Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-20 / 93. szám

3 2012. ÁPRILIS 20., PÉNTEK JEGYZET STEINBACH ZSOLT Védeni a katasztrófát nem tudom, Besenyő Pista bácsi vajon kiszúrta-e már a katasztrófavédelem szót, mint amelynek az elemzése kapcsán ismét jogosan kér­dezhetné meg: nooormális??? Egyik kedves ismerősömnek viszont elmondása szerint már huzamosabb ideje szúr­ja a szemét és a dobhártyáját ez a kifejezés. Van is ebben igazsága. Mert ha nem is szeretnénk egy Besenyő Pis­ta bácsi szerepében tetszeleg­ni, azért rámutathatunk, hogy a katasztrófavédelem szó, az kérem tényleg egy os­tobaság. Egy országos szer­vezetet létrehozni, megannyi szakembert folyamatos ké­szenlétben tartani, csomó drága technikát megvásárol­ni csak azért, hogy ne az em­bereket, hanem ellenkezőleg: a katasztrófát védjék - az ké­rem nem normális dolog. Ugyanakkor nem lehet azt állítani, hogy ebben a gon­dolatmenetben szemernyi szőrszálhasogatás sincs. Gondolom, sokan kiegyezné­nek vele, ha az ilyesféle nyelvi logikátlanságok jelen­tenék idehaza a legnagyobb problémát. Ennek ellenére azért rendre születnek érde­kes szóösszetételek, ame­lyek lehet, hogy elsőre jól hangzanak, és akár széle­sebb körben is elfogadottá válhatnak. Előbb-utóbb azonban mégiscsak kiderül róluk, hogy legalább akkora hülyeségek, akárcsak a ka­tasztrófát védeni. Nem szíve­sen írom le, de az ilyen kife­jezések gyártásában a politi­kusok még az újságíróknál is tehetségesebbnek tűnnek. A régebbi időkből említhet­nék pl. a „nemleszgázár- emelés”, vagy a „nemfogfáj- ni” szakkifejezéseket. A kö­zelmúltból a szinte felülmúl­hatatlan Nemzeti Együttmű­ködés Rendszerét, vagy az Alaptörvény Asztalát. De az én legkedvesebb gyöngysze­mem - tartok tőle - jó ideig még a „gyorsanmegegye- zünkazIMF-fel” marad. MEGYEI TÜKÖR M y Varázslatos Bikfatva Mesebeli a neve, mesés a fekvése, de létezik: a négyszázötven lelkes Bikfalva, Tolna erdélyi testvértelepülése, Uzon egyik társ­községe. Attól egyedülálló, hogy közel negyven kisnemesi udvarházzal büszkélkedhet. A varázslatos Bikfalvát hozza közelebb az érdeklődőkhöz az ott lakó házaspár, Várallyai Réka művészettörténész és Péter Alpár grafikus fenti című, április 27-ig látható kiállítása, amelyet tegnap nyitott meg a tolnai galériában dr. Ráduly István, Uzon polgármestere A szőlő szereti a jó gazdát fórum Idén talán a borvidék megússza a peronoszpórajárványt Versenyt futnak az idővel a szőlősgazdák, a rügyfa- kadáson már túl van a növény, de még az első permetezés előtt el kell végezni a vesszők lekötö- zését, az ültetvény javít­gatását. A tegnapi szak­mai fórumon is a szőlő volt a téma. Mauthner Ilona A szőlő igényes növény, szereti a jó gazdát, ezzel indította el dr. Csíbor István igazgató tegnap a szőlővédelem magasiskolája cí­met viselő rendezvényt, melyet a Szekszárdi Növény Zrt. rende­zett. A Mészáros Borház zsúfolá­sig megtelt annak ellenére, hogy sok a munka a határban. Ez is azt bizonyítja, hogy a szőlő védelmét nem lehet rutinból elvégezni, minden év más, és egyre költsé­gesebb, így az érintettek örülnek annak, ha használható tanácsot kapnak. Az egyik meghívott elő­adó, Kun Ágnes, a Baranya me­gyei kormányhivatal tanácsosa a szőlőtőkék betegségeiről, azok kezeléséről beszélt, illetve az olt­ványok helyes megválasztásá­nak fontosságáról. A kormányhi­vatal munkatársai elemezték