Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-04-22 / 15. szám
2012. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP INTERJÚ 7 handó tünde nem bánta meg, hogy a Hagyó-ügyet ugyanoda helyezte, ahol a Zuschlag-ügyet elbírálták, hiszen nem a bíró, hanem a bíróság kijelöléséről van szó. Tisztességes munkával szeretné eloszlatni a számos jogköre miatti aggodalmakat. Oda neveznek ki új bírákat, ahol a munkateher ezt indokolja. ELOSZLATNÁ AZ AGGODALMAKAT A dolgozószobában elnyúló tárgyalóasztal mellett óvakodtam. Persze, hogy kirúgtam a falból egy töltőt, majdnem a számítógép is repült vele. Vendéglátómnak a szeme sem rebbent, pedig innen hétezer kilométerre cárnőnek nevezte a New York Times bloggere Handó Tündét. Nem vittek el bilincsbe verve, sőt még kávét is kaptam. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke törékeny asszony, átható, érdeklődő tekintettel. Az interjú alatt végig a szemembe nézett. Ács György- A bírói munkaterhek területileg szélsőségesen aránytalan eloszlására jellemző, hogy akár háromszor annyi ügye lehet egy fővárosi bírónak, mint a többi kollégájának. Mit tesznek ez ellen?- Nemzetközi összehasonlításban a perek elhúzódását tekintve nem vagyunk az utolsók. Viszont a központi régióban vagy a Debreceni, a Győri Törvényszéken jelentős ügyhátralékkal küzdenek. Az évek során annyi ügy halmozódott fel, hogy a folyamatosan növekvő számban érkező ügyek feldolgozása nehézségekbe ütközik. Alapos felmérésre és elemzésre van szükség.- Felmérések eddig is készültek.- Valóban, de a tényleges elemzések nem történtek meg. Tudnunk kell, hogy hol milyen erőforrásokkal rendelkezünk. Munkacsoportot állítottunk fel, amely feltérképezte azt, hogy ténylegesen hol milyen nehézségekkel küzdenek a bíróságok. Hosszú távú programot készítünk, hogy az érkező ügyekhez arányosan álljon rendelkezésre a bírói létszám. Emellett a különösen nagy elmaradásokat - amivel a fővárosi, a győri vagy a debreceni törvényszék küzd - a lehető leghamarabb meg kell szüntetni.- Miért nem növelik a bírói státusok számát, mondjuk 10-15 százalékkal?- Nem ez a járható út. Magyarországon nem kevés a bíró összevetve az európai országokkal. A bíró elmozdít- hatatlan a státusából, de a betöltetlen státus már nem. Oda kell kinevezni új bírákat, ahol a munkateher ezt indokolja. Elkészültek a tavalyi ügyforgalmi adatok, ezeket most elemezzük. Remélem, májusban már látni fogjuk, hol szükséges bírói álláshelyeket létesíteni és hol kell vagy lehet bírósági titkárokkal, ügyintézőkkel erősíteni a szervezetet. Ezzel együtt a szükséges jogszabály-módosítási javaslatainkat is megtesz- szük.- Korábban azt nyilatkozta, hogy lendületbe kell hozni az Vagy a bírókat viszik oda, ahol az ügyek vannak, vagy az ügyeket oda, ahol a bírók dolgoznak. Az OBH elnöke az előbbit támogatná igazságszolgáltatást. Mit ért ezen? Mi fékezi a lendületet?- Itt sok mindenről kell beszélni. A 21. században az információáramlás felgyorsult és hatalmas méreteket ölt. A fejlődés a bíróságok számára is kihívás, jelentős szerepe lehet a hivatalnak abban, hogy a bírósághoz való hozzáférés köny- nyebb legyen az állampolgárok számára. Mind a bírósági igazgatást, mind az ítélkezést sokkal átláthatóbbá kell tenni. Az is nagyon fontos, hogy gyorsabb reagálású legyen a szervezet: egy-egy jogszabály-módosítás véleményezésére vagy az ügyhátralék csökkentésére gondolok. Tehát fontos az, hogy egy-egy döntés meghozatala ne hónapokat vegyen igénybe, amiként a testületi működésnél korábban ez megeshetett, hanem az operatív döntések minél előbb szülessenek meg. Igazgatási vezetőként az a feladatom, hogy azokat a feltételeket biztosítsam, amelyek a minőségi munkához kellenek. És kapjanak a bírók megfelelő képzést. Biztosítsam azt, hogy ha mint most, sok jogszabály változik, megteremtsük a lehetőségét, hogy azokat minden bíró megismerhesse, tudják, hogyan kell értelmezniük a korábbi joggyakorlat tükrében. Ne legyen megkérdőjelezhető a tudásuk, felkészültségük. Mindezek logisztikai hátterét a hivatalnak kell megteremtenie.- Akár a jogszabályok előkészítésébe is bevonnák a bírókat?- Hogyne. Nagy szükség lenne a tudásukra, tapasztalataikra, hogy ne utólag kelljen korrigálni a szabályokat. Nagyon nehéz mosta jogalkotók tempóját követni. De korábban sem volt jobb a helyzet. Eddig is jellemző volt, hogy a jogalkotóktól sokszor az utolsó pillanatban érkeznek meg véleményezésre a javaslatojk.. A bíróság tudásalapú szervezet. Azért fontosak a tudástárak, hogy a javaslatok azoktól érkezzenek, akik értenek ahhoz a területhez. Újfajta szervezeti irányítási módszereket kell bevezetni. Szeretném elérni, hogy ha valaki beszámol egy problémáról, akkor lehetőleg tegyen javaslatot, szerinte mi lenne a helyes megoldás, sőt akár vállalkozzon is ennek a megvalósítására.