Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-25 / 97. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 25., SZERDA HIESAV Átadták az új diákigazolványokat AZ ÚJ NEMZEDÉK jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri biztos átadta az első új típusú diák- igazolványokat. Mihalovics Péter kiemelte: az új okmány az EU-ban elérhetővé teszi az utazási, szórakozási és sportolási lehetőségeket. Kis Norbert, a Nefmi helyettes államtitkára szerint a kártya kedvezményei révén a magyar gazdaságra is jótékony hatással lesz. Kamara: egy hétig igényelhető támogatás még egy hétig lehet postázni az első negyedévre vonatkozó, a baromfi- és a sertéságazatban igénybe vehető állatjóléti támogatási kérelmeket a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségeihez - emlékeztetett a Magyar Agrárkamara (MA), a baromfitartók a kötelező előírásokon túlmutató állatjóléti feltételek megteremtésére támogatást vehetnek igénybe. Ez éves szinten összesen mintegy 4 milliárd forintot tesz ki. Hivatal felel majd az öntözésért öntözési hivatal létrehozását kezdeményezi a Vidékfejlesztési Minisztérium, mert a mezőgazdaság céljainak eléréséhez hatékonyabb, korszerűbb öntözésre van szükség - közölte Illés Zoltán, a tárca környezetügyért felelős államtitkára kedden egy budapesti vízgazdálkodási konferencián. Illés Zoltán elmondása szerint a Hivatal harminc-negyven fővel működne majd. Illés Zoltán hivatalt alapítana Bizonytalan a fehérítés konvergencia Nem lesz kapacitás teljes adóadatbázist építeni A szürke- és feketegazdaság mérete (2012, a GDP százalékában) Bulgária j Románia Horvátország Litvánia Észtország Törökország Lettország Lengyelország Görögország Portugália Spanyolország Belgium Csehország Szlovákia Szlovénia Ausztria Svájc 7.9 7,8 YG-GRAPIKA FORRÁS: A LINZI EGYETEM TANULMÁNYA Korlátoznák a készpénzes fizetést, a NAV pedig számlákat kérne be, de a technikai részletek még homályosak. A konvergenciaprogram feketegazdaság elleni fejezete alapján az látszik: a célok világosak, de a kabinet szerint is kérdéses a megvalósíthatóság. Csaba Ferenc-Rovó Attila Tavaly év végén már bejött, most újra nagy reményeket fűz hozzá a kormányzat - az adóbeszedés hatékonyságát, az adóelkerülés visszaszorítását a konvergenciaprogramba is beemelte a kabinet, igaz, egyelőre ő maga sem tudja, hogy mit és hogyan tud megvalósítani a tervekből. Tavaly a kinnlevőségekre, az áfacsalásokra hajtott rá a NAV, a szigor negyvenmilliárdos pluszt hozott a büdzsének. Most más módszerekkel próbálkozna az állam, de egyelőre sok a kérdés: egy korábbi törvénymódosítás szerint jövőre minden áfaalanynak minden egyes számlát be kellene küldenie a NAV-nak, amely ezekből adatbázist építene, hogy ki tudja szűrni a számlagyárakat, adócsalókat. A konvergenciaprogramban ugyanakkor már elismeri a kormány: ez olyan adminisztrációs terhet jelentene, hogy szűkítik az érintettek körét. „Katasztrofális mennyiségű adatról lenne szó a szűkítés nélkül, én eleve arra számítottam, hogy ez nem lép majd hatályba” - mondta a Világgazdaságnak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young szakértője. Szerinte főként a mezőgazdaságra, a számítástechnikai ágazatra és az építőiparra lenne értelme az intézkedést alkalmazni, értékhatártól függően. A másik lényeges intézkedés a készpénzfizetés „KÉTSÉGEIM VANNAK azt illetően, hogy egy 2,2 százalékos deficitcél hagyományos eszközökkel elérhető- véli Tatha Ghose, a Commerzbank elemzője, aki szerint a kormány új adónemeket próbál majd kitalálni, miután