gítő és mentőkutyák mellett szép számmal tevékenykednek az emberek körében úgynevezett terápiás állatok is. Ilyen célokra a kutya és a ló a legjobb alkalmazkodóképességű, de majmokkal, nyulakkal is értek el eredményeket Az állatok emlékeztetik gazdájukat többek között a gyógyszer bevételére, az étkezések, találkozók, az orvosi vizitek időpontjaira, de segíthetnek lelki terhek orvoslásában is. Már forgat Bruce Willis stábja, a sztár később jön Tananyag lesz a fára mászás kaland A brit szülők harmada eltiltja gyerekeit az erdőtől Megkezdődött kedden az ötödik Drágán add az életed-film forgatása Budapesten. A Good Day to Die Hard ír rendezője, John Moore irányításával egy belvárosi utcában indult a munka, amihez a főszereplő később csatlakozik, Bruce Willis csak május közepén érkezik Magyarországra. A fővárosiak addig sem unatkoznak: a forgatás három hete alatt számos belvárosi utcát lezárnak, az érintett területeken csak az ott lakók közlekedhetnek majd gyalogosan, a helyszínt biztosító kísérettel. A mozit - amelyben Budapest az orosz fővárost alakítja - jövő tavasszal mutatják be. Balesetveszélyesnek tartja a szülők 30 százaléka Angliában, hogy a gyerekük fára másszon vagy az erdőt járja, a szakértők szerint ennek is köze lehet ahhoz, hogy a mai gyerekek keveset mozognak. Erre reagálva a brit erdészeti hatóság „szupererdészek” segítségével igyekszik újra a szabadba csábítani a gyerekeket - írja az MTI. A profi természet- járó cím megszerzéséért ötven próbát kell teljesíteni tizenkét éves kor előtt. A feladatok oktatói igazi kalandorok: a fára mászás specialistája 50 méter magasra is felkapaszkodik, egy másik kommandósként tanulta meg a menedéképítés fortélyait, de lepkeszakértő is akad a csapatban. A programmal a természettel való kapcsolatot szeretnék erősíteni a mai fiatal generációban, akik közül a felmérések szerint csak minden tizedik tölt szabadidőt a környezetben, ugyanakkor átlagosan napi két-két és fél órát ülnek a tévé előtt. ■- Képzeld, tegnap elhagyott a feleségem. Azóta se aludni, se enni nem tudok- panaszkodik egy fickó a haverjának.- Ennyire megviselt a dolog? - kérdi a haver együttérzően.- Dehogy! Csak elvitte magával az ágyat meg a hűtő- szekrényt! ■- Mintha már láttam volna magát valahol! - mondja gyanakodva a bíró a vádlottnak.- Igen, uram! - szól az reménykedve. - Tavaly én adtam hegedűórákat a fiának.- Ó, már emlékszem. Húsz év! Ufóalkatrészre bukkantak egy román bányában? Negyedmillió évesnek találtak svájci tudósok egy alumíniumdarabot, amely egy romániai kőbányából került felszínre még 1973-ban - írja az MTI. A 90 százalékban alumíniumból álló fémdarabot lau- sanne-i kutatók vizsgálták, és arra jutottak, hogy 250 ezer esztendős, márpedig az emberiség csak 1825 óta készít alumíniumot. A tenyérnyi fémdarabot korábban is minimum több száz évesnek gondolták, a feltételezést az is erősítette, hogy a bányában két masztodoncsonttal együtt találták meg, 35 méteres mélységben. Mindez évtizedek óta zavarban tartja a történészeket - na meg izgalomban a földönkívüliek látogatásaiban hívőket. Ufókutatók szerint egy olyan idegen űrjármű alkatrésze lehet, amely még a történelmi idők előtt zuhant le a Földön. Ősi roncsdarab vagy félreértés? Júdást játszva kötötte fel magát a brazil színész Belehalt a szerepébe egy brazil színész, aki egy húsvéti passiójátékban Júdást alakította - írja a The Telegraph. A 27 éves Tia- go Klimeck Sao Paulo közelében játszotta el a Jézust eláruló tanítványt. Az öngyilkossági jelenetben a kötél persze nem a nyakára került, hanem a jelmeze alatti mellényhez volt rögzítve, de a hatóságok szerint a rögzítés hibája miatt a mellény felcsúszott és elszorította a nyakát. A szereplő percekig lógott a kötélen, mire a társainak feltűnt a hiba, addigra elveszítette az eszméletét. Klimeck kritikus állapotban került kórházba, ahol kómába esett, végül vasárnap lekapcsolták a lélegeztetőgépről. ■ Repültek a matuzsálemek. Nyílt napon mutatta meg büszkeségeit a hétvégén a veterán repülőgépeket húsz éve felújító Goldtimer Alapítvány. A budaörsi repülőtéren egy 1927-ben tervezett Po-2-es repülőgép is felszállt, levegőbe emelkedett a Rubik Ernő által 1940-ben megalkotott Cimbora típusú vitorlázógép is, az 1949-től előbb a Néphadseregnél, majd a Malévnál szolgált Li-2-es kétmotoros utasszállító pedig egész nap sétarepüléseken bizonyította, hogy képes még elbűvölni a repülés szerelmeseit. A világon ez az egyetlen repülőképes példány a típusból, így a rendezvény arra is szolgált, hogy az alapítvány pilótái gyakorolják a kezelését Nyomravezetői díj jöhet a madármérgezések ellen Több száz fokozottan védett ragadozó madarat mérgeztek meg az elmúlt években, az ilyen jellegű bűncselekmények száma az utóbbi hónapokban emelkedett, ezért az állatvédők, a rendőrség és a kormányzat közösen próbálja a mérgezési ügyeket felszámolni - írja az MTI. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint a vidékfejlesztési tárca illetékesei hétfőn közölték: idén már több tucat, mintegy 20 millió forint értékű védett ragadozó madarat pusztítottak el ismeretlenek. Az utóbbi két évben 65 parlagi sas és 300 egerészölyv esett áldozatul, míg idén 8 megmérgezett rétisast, 2 szirti sast, 4 barnakányát és 39 egerészölyv-tetemet találtak. Nemzeti parkok, a vadászkamara és természetfilmesek együttműködésével öt év alatt több mint kétmillió eurót költenek a parlagi sasok védelmére. A szervezetek 100-100 ezer forintos nyomravezetői díjat is fel kívánnak ajánlani az ügyek felderítésére, egy Uyen célú alapba felajánlásokat is várnak. A madarak megmérgezésének hátterében a szakértők szerint általában vélt gazdasági érdekek, apróvadak, galambok, háziállatok védelme áll. Általában növényvédő szerrel bekent állati tetemekkel mérgezik meg a ragadozókat. ■ i í * l