a február eleji fagyok (mínusz 15 - 26 fok közötti) hatását. A fagy­kár a villányi borvidéken is ott hagyta a nyomát, a Kopár-hegy környékén a cabernet és merlot fajtáknál 80 százalék feletti a kár, Báta határában a merlot-nál 20 százalékos, Mohács térségében pedig a chardonnay fajtánál 18 százalékos kárt becsültek. És ez­zel sajnos még nincs vége a baj­nak, mivel április 9-én Szeged környékén mínusz 11 fokot mér­tek, a szőlő kis hajtásain ez meg is látszik. Dr. Fűzi István fejlesztőmér­nök arról beszélt, mennyit kell majd az idén permetezni, illetve milyen fertőzésekre kell felké­szülni. Az előadó szerint idén nem kell tartani peronoszpóra- járványtól, mert az ehhez szük­séges feltételek - kielégítő mennyiségű csapadék - nincse­nek meg. Egyébként az elmúlt 22 évben négyszer fordult elő nagyobb járvány, utoljára 2010- ben. Lisztharmatjárványra vi­szont számítani lehet, ennek el­ső megjelenése májusban várha­tó. Bár ha marad még három hé­tig a szárazság, akkor a liszthar- matfertőzésnek is egyre kisebb lesz az esélye. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, mikor kell el­kezdeni a permetezést. Egyelőre nincs mi ellen véde­kezni, mondta a fejlesztőmér­nök, amíg a primér fertőzés fel­tételei össze nem állnak, addig ráérnek a termelők. Ez pedig a következő: legalább 2-3 millimé- ternyi csapadék úgy, hogy a leve­lek 6-8 órán keresztül vizesek maradjanak, az átlaghőmérsék­let pedig plusz 10 fok feletti le­gyen. Ha ezek a feltételek össze­jönnek, akkor megjelenhet a lisztharmat első jele, ami ellen sikeresen a lappangási idő alatt (ez az első tünettől számított 10- 17 nap) kell védekezni. A párbeszéd a hatékonyság alapja prevenciós munkacsoport Kiemelt figyelmet fordítanak az iskolai megelőzésre szekszárd A drogprevenciós munkacsoport eddigi tapaszta­latairól, célkitűzéseiről is szó esett a szekszárdi Kábítószer­ügyi Egyeztető Fórum (KEF) csütörtöki tanácskozásán. Kálóczi Andrea titkár elmond­ta, a KEF kiemelt figyelmet for­dít a fiatalokkal folytatott pár­beszédre, amelyben nagy szere­pe van a prevenciós munkacso­portnak, és a rendszeres mű­helymunkáknak. Hiszen ezeken a megbeszéléseken a szakembe­rek mellett az oktatási intézmé­nyek képviselői is részt vesznek, ezáltal lehetőség nyílik a párbe­szédre, a közös út kijelölésére. A jövő heti prevenciós fórumról is egyeztettek a megjelentek, amely a szekszárdi városházán lesz. Ezen az iskolai megelőzés részleteit ismerhetik meg az ér­deklődők ■ V. B. Uj stratégiára van szükség vidékfejlesztés Az egységesítés hozhat változást Összevonás nem lesz, de az egységesítés fontos szekszárd - Egységes, minden részletre kiterjedő vidékfejlesz­tési stratégiára van szüksége az országnak, amely régióra, vagy akár településre lebontva kezel­né a gazdasági és szociális kér­déseket, jelenleg nem ez tapasz­talható - vélekedett Pősze La­jos tegnap Szekszárdon. A füg­getlen országgyűlési képviselő kávéházi beszélgetéssorozatá­nak egyik állomásaként érke­zett a megyeszékhelyre. Meglá­tása szerint a mezőgazdaság is a vérfrissítésre szorul. f Ennek alapvető feltétele, | hogy a termelés, a feldolgozás J és az értékesítés kapcsolódjon J egymáshoz, és magyar kézben 1 összpontosuljon. - Szerencsé- Pősze Lajos országgyűlési képviselő re már kialakultak ilyen típu­sú láncolatok, de minél többre van szükség a gazdaság talpra állításához - emelte