az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá válik, hogy a 2013-as költségvetési célok elérhetetlenek. A tranzakciós adó Ghose szerint ugyanolyan negatív hatást gyavisszaszorítása lenne. A program megfogalmazása szerint „megfelelő felkészülési idő biztosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával” vezetnék be a kötelező átutalást a cégek között, de a kiskereskedelemben is korlátozás jöhet. A program szerint a kártyás fizetést ösztönöznék, illetve kötelezővé tennék az árusoknak, hogy lehesse^' náluk kártyával fizetni. A konvergenciaprogram szerint ezzel párhuzamosan az állam szerepet vállalna a POS-terminálok elterjedésének segítésében, például pályázatokkal, a banki jutalékrendszer kőről a bankszektorra és a gazdaság egészére, mint a bankadó. A KONVERGENCIAPROGRAMBAN szereplő lépések elegendők ahhoz, hogy az Ecofln visszavonja az uniós alapok befagyasztásáról szóló döntést - véli Hudecz Gergely, a Credit Suisse makroelemzője, aki szerint az idén kevéssel 3 százalék alatt, jövőre pedig 2 százalék körül alakulhat a költségvetési hiány. szabályozásával. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ennek egyértelmű hatása lenne a fekete- gazdaság visszaszorítására. A szakember szerint félmillió forintos értékhatár lenne reális a készpénzfizetés tiltására. Emlékeztetett ugyanakkor arra is: 2009-ben már volt egy ilyen szabály 250 ezer forintos határral, de azt összpárti egyetértésben szinte azonnal vissza is vonta a parlament azzal az indoklással, hogy válság idején nem jó korlátozni a vásárlást. Olaszországban egyébként decemberben vitték le ezt a határt ezer euróra. A program is utal rá, hogy 2010-ben Franciaország 5000 euróbán maximálta a vállalkozások egymás közötti kész- pénzfizetését, Törökországban és Bulgáriában pedig 7500 euró körül alakul az összeghatár. A készpénzes fizetés visszaszorítása duplán lenne jó az államnak, hiszen épp most tervezi a tranzakciós adó bevezetését. Vizsgálja a NAV azt is, hogy milyen körben tudná kötelezővé tenni az e-számlázást, illetve hogyan tudná ösztönözni azt, például kedvezőbb kiutalási határidőkkel. Nem mondott le arról sem, hogy az adó- tanácsadók állami felügyeletet kapnának. Deficitcél: eltérő vélemények Kártérítés: magának kaparta ki a gesztenyét Kosa Lajos? kártalanítás Úgy tűnik, kizárólag egyetlen önkormányzatot, mégpedig a debrecenit kell majd kárpótolnia az államnak kórháza elvételéért. Az átvétel miatti kártalanításról szóló módosítás az utolsó pillanatban, a kormány aggályai ellenére került be az egészségügyi intézmények május 1-jei államosításáról szóló törvénybe. Lényege, hogy ha a korábbi tulajdonos önkormányzat az elmúlt öt évben „ellenérték fejében” szerzett részesedést a kórházi gazdasági társaságban, akkor „a szerzéskor ténylegesen kifizetett ellenértéket a magyar állam egyösszegű kártalanításként megfizeti”. A módosítás Kosa Lajos debreceni polgármester, fideszes képviselő egyéni akciója, akinek - nagyon úgy tűnik, hogy- egyértelműen maga, egészen pontosan városa felé hajlott a keze. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt.-ben, amelyhez a debreceni Kené- zy kórház is tartozik, ugyanis úgy szerzett 50 százalékos részesedést, hogy 800 millió forint értékben részvényeket vásárolt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól. Információink szerint a megyeszékhely önkormányzata ezt az összeget szeretné visszakapni. ■ A módosítás az utolsó pillanatban, a kormány ellenvetései ellenére került az egészség- ügyi törvénybe. A többi, gazdasági társasági formában működő és államosított kórház volt gazdája viszont valószínűleg hoppon marad- ez jogászaik, illetve vezetőik első reakciója. A Veszprém Megyei Önkormányzat- mondta a kórház főigazgatója, Rácz Jenő - nem érintett, ahogy a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. sem - jelezte Tóth László ügyvezető igazgató. Az egri Markhot Ferenc Kórház Kft. egykori tulajdonosa, a Heves Megyei Önkormányzat sem érintett, mert mint a többiek, alapítója volt a gazdasági társasában, és nem szerezte részesedését. ■ H. É. Német cégek a magyar munkaerőről befektetések Nem az adóteher miatt morcosak - a kiszámíthatósággal van ba] Féléves Kincstárjegy az új lakossági állampapír „A Magyarországon jelen lévő német vállalatok megértik a magyar költségvetés szorult helyzetét. A fő problémát számukra nem ez, sőt még csak nem is az adóteher jelenti, sokkal inkább a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya”- mondta el Uwe Koch, a német nagykövetség gazdasági referense egy tegnapi fórumon. „Mi is azt halljuk a cégektől, hogy fájnak nekik egyes intézkedések, például a különadók. Ha azonban ezek valóban csak két-három évre szólnak, akkor együtt tudnak vele élni” - je- gyezte meg Dirk Wölfer, a né-J met-magyar kereskedelmi és 1 ipari kamara osztályvezetője. Koch: Megértjük a szorult helyzetet Ezzel együtt a Magyarországon 250 ezer embernek munkát adó német cégek elkötelezettnek tűnnek hazánk iránt, jelentős részben a kvalifikált munkaerő miatt. „A német cégek többsége azért jött ide, hogy a Németországban megszokott minőségű termékeket gyártson exportra versenyképes áron. Erre Magyarország továbbra is megfelelő hely, az itt lévő cégek többsége elégedett a munkaerő képzettségével. A hangsúly ma a kreativitáson van, nem azon, hogy minél olcsóbb dolgozókat találjanak” - magyarázta Koch. Hozzátette: utóbbi okok miatt lát esélyt a munkaerőpiac növekedésére, és hosszú távon megvalósíthatónak tartja az 1 millió pluszmunkahely teremtéséről a kormányzati terveket. „Míg közgazdászt könnyebben találunk, mérnököt sokáig kell keresni, forgácsolókból, hegesztőkből és lakatosokból hiány van” - mondta Oláh Antal, a Knorr-Bremse Hungária Kft. ügyvezetője. Ezért már tanulmányaik idején behálózzák a diákokat, gyakorlati képzést kínálva nekik. Megfelelő párbeszéd kellene a cégek és a kormány között. „Több kezdeményezésre és türelemre lenne szükség mindkét oldalon. Magyarországon a politikai-gazdasági kultúra terén nagy elmaradások vannak” - mondta. ■ az államadósság-kezelő Központ (ÁKK) honlapjára kikerültek az új lakossági állampapír kibocsátásának feltételei. Féléves lejáratú és fix kamatozású lesz, és a Féléves Kincstárjegy névre keresztelték. Az első sorozat jegyzési időszaka május 2-4. között lesz, a kibocsátás napja május 8., a lejáraté pedig november 7. A befektetők devizabelföldi természetes személyek lehetnek. A 10 ezer forintos névértékű értékpapírokat a kibocsátási árfolyamon jegyezhetik le az Államkincstárnál. Az értékesítendő mennyiség 10 milliárd forint lesz. A kincstárjegy évente 7,5 százalékos kamatot fizet majd, a jegyzés során elérhető maximális egységesített hozammutató pedig 7,34 százalék. Februárban csaknem 30 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás érkezett az állampapír- piacra. Az ÁKK adatai szerint a lakossági állampapír-állomány a harmadik hónapban is több mint 30 milliárddal nőtt. Március végén 519 milliárd forintot tett ki a csak belföldi magán- személyek által megvásárolható állampapírok állománya, ami hároméves rekord. «H. B. ■ A kincstárjegy első jegyzési sorozata május 2-4. között lesz.