- Hol tart annak a kidolgozása, hogy garancia lesz arra, hogy HANDÓ TÜNDE 1986-BAN SZERZETT diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-tól 1986-ig a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986-1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991- től kinevezett bíró, 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi az ítélkezés befolyásolásmentes maradjon, ha egy-egy kiemelt ügyet áthelyeznek más bíróságra?- Ha fel akarjuk számolni a bíróságok ügyhátralékát, akkor két megoldás lehetséges. Vagy a bírókat visszük oda, ahol az ügyek vannak, vagy az ügyeket oda, ahol a bírók dolgoznak. Európa-szer- te ezek a lehetséges megoldások. Mind a két változatot alkalmazták már az elmúlt években is. Az ügyek áthelyezésével elődöm, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke tavaly már 13 alkalommal élt is. A különbség az, hogy mi kialakítottunk egy ajánlást (ez olvasható a honlapunkon is) arra, mikor indítványozhatja valamely bíróság elnöke a hivatalnál valamely ügy áthelyezését. Illetve, hogy ilyen esetben milyen adatokat milyen munkafolyamatban kell bekérni a bíróságoktól. Bíróság elnöke. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaságtagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Országgyűlés 2011 decemberében az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta. A parlament előtt van egy törvényjavaslat, mely az Országos Bírói Tanács jogkörébe utalná a szempontrendszer kialakítását. Remélem, mindenki számára átlátható és világos lesz, mikor kerülhet egy ügy más bíróságra.- Utólag sem bánta meg, hogy a Hagyó-ügyet ugyanoda helyezte, ahol a Zuschlag-ügyet elbírálták?- Nem, egyáltalán nem. Fontos tudni, hogy nem bírókijelölésről van szó, mint ahogy azt sokan szeretnék láttatni, hanem bíróság kijelöléséről. Amikor a fővárosból kell áthelyezni ügyeket, és itt nemcsak a törvényszékre, hanem az ítélőtáblára is gondolni kell, ahonnan szintén kerültek már el büntető ügyek, akkor az objektív statisztikai adatok mellett azt is figyelni kell, miként jellemzik terhelhetőségüket a bíróságok. Én lehetőleg arra törekednék, hogy a bírók legyenek ott, ahol az ügyek vannak, amire a PKKB átalakítása is majd jó példa lesz. Az épületben felszabaduló helyiségekből tárgyalótermek lehetnek. Meg lehet oldani, hogy bírókat rendeljenek fel, ha erre szükség lesz. így nem a tanúknak, az ügyvédeknek, a vádlottaknak kell utazni, hanem itt a fővárosban sor kerülhetne ügyük folyamatos tárgyalására.- Önnek bíróként jó híre van és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökeként Is rátermett vezetőnek, határozott, ambiciózus embernek tartották. Mégis személyében támadják túl befolyásos munkaköre, Fidesz-po- litikus férje és a miniszterelnök feleségéhez fűződő barátsága miatt. Ezek egyenként is elegek lennének.- Teljesen megértem ezeket az aggodalmakat. Magam is többször szembesültem velük. Ezek a barátságok vagy családi kapcsolatok még az egyetemi éveim alatt keletkeztek. Már az egyetem után a bíróságot választottam munkahelyként, éppen a jogállam iránti elkötelezettségem miatt. Először akkor kellett feltennem magamnak az említett kérdést, amikor a bírói pozíciót megpályáztam, mert akkor már képviselő volt a férjem. Úgy gondoltam, hogy képes leszek függetlenül és pártatlanul ítélkezni. Annál is inkább, mert kiváló kollégáim voltak, akik hasonló jellegű családi kapcsolatokkal rendelkeztek. Azt hiszem, bíróként sikerült az ügyfelek és a kollégák előtt is bizonyítanom, hogy képes vagyok tisztességes munkára. A következő alkalom, amikor el kellett gondolkodnom hasonló kérdéseken, akkor volt, amikor 1999-ben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöki posztját pályáztam meg. Akkor is kaptam megjegyzéseket. A bírói kar a titkos szavazáson több alkalommal egyhangúlag támogatott. Az OBH elnöke valóban számos jogkörrel rendelkezik, ezért számomra elfogadhatók az aggályok azok részéről, akik engem személyesen nem ismernek vagy akik szerint fontos lehet a látszatra is ügyelni. Abban reménykedem: ahogy az elmúlt 22 évben bíróként, elnökként bizonyítottam, éppúgy sikerül ezt a bírósági hivatal élén is megtennem.- Mi a kedvenc időtöltése?- Szeretek kertészkedni, olvasni, filmet nézni. Gyerekkorom óta újságolvasó vagyok. Sokat olvasok mai magyar irodalmat, de az egyik kedvencem - talán meglepő - Agatha Christie, akinek a képe Virginia Woolféval együtt kint van az asztalomon. Agatha Chris- tie-t azért említem, mert nagyon fontosnak tartom a bírói munkában azt, ahogyan egy probléma megoldható, ahogyan fel kell tárni egy eseménysort. Szükséges, hogy a bíró ismerje az embereket és azon a nyelven beszéljen velük bíróként is, amit megértenek. Aztán az is nagyon fontos egy ügy megoldása során, hogy mindig nyitottak legyünk az új és új bizonyítékokra, érvekre. Kell, hogy legyen egy elképzelés a bíróban, ha megkap egy ügyet, hogy milyen jogszabályokat kell alkalmaznia, mire kell figyelnie, de ahogy halad előre a történet, ugyanúgy befogadónak kell lenni az újabb eseményekre, érvekre is. Minden fiatal kollégának ajánlani szoktam: olvassanak Agatha Christie-t. k f Á
