Tolnai Népújság, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-13 / 87. szám
2012. ÁPRILIS 13., PÉNTEK 5 EGYHÁZI TÜKÖR Folyamatosan gyűjtik és osztják szét az adományt a Karitásznál tolna Egymást érik az adomány- gyűjtések és‘-osztások, amióta megalakult a tolnai Karitász. A szervezetet Kovácsné Füri Margit vezeti. Húsvét előtt a helyi családsegítő központtal együttműködve osztottak szét 22 zsák adományt - gyermekruhát, cipőt, játékot, mesekönyvet - a rászorulóknak. A jótékony szervezetnek van két bogyiszlói tagja is: Kékesi lánosné és Németh Ágnes. Az ő közreműködésükkel nyolc zsák adomány talált gazdára a faluban. Élelmiszerosztást is szervezett a tolnai Karitász csoport. A plébánián és a templomban leadott tartós élelmiszerekből nyolcvan csomagot készítettek és juttattak el a rászorulóknak. Májusban, gyermeknap előtt ismét gyűjtést szerveznek, a szegény sorsú, többgyermekes családok megsegítésére. ■ W. G. Kovácsné Füri Margit A keresztet Tamásit érintve viszik Erdélybe tamási Útjára indult nagypénteken a feltámadási kereszt, melynek két darabja, a történelmi Magyarország minden utódállamát érintve, mintegy háromezer kilométer megtétele után, pünkösdkor ér Csíksomlyóra. Ott illesztik össze. Az egyik darabot Tihanyból, a másikat Zamárdiból viszik a hívek, a kijelölt állomásokon át, templomtól templomig. Tamási is az állomások között szerepel. Oda - Hegedűs János plébános tájékoztatása szerint - szombaton érkezik Tabról a fél kereszt, és vasárnap viszik tovább Kop- pányszántóra. ■ W. Y. Számára nincsenek tabuk papi életút Kertelés nélkül a papi hivatásról, az örökölt génekHarsány, hangos, néha kissé különcnek tűnő ember dr. Keresztes Pál plébános. A sport és politika iránti vonzalma még gyermekkorából eredeztethető, mint ahogyan üzleti és nyelvérzékére is igen korán fény derült. Vjda Tünde Csupán kilencedik esztendejét tölti Pakson dr. Keresztes Pál plébános, de a város elválaszthatatlan részévé, meghatározó személyiségévé vált. Gazdag életútjáról szóló beszámolóját élvezet hallgatni. Számára nincsenek tabuk, kertelés nélkül beszél az egyházról, papi hivatásról, üzleti vállalkozásáról, s persze arról is, hogy nagyanyjától örökölt habitusa miatt bizony máig vannak konfliktusai. Édesapját ötéves korában veszítette el, édesanyjuk - aki apjuk helyett apjuk is volt - nem ment férjhez, mert nem akart mostohát gyerekei mellé. Mivel kuláklistára került, nem volt egyszerű dolga, ette a munka- nélküliek keserű kenyerét, dolgozott fiatalasszonyként kocsmában. Ahogy Keresztes Pál mondja, szinte anyai nagyanyja nevelte, akinek egy vágya volt: szerette volna megérni, hogy unokáját pappá szentelik. Ez nem adatott meg neki. - Másodikos teológus koromban a tanév elején szokásos lelki gyakorlat talán harmadik napján táviratot hoztak. Nem kellett kibontanom, tudtam, hogy meghalt öreganyám - meséli a plébános. Mint mondja, egy az egyben nagyanyja génjeit örökölte, kezdve attól, hogy hozzá hasonlóan lángvörös haja volt, ugyanúgy szereti az erőset, és harsány, hangos ember. Mint mondja, ez előny, mert érthetőbb, ha prédikál, viszont nem kimondott papi jellemvonás. - Sokat szenvedtem ettől, nem illettem bele soha semmilyen képbe, mind a mai napig vannak konfliktusaim - árulja el. Hozzáteszi, más a szóhasználata, még a prédikációban is, nem jellemezi jámborkodás, mesterkedés. - Nem tudok nem természetesnek lenni - összegzi. Aztán azt is elárulja, hogy a politika iránti érdeklődés is a nagyiDr. Keresztes Pál paksi plébános nem tud nem természetes lenni, harsány hangos ember, ami előny is, hátrány is tói való örökség. Valószínűleg a munkabírás is, hiszen a nagymama 76 évesen egyedül permetezte a szőlőt. - Öreganyám mélységesen vallásos volt, de józanul, minden túlbuzgóság nélkül - folytatja történetét, hozzáfűzve, hogy hihetetlen a genetika, hiszen természetben, adottságokban, fizikálisán a szülők, nagyszülők tulajdonságait örök- lik az utódok, a fogantatás pillanatában pedig az Isten teremti a halhatatlan lelket. ■ Mind a mai napig vannak konfliktusai. A több mint negyven évvel ezelőtt történt felszentelése óta hol egy-egy feladat, hol a már emlegetett konfrontálódások miatt újabb és újabb helyekre került. Minden településről, az ott végzett szolgálatról, vagy éppen az ott elsajátított újabb nyelvről izgalmas történettel szolgál. Olaszul még teológia szakos hallgatóként újságból tanult, németül egy elszegényedett grófnőtől, meg a rádióból, horvátul - amikor eltették egy Névjegy: DUNAFÖLDVÁRON született 1945. november 12-én. Az általános iskola után a kecskeméti piarista gimnázium humán tagozatán érettségizett, Budapesten végezte a teológiát, ott doktorált. 