ki Pősze Lajos. Arra is kitért a sajtótájékozta­tón, hogy az általa kezdeménye­zett beszélgetéssorozat egyre nagyobb népszerűségnek ör­vend az országban azok köré­ben, akik kötöttségek nélkül kí­vánnak tanácskozni aktuálpo- litikai kérdésekről. Szóba hozta hazánk és az Európai Unió kö­zötti kapcsolatot is, amelynél azt mondta: az EU-ból nem ki­ábrándulni kell, hanem szem­benézni a kihívásokkal és a megoldások keresésénél párbe­szédre törekedni. ■ Vízin B. szekszárd Idei első ülését tar­totta tegnap a Tolna Megyei Ál­lamigazgatási Kollégium a vár- megyeháza épületében. László- Varga Zsuzsanna a megyei kor­mányhivatal főigazgatója az ál­landó bizottságok munkatervét vázolta. Posta Zoltán, a megyei intézményfenntartó központ ve­zetője a január óta végzett mun­káról szólt. Kilenc intézmény, összességében 1700 munkavál­laló tartozik hozzájuk, hatmilli- árd forintos éves költségvetéssel dolgoznak. Kiemelte, hogy az in­tézményfenntartó központnak hitelfelvételi lehetősége nincs. Feszes gazdálkodást folytatva kell minőségi működtetést pro­dukálniuk. Az ülés harmadik előadója Lóczy Péter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ta­nácsadója volt. A közszolgálati szabályozás változásairól be­szélt. Márciustól hatályos a köz- szolgálati tisztviselőkről szóló törvény. De nemcsak ez az egy jogszabály vonatkozik a köz­szférában dolgozókra, hanem sok más előírás. Az előadó ki­emelte: általános összevonásra nem törekszik a kormányzat, de az egységesítést mindenkép­pen fontosnak tartja, az átjár­hatóság megteremtése érdeké­ben. Sokakat érint az ügy, hi­szen ma mintegy 750-800 ezer az állami alkalmazottak száma. ■ Wessely G. HIRDETÉS Digitális középiskolában tanulnak a felnőttek tolna megye Két 10. osz­tállyal működik jelenleg a 2010/11-es tanévben útjára indított Szent László Digitá­lis Középiskola Tamásiban és Szekszárdon. A Szent László TISZK tamási, bony­hádi és szekszárdi tagintéz­ményeire támaszkodva az egész megyét lefedi a prog­ram, amely azoknak a fel­nőtteknek ad lehetőséget az érettségire, akik a nappali oktatást nem tudják igény­be venni. A digitális közép­iskola lényege az on-line távoktatásos képzés, amely­hez személyes konzultációk is kapcsolódnak, (ii) Vizsgaelnököknek szolgáltak információkkal szekszárd Szakmai tovább­képzést, felkészítést szervez a Tolna Megyei Kormányhi­vatal három napon át azok­nak a pedagógusoknak, akik a közelgő érettségi vizsgákon elnöki feladato­kat látnak el. A tanfolya­mon résztvevők csoportos foglalkozásokon sajátíthat­ták el többek között a doku­mentumok kitöltésének for­mai követelményeit és a vizsgabizottság feladatairól is tájékozódhattak, (vb) Szülők virágosítottak az óvoda udvarán szekszárd Szülők virágosí- tották csütörtökön a Gyer­meklánc óvoda Perczel utcai épületének udvarát. Csopor­tonként szervezték meg az akciót és a maguk hozta pa­lántákat a virágládákba és kis ágyásokba ültették ki. (ii) A 6-os csoport is ültetett Környezettudatos nevelés a Prométheusz parkban szekszárd A Föld napja al­kalmából idén is megtartotta hagyományos rendezvényét az Álisca Terra Kft. A játékos programra a cég működési területén lévő óvodákat és az általános iskolák alsó tagoza­tait hívták meg. A gyerekek játékos formákban ismerked­hettek meg a környezettuda­tos életmóddal, (ii) Továbbiak a TEOLhu hírportálon

Next

/
Thumbnails
Contents