1969júniusában szentelték pappá a dunaföldvári öregtemplomban, itt volt primiciája, első miséje Péter-Pál napján. Szolgált Mágocson, Németbóly- ban, Újpetrén, Szekszárdon, Bonyhádon, Pécsett, Siklóson. Paksra 2003. július 11- én került. Isten háta mögötti faluba - barterben egy horvát fiútól, akinek cserében ő németet tanított. A román erdélyi útjai során ragadt rá, mert hogy Erdély nagy szerelme, vagy kilencvenszer megjárta már. Mesél arról, hogy gimnazistaként kosárlabdázott, ma is ott van az ASE meccsein, csakúgy a PSE futballcsapatának mérkőzésein, mert a sport kiváltképpen érdekli. Elárulja, hogy mindig üzletelt, vállalkozott, hogy megfelelő életkörülményeket teremtsen magának. Beszél az izraeli útjairól, ahova azért megy vissza újra és újra, mert ott van a Biblia bölcsője, meg arról is, hogy mennyire élvezte, amikor tanított a főiskolán, mert mindig is kedvelte a fiatalokkal folytatott munkát. A beszélgetést be nem fejezve, csak egyéb elfoglaltságok miatt megszakítva, megígéri, hogy alkalomadtán, tovább mesél majd életéről. Hagyományélesztés: zarándoklat Mözsre TOLNA-MÖZS A húsvéthétfői búcsús misét a mözsi templomban celebrálta Ravasz Csaba plébános. Tolnáról húszán gyalog zarándokoltak át az eseményre, további negyven személyt - akik nem tudtak gyalogolni - kocsikon szállítottak át Mözsre. A két kilométeres zarándoklatot, több évtizedes kihagyás után, tavaly szervezték meg először. A hagyomány újra él. (wg) Közgyűlést tart az alsóvárosiak egyesülete szekszárd Éves közgyűlést tart április 23-án 17 óra 30- kor a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Egyesület a belvárosi plébánián. Kovács Józsefné elnök ismerteti a tagokkal a 2011. évi pénzügyi beszámolót, majd az idei költségvetést. Az előterjesztések megtárgyalását követően a téma az egyesület 2012. évi munkaterve lesz. A közgyűlés után, 18 órakor Bíró László tábori püspök tart szentmisét, (fké) Adományaival segíti az egyházat, a várost simontornya Dr. Sándor Pál gyógyszerész a közelmúltban ünnepelte hetvenedik születésnapját, melyről a római katolikus templomban hálaadó misén is megemlékeztek. A köztiszteletnek, közmegbecsülésnek örvendő gyógyszerész több mint 40 éve szolgálja Simontornyán a lakosságot, adományaival segíti az egyházat és a város több kulturális rendezvényét. Tevékenységéért, munkásságáért korábban már „Simontornyá- ért” díjat is átadtak neki. (vl) safe» Dr. Sándor Pál Lelki feltöltődést adhat mindenki számára a részvétel magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig szemügyre veszik a túrázók hazánk csodálatos helyeit szekszárd - Ha valaki évekkel ezelőtt azt mondja nekem, hogy az Esztergomból Máriagyűdig tartó szakaszt gyalog tegyem meg, biztosan elcsodálkozom a felvetésén, de nem vetettem volna el az ötletet, mint ahogy akkor sem tettem, amikor meghívtak erre a zarándoklatra - osztotta meg velünk gondolatát szerdán Szekszárdon Schmittné Makray Katalin. A volt államfő felesége a pihenőhelyre érkezve azt mondta - a fizikai megpróbáltatást szem előtt tartva - alaposan rá- edzett a több mint 400 kilométeres útra. Hozzátette, régóta tervezte már, hogy részt vesz a mostanihoz hasonló nagyszabású túrán, az pedig különösen kedves volt számára, hogy a nemrégiben alakult magyar zarándokút Tolna megyét, ezen belül pedig Szekszárdot is érinti, mivel a városhoz sok szép emléke fűződik.- A hazai zarándokút kialakításának alapgondolata 2008-ban fogalmazódott meg néhányunk- ban, hogy a közismert spanyol El Caminóhoz hasonló utat hozzunk létre, hiszen ehhez Magyar- országon is minden feltétel adott, csak összefogásra van szükség - vette át a szót Rumi Imre. A Magyar Zarándokút Egyesület elnöke kifejtette, a spanyol út tanulmányozását követően dolgozták ki a hazai kialakításának részleteit. Sikerrel jártak, hiszen céljaik megvalósításához segítő keRumi Imre (a kép bal oldalán) vezetésével érkeztek meg a zarándokok Szekszárdra ÜSB zekre leltek. Időközben létrejött a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás is, amely azokat a településeket tömöríti, amelyek érintettek az útvonalon. A Magyar Katolikus Egyház pedig elvi támogatásáról biztosította a szervezőket - világított rá az előzményekre Rumi Imre. Miután megteremtették a szükséges infrastrukturális hátteret, 2011. március végén elindulhatott az első csoport Máriagyűdre, amellyel tulajdonképpen megnyüt a zarándokút. Rumi Imrétől azt is megtudtuk, minden évben egy ismert közéleti személyt kérnek fel arra, hogy csatlakozzon hozzájuk. Örömükre szolgál, hogy az idén Schmitt- né Makray Katalin is velük tart. A zarándokút vallási hátterére is kitért, hiszen a szemet gyönyörködtető természeti adottságok megtekintése mellett a hazai szakrális helyeket is érintik az út során, de ez nem jelenti azt, hogy csak hívők vehetnek részt ezen. Véleménye szerint a zarándoklat olyan lelki feltöltődést jelent, amelyre minden embernek szüksége lehet, függetlenül attól, hogy gyakorolja-e a vallását, vagy sem. A program vasárnapig tart, a máriagyűdi szentmisével zárul. ■ Vizin B. t I Nem csak hívők vehetnek részt a zarándoklaton.
